Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Manfréd gyárban helyezkedett el, ahol művezetővé léptették elő és 30 évig teljesített szolgálatot. 1926-ban nyugalomba vonult. Felesége: Németh Julianna. Gy. Irén és Ferenc.

ifj. Radóczy József bőrkereskedő.

* 1907 Cegléd. A cipészmesterséget, valamint a bőripart kitanulta és abban 1930-ban önállósította magát. Ezenkívül 2 V2 holdas birtokán gazdálkodik. Felesége: Stanik Mária oki. szülésznő.

Radványi József ny. k. irodatiszt.

* 1878 Hajós. Iskolái befejezése után a kereskedői pályán helyezkedett el, azután, mint pénzügyőr Nagybecskereken teljesített szolgálatot. Közben magánúton 6 középiskolát végzett és Hajóson, mint Írnok működött. 1914- ben hadbavonult, a déli harctéren küzdött, 1918-ban leszerelt és Hajóson újra elfoglalta hivatalát. 1933-ban vonult nyugalomba. Kit.: II. o. e. v. é., hr. v. é. és a Kcsk. Felesége: Mikolasch Éva.

Raffleribenl Hermann hites szakértő a Weisz Manfréd gyárban. * 1887 Brestenfeld. Polgári iskoláit Németországban végezte. Európában, mint tisztviselő működik. 1927-től a Weisz Manfréd gyárban. Felesége: Holz Klára.

Ragó István asztalosmester és fateleptulajdonos. * 1906 Kocsér, ősi Jászapáti származású családból. Atyja R. Mátyás végigkiizdötte a világháborút és mint egyháztanácsos szolgálta a köz ügyeit. Iskolái elvégzése után az asztalosiparban képezte ki magát, majd abban felszabadulva, mint segéd 3 évig fejlesztette szakismereteit. 1931-ben alapította meg mai műhelyét, melyet azóta állandóan fejleszt. Fatelepeit 1934 óta vezeti. Két alkalmazottat foglalkoztat. Tagja az iparos és gazdakörnek. Felesége: Birkás Ilona. Gy. Ágnes.

Rajcsányi Miklós vaskereskedő. * 1892 Újpest. Szakmáját Nagykőrösön tanulta ki, majd abban Újpesten volt segéd. 1919 óta önálló.

Rainer Dávid szódavízgyáros. * 1864 Hinárd. A kereskedői pályát Pápán tanulta ki és abban már 50 éve önállóan működik. 1912-ben telepedett le Vácon, ahol azóta vezeti szikvízgyártó üzemét. Felesége: Spitzer Riza. Gy. 6.

Rajna Sándor ügyv. igazgató. * 1896 Budapest. Ugyanott érettségizett. Tanulmányai után magántisztviselő volt 1926-ig. Fémkohászati vállalatát

1933-ban alapította. Több háborús kitüntetés tulajdonosa. Neje: Pajor Irén.

Rakovszky Béla zongora- és hangszerkészítő. * 1910. Kispest. Iskoláinaknak elvégzése után atyja üzletében a zongora- és hangszerkészítés mesterségét tanulta ki. 1927-ben szabadult fel s 1936-tól önállóan vezeti jól felszerelt hangszerüzletét. Zongorát, pianinót és egyéb zenei hangszereket készít és hangolásokat végez. Cserkészcsapat parancsnok. Hangszereivel kiállításokon is részt vett s több kitüntetésben részesült.

Raksányi Elemér ny. főjegyző. * 1874 Dunaegyháza. Középiskoláit a bonyhádi és szarvasi ev. főgimnáziumban végezte és az érttségi után közigazgatási pályára lépett. A jegyzői képesítés megszerzése után előbb Hartán, mint aü. jegyző működött, majd Pilisszántón körjegyzővé, 1910-ben Pestújhely község aü. jegyzőjévé választották és 1919-ben ugyanezen község főjegyzője lett, ahol 15 évig működött. Tevékeny részt vett a község fejlsztésében. Működésének sikereit bizonyítja, hogy főjegyzővé történt megválasztásakor a község lakosságának lélekszáma 8—9000 volt s ma már a 12.000-et is meghaladja. Gondoskodott a község kulturális és szociális fejlődéséről. Számos társadalmi e. megmegalapitója.

Rakusz István sütőmester. * 1898 Szentmártonkáta. A pékipart Budapesten tanulta ki és mint segéd ott és Pesterzsébeten fejlesztette szaktudását. 1927 óta Szentmártonkátán mint önálló pékmester működik. Az olvasókörnek 1934 óta pénztárnoka.

