Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

az elektrotechnikai szakmát is tanul­ta. 1931-ben a fuvarozó szakmában önállósította magát. A ceglédi keresk. egyesület tagja. özv. Róth Salamonná épület, tüzelő­anyag és festékkereskedése. A céget az 1870-es években néhai R. Salamon alapította, aki 1915-ig vezette azt. Azóta özvegye és 1922 óta Spiller Dé­nes és Fischer Ferenc cégtulajdono­sok vezetik a céget. A cég tagjaiból a világháborúban résztvett Spiller Re­zső, aki a 30. h. gy. e.-del az orosz fronton harcolt és 1916—18-ig fogság­ban volt. Szakaszvezetői rangban sze­relt le. Fischer Ferenc, a másik cég­tulajdonos szintén résztvett a hábo­rúban a 40. nehéz tüzér e. köteléké­ben és olasz hadifogságban volt. Kit. II. o. e. v. é., br. v. é., Kcsk. Róth Sándor teherfuvarozó. * 1885 Ceeléd. I912-h°n létesítette fivérével fu­varozási vállalatát, melv 1919 óta sa­ját nevén működik. 5—6 embert alkal­maz állandóan. A világháború alatt a csendőrségnél szolgált. Neje: Láng Tlona. vá?sa Edit m. kir. posatmester. A felsőleánviskolát ég a kereskedelmi sznPtnnfolvamot Budapesten végezte. 1931-ben lónett a m. kir. nnsta szolgá­latába Törteién, maid Nváremvházán és Kunbaján volt postai kiadó. 1937- hon nevezték ki m. kir. postamesterré Törteire. iSdesatvja R. Lajos a világ­háborút végig küzdötte, s mint száza­dos szerelt le. Kit.: Kcsk.. Rignum T.audio kétszer és br. Rignum Laudis kardokkal és v. é. szalagjával. Dr. Rózsa Jenő orvos. * 1896 Kalocsa. Középiskolai tanulmányait Kalocsán végezte, majd orvosi pályára lépett. Orvosi diplomát 1923-ban Bu­­d«nesten nyert. Perkátán. mint ma­gánorvos is működött. 1928 óta Abonyban mint gyak. orvos folytat praxist. Világháború kitörésekor a 38. gy. e.-hez vonult be. Az orosz fron­ton teljesített szol., miközben 1915-ben fogságba került, ahonnét 1918-ban szabadult ki és leszerelt. Fele­sége: bakai Tamásközy Irén. Rózsa Sándor gazd. * 1907 Ráckeve. Iskolái elvégzése után a családi bir­tokon gazdálkodott. 1936-ban lett ön­álló 20 holdon. A ráckevei tejszövet­kezet életébe 1935-ben kapcsolódott bele, hol lelkes munkásságáért 1936- ban ügyvezető igazgatóvá választották meg. 1928 óta titkára a gazdakörnek és a Zöldmező Szövetségnek. Volt k. képv. test. tag. Minden hazafias és kulturális intézmény lelkes támogató­ja. Atyja néhai R. Sándor a világhá­borúban hősi halált halt hazája vé­delmében. Felesége: Pahocsa Terézia, kinek atyja a világháborúban szintén hősi halált halt. Rőtze István földbirtokos. * 1899 Pusztacsikós. Középiskoláit Buda­pesten végezte, majd 1917-ben bev. az I. h. gy. e.-hez, ahonnan a 19. h. gy. e.-hez osztották be. Az összeomlás az olasz harctéren, a Piave mellett érte. Hadapród őrm. rangban szerelt le. A II. o. e. v. é. tulajdonosa. 1920-ban bev. a nemzeti hadseregbe, ahol 1922- iy teljesített szolgálatot. Ekkor átvette 90 holdas kakucsi birtokát, amelyet azóta vezet. Felesége: Pásztor Jolán. Rőtze László földbirtokos. * 1905 Budapest. Középiskoláit ugyanott, a keresk. főiskolát Bécsben végezte. Pályáját a Keresk. Bank egyik vál­lalatában kezdte. 1930 novemberében vette át a gazdaság vezetését. Katonai kötelezettségének 1935-ben tett eleget. Edesatyja néhai dr. R. Ferenc mint h. igazságügyi államtitkár, 1920 oki­ban vonult nyugalomba. A családi bir­tokot 1870-ben dédnagyapiuk néhai R. Antal vásárolta meg. A jelenlegi birtok 380 k. hold, melyből 5 hold szőlő. Rőtze Miklós földbirtokos. * 1902. Budapest. Középiskoláit a Piarista főgimnáziumban végezte el. További tanulmányokat Németországban foly­tatott, hol kitanulta a kertészetet is. 1926 óta a kakucsi családi birtokon gazdálkodik. Rövid Márton m. kir. csendőr. * 1911 Mélykút. Ugyanott végezte isko­láit. majd gazdálkodással foglalkozott. 