Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ba lépett s mint orvosi tanácsadó vo­nult nyugalomba 1930-ban. Felesége: Grünfeid Izabella. Próth Mór vaskereskedő. * 1888 Pele. Iskolái elvégzése után a vaske­reskedői szakmát tanulta ki. Mint se­géd Újpesten működött, 1913-ban lett önálló Újpesten. Négy alkalmazottnak nyújt megélhetést. Felesége: Singer Regina. Gy. Pál és Tibor. néhai dr. Puskás Béla kir. köz­jegyző. * 1878 Váradszöllős. Középis­koláit Nagyváradon, egyetemi tanul­mányait Kolozsvárott és Budapesten végezte. 1905-ben kezdte Nagyvára­don ügyvédi működését. 1912-ben ne­vezték ki Széákelykeresztúrra köz­jegyzővé. majd 1916-ban Kiskunfélegy­házára helyezik át, ahol 1936-ban tör­tént elhalálozásáig működött. 1926-ban a közélet terén elért érdemei elismeré­séül a kormányzó m. kir. kormányfő­tanácsossá nevezte ki. A ref. egyház főgondnoka volt, a városi és várme­gyei bizottság tagja. Felesége: He­­gyessy Katalin, a Vöröskereszt E. elnöke. Puskás Dezső kereskedő, szikvíz­gyártó. * 1900 Szegeden. Iskoláit Sze­geden végezte, a szakmát Kalocsán tanulta ki, itt szabadult fel 1918-ban. Mint segéd ugyanott dolgozik, majd 1920-tól a „Hangya“ kötelékébe lép. 1922-ben lett önálló kereskedő, melyet szikvizgyártással is kibővített. Tagja a Kath. Körnek s a MOVE-nek. Fe­lesége: Kellner Margit. Puskás János vegyeskereskedő. * 1881 Fájsz. Iskoláit elvégezve, a fű­szerkereskedői szakmát kitanulta és ab­ban 1898-ban szabadult fel. 1914-ben önállósította magát, majd ugyanez év­ben bevonult és az orosz fronton tel­jesített szolgálatot, ahol súlyos sebesü­lést szenvedett. Később a csendőrség­hez osztották be harctéri szolgálatra. 1918-ban szerelt le, ezt megelőzően a bajor Loyd társaságnál volt beosztva, mint kormányos. A kát. kör és Vörös­­kereszt tagja. Pusztai Nándor a „Record“ Tej­kereskedelmi Vállalat tulajdonosa. * 1895 Budapest. Ugyanott végezte kö­zépiskoláit. Iskolái elvégzése után Brüsszelben volt tanulmányúton. 1927- ben alapította a fenti vállalatot. A vi­lágháborúban részt vett. Neje: Bieder­mann Margit. Pusztai Zsigmond vegyeskereskedő. * 1896 Túrán. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi szakmában Aszó­don, 1920-ban szabadult. Utána a szülői birtokon 10 évig gazdálkodás­sal foglalkozott és 1930-ban nyitotta meg üzletét, melyet azóta is önállóan vezet. Atyja néhai P. János és egyik fivére a világháborút végigküzdötte, atyja egyszer meg is sebesült. Fele­sége túrái gazdálkodó családból szár­mazik. Putnoki Jenő ecetgyáros. * 1893 Miskolc. Iskoláit Miskolcon, felsőke­reskedelmit és közgazdasági egyetemet Budapesten végezte. Mint tisztviselő különböző vállalatoknál működött. 1937-ben létesítette Csepelen az ecet­gyárat, melyet a kor szellemének meg­felelően fejleszt. Gyárában 3 mun­kást foglalkoztat és egy tisztviselőt. Felesége: Láng Margit. Gy. Endre, Ágnes. Pünkösdfürdő. 1935-ben létesült. Két medencéje volt a megnyitáskor, egy úszó és egy gyermek medence. Te­rülete 5 V2 k. hold. Kabinok száma 200 volt. Gödrös és anyagos terület. 1934-ben mélyfúrást kezdtek, 556 m. mélységre fúrtak le, 2200 literhozam­mal percenként. Vize radioaktív tar­talmú, erősen ásványos thermál. Fej­lődését mi sem bizonyítja jobban, hogy jelenleg már 3 medencéje van, sportteleppel, játszó eszközökkel van felszerelve, további 200 kabint építettek és 3000 ruhaszekrényt. Befogadóké­pessége 5500 személy. Közönsége nem­csak belföldi, hanem az itt nyaraló külföldiekből is rekrutálódik. Megkö­zelíthető a HÉV-vel, békásmegyeri autóbusszal és hajón. Napi 30 hajó­járat. Szezon május 15-től szeptem­ber 15-ig. Üzemvezető mérnök: Czin­­dery József. Püspökhatvani Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. 