Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

szabadulása után, mint segéd több éven át gyarapította szaktudását. Katonai kötelezettségének eleget téve 1900-ban telepedett le Kocséron, ahol megalapította mai üzletét, melyet 1933 okt. 24-én bekövetkezett haláláig vezetett. 1914-ben bevonult a 4. e.-hez és azzal a szerb és román fronton végigküzdötte a háborút. Kit.: II. o. e. v. é., br. v. é. Községi virilista volt több éven át. Felesége: Smidt Berta, fia dr. Szilágyi Dénes ügyvéd, Imre kereskedő, leánya Olga.

Sinkovics Sándor ny. folyam- és tengerhajózási főfelügyelő. * 1880

Pazdicson. Kassán végezte a reált. A Ludovika Akadémia elvégzése után Kassán szolgált. 1902-ben lett a hajózásnál kapitány. 1937-ben ment nyugdíjba. Több háborús kit. tulajdonosa.

Siposs Ambrus ny. ref. tanító. * 1862. Nagykőrös. Ugyanott végezte tanulmányait és tanítói oklevelet 1885- ben szerzett. Pályáját Pécelen kezdte meg, majd Bács-Kossuthfalván, Rákospalotán, Bicskén, Dunapatajon működött. Legutóbbi helyén 21 évig tanított. Megalapította, illetőleg fejlesztette a gazdakört, kereskedők és iparosok olvasókörét és a hitelszövetkezetet. 1914-ben 31 évi szolgálat után nyugalomba vonult és 1917-ben telepedett le Nagykőrösön, ahol mint az iskolánkívüli népm. biz. tagja több előadást tartott. A gazdasági e., úrikaszinó, Stefánia szöv. stb. tagja. A ref. iskola vizsgázó biz. elnöke. 400 kötetes könyvtárát a ref. elemi iskolának adományozta, amiért jegyzőkönyvi köszönetét kapott. Családja nemességét 1641-ben nyerte.

Siposs Béla ny. ig. tanító. * 1885 Kalocsa. Középiskoláit s a tanítóképzőt Kalocsán végezte. 1 évig Szedresen, 5 évig Kalocsán mint tanító, 1913 óta Kecelen, mint igazgatótanító működött. 1932-ben hallását teljesen elvesztette s nyugalomba vonult. A világháború alatt 1914—16-ig teljesített kát. szolgálatot, mint szakaszvezető. 1916-ban közszolgálati érdekből felmentést nyert. Az O. .K. H. megalapítója és ügyv. igazgatója. Felesége: Antóni Mária.

Sipos Rezső úri- és női-divatkereskedő. * 1890 Szakad. Pályáját ott kezdte, majd Budapesten segédeskedett. 1925 óta önálló Újpesten, ahol

1931-ben fiókot nyitott. 14 alkalmazottat foglalkoztat. 1911-től 1920-ig katonai szolgálatot teljesített és mint főtűzmester szerelt le. A kereskedők társulatának alelnöke. Felesége: Krausz Aranka. Gy. Olga.

csenkeszéihei és bunyai Sivó Ernő felsőházi tag, földbirtokos. * 1891 Abony. Tanulmányait a bécsi Teréziánumban és a budapesti kegyes tanítórend főgimnáziumában, valamint a tanárképző intézet gyakorló főgimnáziumában fejezte be. Jogi tanulmányait a budapesti tudomány egyetemen végezte. Katonai szolgálatot a világháború alatt rövid ideig a vöröskeresztnél, majd a cs. k. 4. diviziónál teljesített és eö. tizedesi rangban szerelt le. Ezután átvette a családi birtok vezetését, majd 1920-ban a Kissomlyói birtokról a pestmegyei birtokaira jött át, ahol azóta megszakítás nélkül gazdálkodik. A vm. th. bizottság örökös tagja, elnöke a pestmegyei lótenyésztési és járási gazdasági bizottságnak, a Szolnok vidéki halászati társulatnak, valamint az abonyi kegyuraságnak. Felesége: katymári és borsodi Latinovits Lilla.

néhai csenkeszéihei és bunyai Sivó Jenő földbirtokos, cs. és kir. kamarás.

* 1865 Abony. Középiskolai és jogi tanulmányait Budapesten fejezte be. Utána a családi birtokon folytatott gazdálkodást, majd 1913-ban bérbeadta 500 holdas birtokát. Tagja volt a vm. th. bizottságnak, k. képv. test.-nek, a felsőház póttagja és vezetője volt több helyi és kultúrális egyesületnek.

1932-ben halt meg. Özvegye: Schmitt Hedvig.

