Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ba esett és onnan 1918-ban tért haza. Leszerelése után lett önálló gazdálkodó, azóta vezeti 61 holdas birtokát. Saját telepítésű szőlleje és fajgyümölcsészete is van, valamint nagy gondot fordít saját nevelésű állatállományának fejlesztésére. Tagja a k. képv. test.-nek, egyházi képviselő és volt iskolaszéki tag. Felesége: Demeter Mária. Gy. Mária, Erzsébet és Pál, aki hat gimnázium elvégzése után gazdálkodó lett és levente oktató.

Rusvai István gazdálkodó, k. bíró. * 1872 Jászapáti. Atyja 2 év múlva telepedett le Kocséron és így a község alapítói közé tartozik. Önálló gazda 1906-ban lett és akkori 14 holdas birtokát 61-re növelte. A nagykőrösi méntelepen teljesített katonai szolgálatot. 24 éve tagja a k. képv. test.-nek és 1936-ban a község bizalma jeléül bírájává választotta. Felesége: Menyhárt Borbála. Gy. Ilona, Viktória, Katalin, Ferenc, Borbála, Julianna, Béla, Judit, Róza és István, aki meghalt.

S

Sabata József ny. MÁV. altiszt, fűszerkereskedő. * 1887 Pusztavacs. Iskoláinak elvégzése után a MÁV. szolgálatába lépett s 24 évi működés után 1936-ban nyugalomba vonult s azóta önállóan vezeti felesége fűszerüzletét. A Kereskedők Egys.-nek, a Polg. Olv. körnek és VOGE-nak tagja. Felesége: Schiff Julianna.

néhai Sajó Elemér ny. min. tanácsos, a pénzügyi osztály főnöke. * 1875 Őrszentmiklós. Érettségit Budapesten tett s ugyanott végezte a József műegyetemet is. Még egyetemista korában rósztvett a Ferenc-csatorna építkezésénél és diplomája elnyerése után a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett. Önkéntesi évét a grazi tüzér e.-nél szolgálta le. 1928-ban nenezték ki min. tanácsossá, 1930-ban min. osztály főnökké. Nyugalomba 1934 júniusában vonult és ugyanaz év szeptemberében halt meg. Özvegye: Mánily Mária 120 holdas kát. birtokát vezeti. Közéleti működése alatt 5 ízben részesült magas kitüntetésben, többek között elnyerte a II. o. magyar érdemkeresztet és a francia becsületrend lovagkeresztjét.

endrődi Salacs Béla dr. gazdáik. * 1907 Ternora. Középiskoláit Tatán, jogi tanulmányait Bpesten végezte s

1934-ben áll. tud. doktorátust nyert. A családi birtokon gazdálkodik.

néhai endrődi Salacz Gyula oki. gazda. * 1903 Elek. Középiskoláit Szegeden s a közgad. egy. Bpesten végezte s azóta Piócás-pusztai birtokán gazdálkodik. Régi erdélyi nemesi család sarja. Atyja néhai e. Salacz Gyula

Csanád-Arad-Torontál egyesített vármegyék főispánja volt, 1938-ban hunyt el Bpesten. Élénk és tevékeny részt vesz a község gazdasági, kultúrális és társadalmi életében.

Salacz István korcsmáros. * 1900 Üregcsertő. Ijfú éveit szülei gazdaságában tölti. 1931-ben vette át a korcsmát s azóta is vezeti. 1918-ban bevonult a 38. gy. e.-hez s a hadtápnál teljesített szolgálatot az összeomlásig. Tagja a község képv. testületének s 20 óv óta tagja a tűzoltó test.-nek. Édesatyja 1917-ben az olasz hadszíntéren hazája védelmében hősi halá'lt halt. Felesége: Vén Ágnes.

Sallay István asztalos, temetkezési vállakozó. * 1874 Pécel. Iskoláit Budapesten, Békéscsabán és Kecskeméten végezte. Mint segéd Kecskeméten, Nagykőrösön és Budapesten működött. 1898-ban lett önálló. 1900- ban telepszik le Pécelen, ahol üzeme gépekkel van berendezve. A péceli iparoskiállításon aranyérmet, Gödöllőn pedig ezüstérmet nyert. 1936-ig az Ipartest, elnöke. 1914—18-ig katonai szolgálatot teljesített. K. képv. test. tag, NÉP választmányi tag, ref. presbiter. Felesége: Kókay Mária.