1904-ben alakult a helyi gazdaközönség kíván­ságára. Jelenleg saját székházában mű­ködik. Tagok száma 240, 4500 darab á 2 P-ős üzletrésszel. A szövetkezet állandó fejlődést mutat. Elnök Kovita Mihály. Ügyv. ig. Pauer Mihály. Fel. biz. elnöke Varga János. R Raáb Julia ny. rk. tanítónő. * Kis­kunfélegyháza. Tanítónőképzőt Kalo­csán 1887-ben végezte, pályáját a kis­­kunfélegyházai iskolában kezdte, ahol 42 évig megszakítás nélkül működött és 1931-ben vonult nyugalomba. Isko­­lánkíviil magánórákat és zongora órá­kat is adott. A püspökség és az isko­laszék működéséért jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Az Erzsébet Nőegylet tagja. Rada Tibor ny. százados. * 1899 Zsolna. A Ludovika Akadémia elvég­zése után a trencséni 15. honvéd gy. ezredhez került. A háború alatt a trencséni pótzászlóalj parancsnoka. A háború után Győrött szolgált. 1932- ben vonult nyugalomba. A MOVE iiv. elnöke, a Légvédelmi Liga titkára. Neje: Ferenc Irma. özv. Radios Ferencné áll. tanítónő. * Vésztő. Néhai Radios Ferenc szüle­tett 1884 Beregszászon. Tanítói okle­vél megszerzése után Tápiószelén, mint áll. tanító működött. Elhunyt 1929-ben. Özvegye Radios Ferencné Nagyváradon 1919-ben nyerte tanítói oklevelét. Pályafutását a vésztői el. iskolában kezdte meg mint helyettes. 1927-ben Ujfőldre került az áll. isko­lába. A népművelés terén aktív részt vesz és annak keretében az analfa­bétákat részesítette oktatásban. vitéz Radnay Antal gazd. főintéző. * 1897 Nezsider. Érettségizett Ma­­gyaróvárott és u. ott végezte a gazd. Akadémiát. Oklevelet 1919-ben nyert. Pályáját az Orsz. Magy. Kir. Nö­vénynemesítő Intézetnél kezdte 1920- ban Magyaróvárott, s mint asszistens 1922-ig működött. 1922-ben a Szelecta Magtermelő rt. söregpusztai, majd 1924-ben a farmosi gazdaságnak a ve­zetésével lett megbízva, melyet azóta is pontos, lelkiismeretes munkával vezet. 1915-ben bevonult a soproni 76. h. gy. e.-hez. 32 hónapig teljesí­tett az orosz és az olasz fronton szol­gálatot. I. o. e. v. é., br. Signum Lan­dis kardokkal v. é. szalagján, Kcsk., háb. e. é. tulajdonosa és mint eml. főhadnagy szerelt le. 1930-ban avatták vitézzé. Farmos k. mezőgazd. biz. elnöke, MOVE és a k. képv. test. tag­ja, a „Farmosi Kath. Kör“ alelnöke. Az elmúlt években mezőgazdasági irá­nyú cikkei szaklapokban jelentek meg. Felesége: Rusits Márta. Radnics Antal gazdálkodó. * 1880 Tököl. Iskolái elvégzése után a csa­ládi birtokon sajátította el a gazdál­kodás alapvető ismereteit. Nősülése alkalmával lett önálló gazda és birto­kát azóta feleségével való közös munkájával 80 holdra szaporította. A világháborút végig küzdötte. Tagja a képv. test.-nek, a rk. egyház taná­csának és alelnöke az O. K. H.-nak. Felesége: Dranovics Katalin, 2 leánya van. Egyik leánya Iván Sándor nagy­fuvaros vállalkozó neje. Radovits Emil mészáros- és hen­tes, gazdálkodó. * 1876 Ráckeve. A hentesipart édesatyjánál tanulta ki, majd átvette annak 1860-ban alapított hentes- és mészáros üzletét. Emellett 20 holdas birtokán gazdálkodást foly­tat. A világháborúban a 6. gy. e. kö­telékében az olasz és orosz frontokon harcolt és mint őrvezető a br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa szerelt le. Fe­lesége Krem Adél. Gy. Emil, Mária férj. dr. Laki József főjegyzpné. Radovits Ferenc ny. tisztviselő. * 1874 Ráckeve. Középiskoláit Kun­­szentmiklóson végezte. Pályáját rác­kevei főszolgabírói hivatalban, mint díjnok kezdte, majd a lakatos iparban szabadult fel. 3 évig tényleges katonai szolgálatot teljesített, majd a Weisz 156

Next

/
Thumbnails
Contents