1933-ban vonult be a uécsi 4. határőr e.-hez. ahonnan 1935-ben a csendőr­ség kötelékébe lépett Kecskeméten. Az iskolát Rzekszárdon végezte és jelen­leg Uszodon teljesít szolgálatot. Rubács János intéző. * 1896 Bu­dapest. Középiskolái elvégzése után a magyaróvári gazd. akad. folytatja tanulmányait s itt nyert gazd. okle­velet 1918-ban. A világháború alatt mint tart. főhadnagy teljesített szol­gálatot. Kit.: I. és II. o. e. v. é.. br. v. é., seb. é. sávval, háb. e. é., osztrák h. e. é. A gazd. pályát Sáros­patakon. mint segédtiszt kezdte, majd 1924—1929-ig a Coburg hercegi ura­dalmi bérletén, s 1929-től Baumgar­­ten Ignác mendei birtokán mint intéző működik. Mint kiváló oéllövő tagja az „OML“ sz.-nek. Több céllövő ver­senyen vett részt s cca 80 darab ezüst tiszteletdíjat nyert. Országos baj­nok. NÉP főtitkár stb. Ismert sport­­kedvelő. Rudits Boldizsárné földbirtokos. * Szabadkán. Első férje néhai Deák István Bácsalmáson volt földbirtokos. Jelenlegi férje született 1906 Bács­almás. Felsőipariskolát Budapesten végzett és jelenleg felesége 182 holdas birtokán gazdálkodik. Ruff Ferenc szikvízgyártó. * 1882 Taksony. A gazdálkodást szülői bir­tokon kezdte el és 1909-ben lett ön­álló. Szikvízgyárát 1926-ban létesí­tette és azóta vezeti. Tagja a k. képv. test.-nek és 1938 óta törvénybíró. A világháborúban harctéri szolgálatot teljesített, a Kcsk. tulajdonosa. Fe­lesége: Wagner Anna. Rumpler Endre gazdálkodó. * 1890 Lajosmizse. Iskoláinak elvégzése után a családi birtokon gazdálkodik. A vi­lágháború alatt 1914-től az összeomlá­sig kát. szolgálatot teljesített. Részt­vett az orosz és román harctereken, egyszer sebesült, önálló gazda. 30 k holdján belterjes gazdálkodást folytat. Felesége: Nagy Borbála. Gyerm. Margit, Borbála, Mária, Erzsébet. Rumpler József gazdálkodó. * 1885 Lajosmizse. Iskoláinak elvégzése után édesatyjával gazdálkodott. 1907—1908- végéig a 32 cs. gy. e.-nél teljesített kát. szolgálatot, majd 1914—18-ig az 1. h. gy. e.-nél szolgált. 30 k. hold birtokán gabonafélék termelésével és állattenyésztéssel foglalkozik. Felesé­­ge: Nagy Margit. Gyerm. József, Ilona, Erzsébet, Rozália. Rupóner József földbirtokos. * 1895 Szent fülön. Iskolái elvégzése után gazdálkodással kezdett foglal­kozni és jelenleg 207 holdas bérletét és 16 holdas saját birtokát vezeti. 1915-ben bevonult a 6. cs. gy. e.-hez, amellyel az olasz, szerb és orosz harc­tereken küzdött, majd 49 hónapig orosz fogságban szenvedett. A járási mezőgazdasági biz. tagja. Felesége: Hüner Teréz, 5 gyermekük van. Ruppl Mihály ny. vasúti s. tiszt, közgyám. * 1883 Rákoskeresztúr. A MÁV.-nál teljesített szolgálatot és mint s. tiszt vonult nyugalomba, Az­óta Rákoskeresztúron él, ahol 3 év óta, mint a község közgyámja szol­gálja a köz ügyeit. Az O. K. H. fel­ügy. biz.-nak és a MOVE-nalc tagja. 1916 okt. 1-től 1917 júliusáig az orosz fronton küzdött. Felesége: Varga Ju­lianna. Két gyermekük van. Russ János szatócs. * 1895 Bátya. Iskoláit Bátyán végezte és szakmáját is u. ott tanulta ki és 1911-ben sza­badult. 1926 óta önálló Futúra bizo­mányos. 1915-ben a 30. h. gy. e.-hez vonult be. Küzdött az orosz, buko­vinai és olasz harctereken. Kit.: br. v. é. és a Kcsk. 1919-ben a nemzeti hadseregben szerelt le. A kaloesa-pa­­taji ellenforradalomban résztvett. Tag­ja a Frontharcos Szövetségnek, NEP- nek. a rk. egyház elöljárója. 26 év óta önálló kereskedő. Rusvai Bertalan földbirtokos. * 1881 Kocsér. Iskolái után a gazdál­kodással kezdett foglalkozni és azt a szülői házban tanulta ki. A mozgó­sításkor bevonult a 68. gy. e.-hez, mellyel végig küzdötte a világhábo­rút, 1916-ban az orosz fronton fogság-164

Next

/
Thumbnails
Contents