Skultéty Gyula k. díjnok. * Ladánybene. Négy polgári elvégzése után többhelyütt működött és 1937 óta Ujhartyánon, mint község díjnok teljesít szolgálatot. Egy évig katonai szolgálatot teljesített az I. h. gy. e.nél. Atyja S. Gyula ny. főjegyző.

Skultéty István gazdálkodó. * 1865 Abony. Iskoláinak elvégzése után atyja mellett gazdálkodott. 1887-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez, hol 2 évet szolgált. 1902 óta önállóan vezeti 45 k. hold birtokát, melyből 34 hold saját szerzemény. A róm. kath. olv. e. volt igazgatója, a Hangya Szöv. alapítója és számos éven át igzgatósági tagja. Volt községi képv. test. tag, községi pénztáros és 7 éven át községi biró stb. Felesége: néhai Tóth Veronika. A család mindkét részről ősi abonyi származású.

Smutny Ferenc ist. bérlő és idomár. * 1889 Strihov (Csehország)

Magyarországba 1903-ba jött s a káposztásmegyeri istállókban kezdett foglalkozni lósporttal. Első versenyeit 1907-ben nyerte, mint lovászfiú. 1920- tól alagi idomár és istállóbérlő. Több első díjat nyert.

Solti Ferenc hentes- és mészáros.

* 1894 Monor. Szakmájában szülőfalujában képezte ki magát és ott is szabadult fel 1909-ben. Mint segéd Budapesten és Tátrafüreden gyarapította szakismereteit. 1926-ban saját erejéből önállósította magát és üzletet nyitott a saját házában. 1914-ben bev. a 10. tüzér e.-hez és az orosz, olasz fronton harcolt 30 hónapon keresztül.

1 évig olasz fogságban is volt. Tagja a k. képv. test.-nek és az ipartestnek. Felesége: Kovács Katalin.- Solti Izr. Hitközség. 1850-es évek óta áll fenn. önálló egyház, régen az apostagi rabbisághoz tartozott. Temploma 1860-ban épült 80—100 lélek befogadására. Lélekszáma: 40. Elnök: Fischer Károly. Pénztárnok: Székely Zoltán kereskedő. Vm. tag: Bauer Mózes.

Solti János igazgató, körzeti iskolafelügyelő. * 1887. Soltvadkert. Középiskoláit Kiskunhalason, a tanítóképzőt Baján végezte. Itt nyert oklevelet 1907-ben. 1907-től Kiskőrösön

tanító, 1921-től az ág. h. ev. elemi isk. igazgatója. 1914-ben bevonult a 38. cs. és kir. gy. e.-hez s még ez évben szerb fogságba esett. Olaszországba, majd Franciaországba került s 1920-ban tért haza. NÉP helyi elnöke, a Casinó választott tagja. Élénk és tevékeny részt vesz a város kultúrális és társadalmi életében. Felesége: Zábori Izabella. Gy. László és Lenke.

dubrovai Solymossy János oki. gyógyszerész. * 1904 Székelyudvarhely. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1926-ban. 1926—31-ig Székelyudvarhelyen saját gyógyszertárát vezette. 1932-től Albertfalván volt gyógyszertára. Tagja a község társadalmi, kultúrális, szociális, irodalmi és egyéb szervezeteinek. A Baross Szövetség, a MOVE, a Dalkör, a Vöröskereszt stb. lelkes támogatója.

Soltvadkerti Gazdakör. 1927-ben alakult Dukai János elnöklése alatt.

1932-ben Klamm Ádám lett az elnöke és vezetése alatt a tagok száma 190- re emelkedett. A gazdakör célja a tagokat intenzív mezőgazdasági munkálkodásra ránevelni, gyümölcs- és szőlő termelésre buzdítani és az állattenyésztést propagálni.

Soltvadkerti Hangya fogy. és ért. szöv. Alapíttatott 1918-ban Vásárhelyi Pál ref. lelkész kezdeményezésére. 20 évi fennállása óta ma a Duna— Tisza-közi szövetkezetek egyik legerősebbike. Különösen fontos azon működése a gazdaközönség szempontjából, hogy hatékonyan őrködik a termelvények árszabályozása terén. Elnöke Vásárhelyi Pál, aki 1936-ban kormányzói elismerésben részesült.

Soltvadkerti keresztény mümalom r.-t. Alapíttatott 1921-ben részvénytársasági alapon Diósszeghy József és társai által. A malom részvényeit később Fonth György és fiai vásárolták meg és 1928 óta mint családi r.-t. működik. Azóta fejlődött és ma működésében versenyképes a környék műmalmaival. A malom üzemét 120 HP barnaszén tüzelésű szívógáz.

170