Rakusz János ny. főv. altiszt. * 1880 Szentmártonkáta. Iskolája elvégzése után a szülői birtokon szerezte meg a gazdasági szakismereteit. 1888-ban került a székesfőváros szolgálatába, ahol a Mértékhitelesítő hivatalnál 1921-ig működött. Ekkor nyugalomba vonult. A kommün alatt hazafias magatartása miatt több ízben bántódásban volt része. Nyugalomba vonulása után szentmártonkátai birtokán gazdálkodott, majd azt felosztotta gyermekei között. Felesége: Dobos Anna 8 gyermek hátrahagyásával halt meg.

id. Rapi Pál gazdálkodó. * 1862 Kocsér. Családja ősi Jászapáti eredetű. Iskolái elvégzése után atyja mellett kezdte a gazdálkodást és tényleges katonai szolgálatot a 86. gy. e.nél tett. 1886-ban lett önálló gazdálkodó és azóta vezeti 130 holdas családi birtokát. 35 éve tagja a közs. képv. testületnek, 40 éve egyháztanácsos. Felesége: Bátor Petronella. Gy. Pál, aki 1916-ban az olasz harctéren a haza oltárán feláldozta az életét, Miklós, Franciska férj. Bátor Kálmán gazdálkodóval és Petronella férj. Bátor Ferenc gazdálkodóval.

Dr. Rauer Róbert kir. uradalmi jószágfelügyelő. * 1887 Csernahóra. Tanulmányait Budapesten és a Wieni

gazdasági főiskolán végezte, hol 1909- ben nyer oklevelet. Magánszorgalomból több európai államot beutazott a gazdasági élet tanulmányozása céljából. Pályáját Godingban (Morvaország) kezdte mint gazd. tiszt. 1912- ben került Ráckevére, ahol fokozatosan előlépve 1926-tól, mint jószágfelügyelő működik. 1914-ben háborús szolgálatra vonult be, orosz fogságba esett, ahonnan 1920-ban szabadult. Emi. főhadnagy. K. képv. test. t., Casinó és rk. egyház világi elnöke. Felesége: Helf Leonóra. Négy gyermekük van.

Ráhel József mintakészítő és esztergályos. * 1870 Budapest. Iskoláit Újpesten végezte. Szakismeretekre Budapesten tett szert. Üzemét 1905- ben alapította. A világháborúban a 32. gy. e.-hez vonult be. Az ipartestület vm. tagja, a mestervizsgáztató biz. tag. Neje: Bachmann Henriette. Négy gyermekük van.

Ráhel László érsek uradalmi intéző. * 1904 Budapest. Iskoláit Budapesten és a keszthelyi gazdasági akadémián végezte. 1926-ban az érseki uradalomban, mint gyakornok kezdi működését. 1937 óta mint intéző két gazdaságot vezet a mai napig. Felesége: Vajda Ilona.

Rábl János c. kanonok, esperes pléb. * 1877 Moson. Székesfehérváron szentelték pappá 1900-ban. Mint káplán Ráckevén kezdte működését,

1924- ben lett esperes, c. kanonok

1925- től. Budakalászon meghonosította a magyar prédikációt. Tesz érdemkereszttel kitüntetve. A háboban a budakalászi vöröskereszt elnöke volt. A kaszinó, állami iskolák gondnokságának, polg. isk., Zenekedvelők e. elnöke, keresztény polgárok szöv. alelnöke.

Ráckeve és Vidéke Hangya Fogyasztási Szövetkezet. 1920-ban alakult. Alapították: Dr. Liptay Sándor ny. főszolgabíró, néhai Latics György apátkanonok. 1920 óta egy helyben működik bérelt helyiségben. Elnöke volt néhai Latics György apátkanonok, ügyv. ig. Laszczik Lóránt ig. tanító. Felügyelő bizottsági tagok: Almássy Sándor, Nagy Gyula, Damis Pál, Gyöngyösi János, Szabó Dániel, Gottfried Zsongor.

Ráckevei kir. családi uradalom. Terjedelme 32.520 hold. A birtok a ráckevei és kunszentmiklósi járásban. A termelvények megoszlása búza, rozs, árpa, 7000 hold erdő. Majorok száma 12 drb. A gazdálkodás sajáttenyésztésű haszonállatokkal folyik. A cselédlakások megfelelőek. A kastély 1702-ben épült Hildebrandt tervei szerint. Az uradalom több családnak ad kenyeret. Intézők száma 5 drb. Jószágfelügyelő dr. Rauer Róbert.