Sallay István szikvízgyáros, gazdálkodó. * 1878 Pécel. Iskolái elvégzése után a MÁV-hoz került, honnan 19 évi szolgálat után vonult nyugalomba, mint segédtiszt. 1923-ban megalapította mai szikvízgyárát. A tulajdonát képező szikvízgyár egy töltőállomással van felszerelve. A k. képv. test. t. 6 évig volt k. elöljáró, Felesége Mészáros Veronika. Gy. 6.

F. Sallay János gazdálkodó. 1879 Pécel. Iskolái elvégzése után atyja mellett gazdálkodott, 1921-ben önálló gazda lett. 1914-ben bevonult, először a szerb harctéren küzdött, azután francia fogságba került, ahonnan

1920-ban szabadult. Képv. test. tag, a ref. egyház presbitere, a Gazdakör elnöke, OKH vm. tag. Felesége: Kardos Anna.

H. Sallay János gazdálkodó. * 1876 Pécel. A szülői birtokon gazdálkodott, majd 1903-ban önálló birtokos lett. 1914—1916-ig katonai szolgálatot teljesített, hazafias magatartása miatt a bolsevisták üldözték. Gazdakörnek volt elnöke, a péceli temetkezésii e. elnöke, képv. test. tag. Felesége: Sallay Erzsébet. Gy. 2.

Sallai József gazdálkodó. * 1858 Kiskunfélegyháza. Családja eredete Nagysalgó községbe vezethető visza és nevük is innen származik. Iskolái elvégzése után atyja néhai S. Márton mellett tanula ki a gazdálkodást, majd önállóan folytatta azt. Birtoka 234 holdas. A birtok nagyrészét Mátyás Antal elhalt testvérével közösen szerezte. Felesége: Tóth Mária. Gy. József, ügyvéd, aki 1938 február 10-én a világháborúban szerzett súlyos betegségében halt meg, Antal, gazdálkodó 1916-ban az olasz harctéren hazájáért hősi halált halt, Mária, férjezett Oláh Rókus gazdálkodóval, Ilona és Rózsi férj. Domák István OTI orvossal. Családjából származott néhai Sallai János volt orsz. gyűlési képviselő is.

Sallay Mihály ny. városi gazda, gazdálkodó. * 1862 Kiskunfélegyháza. Iskoláit elvégezve a gazdálkodást atyja mellett sajátította el, majd önálló gazdálkodó lett. A város gazdaságát 15 éven át vezette mint városgazda. Közben 3 évig útmester is volt. Felesége: néhai Sándor Julianna.

Salamon Árpád ny. állampénztári igazgató. * 1865 Gyergyószentmiklós. Középiskoláit Csiksomlyón és Csíkszeredán végezte. Katonai kötelezettségének 1886-ban tett eleget. A pénzügyi pályára lépett s 1918-ban állampénztári igazgatóvá neveztetett ki. Tagja a MOVE, NÉP, Sport Hoálarja jelk. közs. bírája, k. képv. es. tag, áll. isk. gond. elnök stb. Felesége: Pakulás Katalin.

Salgó Imre mozitulajdonos. * Szakos. Felsőkereskedelmi érettségi után Veszprémben és Budapesten tíz évig mint banktisztviselő működött. 1920-ban Félegyházán telepedett le, ahol apósa termény- és takarmányüzletébe kapcsolódott be. 1932-ben pedig megalapította az Uránia mozit, melyet azóta vezet. 1915-ben a 44. gy. e.-del hadba vonult. 1918-ban szerelt le. A levente e. volt tagja és jelenleg is tagja a Juventusnak és a IIONSz.-nak. Felesége: Scheiger Bella.

Salgó Rezső fűszer és épületanyagkereskedő. * 1878 Galgahévíz. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Rőfös- és vegyeskeresk. szakmában Aszódon képezte ki magát. Utána édesapja kereskedésében dolgozott, majd 1898-ban Zsámbékon önállósította magát, rőfös- és vegyeskereskedéást nyitott. 1899-ben bevonult a 31. h. gy. e.-hez, mint őrvezető szerelt le. A világháborúban ismét a régi ezredéhez vonult be. Az orosz fronton a tűzvonalban teljesített szolgálatot, hol meg is sebesült. 1915-ben orosz fogságba esett, de 1918-ban megszökött és mint tizedes szerelt le. 21 hold saját földje is van, melyen ő maga gazdálkodik. Tagja a Szikvízgyártók Egyesületének, a k. képv. test.-nek. Felesége: Kohn Regina.

Salzmann és Tsa R.-T. Vác. A pamutfonógyár modern berendezésével gyapot feldolgozására van berendezve. 20 fonógép, 23 kartoló, fésüs-165