Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

lakósok között, mint a község megalapítója vett részt. Jelenleg 30 m. holdon gazdálkodik. 1917—18-ban katonai szolgálatot teljesített. Az ujhartyáni k. képv. test. t. Felesége: Procsinszky Katalin. Gy. Rozália, József, István, Katalin és János.

Peller György korcsmáros. * 1894 Pilisvörösvár. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta ki a korcsmáros ipart. A világháborút az 1-es honvéd gy. e.-del küzdötte végig. A Kcsk. tulajdonosa. 1921-ben átvette édesatyjától a korcsma vezetését és azóta, mint önálló korcsmáros működik. A képv. test.-nek 6 éve virilis tagja. Felesége: Scheller Katalin.

Pelyvássy Mihály ny. ref. tanító.

* 1876 Mezőtúr. A tanítói oklevelet Nagykőrösön 1897-ben szerezte meg. Először Cegléden, majd Zánkán, utána ismét Cegléden, végül Nagykőrösön működött, ahol 1937-ben 40 év szolgálat után vonult nyugalomba. Felesége: Faragó Mária.

néhai losonczi Penkó Imre ny. ref. főgimnáziumi tanár. * 1861. Középiskolái és egyetemi tanulmányai után a tanári diplomát Budapesten nyerte el és működését a nagykőrösi főgimnáziumban folytatta. Az Arany János társaság elnöke volt és 1932- ben halt meg. Felesége: tetétleni Molnár Ilona. Gy. Irén és József. Jenő fia a világháború elején hősi halált halt.

Perényi Rezső ny. ig. tanító. * 1871 Selmecbánya. Tanulmányait az ottani tanítóképzőben végezte és 1893-ban szerezte oklevelét. Azóta működött Aszódon, ahol 1933-ban 40 évi szolgálat után, mint igazgatótanító vonult nyugalomba. A pedagógia terén szerzett érdemei elismeréséül polgári Signum Laudissal tüntették ki. Az iparostanonciskolának 33 évig volt igazgatója, miért is miniszteri elismerésben részesült. Több helyi egyesület vezetője volt. Felesége: Pásztory Berta. Gy. Margit, Miklós.

Peringer József oki. gyógyszerész.

* 1898 Budapest. Ugyanitt végezte középiskoláit és egyetemi tanulmányait és 1922-ben nyert gyógyszerészi diplomát. A világháborúban résztvett és az olasz tűzvonalban teljesített szolgálatot. Tart. zászlós, a bronz v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Schriffer Erzsébet.

Perlmutter Jakab festék és vegyeskereskedő. * 1879 Liszku. (Lengyelország) Iskolái után a tímár ipart tanulta ki és 1936-ig az újpesti Wolfner gyárban dolgozott. A jelenlegi üzletet ekkor alapította és ennek vezetésében fia, aki képesített kereskedő vesz részt. 1901-ben bevonult a 30. gy. e.-hez, ahol katonai szolgálatának tett eleget. Fia: Tibor tagja a sport e.-nek és számos más e.-nek.

Pest- és Nógrádmegyei Egyesített Kőbánya R. T. Szentendre. A részvénytársaság 1922-ben alakult azon célból, hogy a vármegye útépítéséhez szükséges kőanyagot biztosítsa. Tulajdonos: Pest- és Nógrád vm. törv. hatósága. Alaptőke: 500.000 P. Igazgatóság: vitéz dr. Endre László alispán, dr. Hoffer László, dr. Hovhannesián Eghia, Baros József, Moltár Béla és ifj. gróf Teleky József. Alkalmazott munkások száma: 500.

Pestmegyei Abonyi Takarékpénztár R. T. Abony. néhai báró Harkányi Frigyes és Lisó Gyula alapította 1870-ben. Előbb a Szolnoki, majd a Nagykőrösi-úton volt. 1914 óta Kossuth-tér 5. Alaptőke: 160.000 P. Tart. tőke: 75.000 P. Szokásos banküzlettel foglalkozik. 5 tisztv., 2 altiszt. Igazgató: Vali Miksa. Elnök: Beliczay Tibor. lg. tagok: Győré Mózes gazd. elnök, Kostyán István gazd., Dr. Unger János ügyv., Havas Samu szőlőbirt. Felügyelő biz. elnök: Kerekes Sándor fakeresk., Boer Vilmos gazd., Lévay Mihály püspök, vetráni prépost, Láng Volmos kereskedő, Csőri István gazda.

Pestmegyei Sárközi Armentesítő és Belvízlevezető Társulat. A Pestmegyei Sárközi Armentesítő és Belvízlevezető Társulat a vármegye délnyugati öblözetén elterülő 132.034 kát. hold földterületnek a Duna kiöntése elleni védelmére és a káros mennyiségű csapadékvizek elvezetésére alakult 1872-ben, Pestmegyei Sárközi Dunavédgát és Csatornázási Társulat néven. A Társulat célja és feladata azon földterületek ármentesítése, melyek a Duna folyam balpartján az Ordas-dunapataji határtól Bödbakód puszta északi határán, Csepeg puszta, Szent király puszta, Hajmási Csárda, Ács puszta északi, Ökördi puszta és Csukás puszta északi és keleti határán, a Kiskörös-kalocsai út mentén a brekói útig, továbbá a Kecel-bajai állami úttal hozávetőleg párhuzamosan a homokdombok lábánál a bajabátaszéki vasútvonalon keresztül a posványosi és szentjánosi töltés mentén a Dunavédtöltéséig terjedő öblözetben feküsznek. Célja ezenkívül az ezen területen összegyűlendő káros belvizek levezetése és a használható vízmennyiség tárolása, valamint az ártér egyes területein az öntöző gazdálkodás előmozdítása. Tagjai a fentebb leirt ártéri terület birtokosai, akik a társulat fenntartásához birtokterületük arányában évi hozzájárulást fizetnek. A Társulat érdekeltsége a következő községekre és városokra terjed ki:

Akasztó, Baja, Bátya, Császártöltés, Drágszél, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Fájsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Kalocsa, Kecel, Miske, Nemesnádudvar, Ordas, öregcsertő, Sükösd, Szakmár, Úszód. A Társulat székhelye Kalocsa. Ügyeit a közgyűlés megbízásából egy 20 tagból álló választmány intézi. Közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, műszaki szempontból pedig a bajai m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alá tartozik.

Pestszentimrei Ref. Egyház. 1926- ban létesítették mint önálló egyházat. Addig Ócsához tartozott. Temploma és parochiája 1926—27-es években lett felépítve. Első lelkipásztora Széky Endre, ki jelenleg is betölti hivatását. Segédlelkósz Sághy Lajos. Egyházgondnok Pándy Gyula ny. cs. alhadnagy. 1934-ben létesített kultúrházat. 1936-ban az Országos Ref. Szeretet Szövetség égisze alatt létesült a ref. szeretetház, amelynek épületében 70 agg és elhagyatott talál otthont. Vezetője Sághy Lajos ref. s. lelkész.

Pestszentimrei Rám. Kath. Egyház. 1930 óta önálló plébánia, addig Soroksárhoz tartozott, mint filiálé.

1920—30-ig az ügyeit is kihelyezett lelkész intézte. Templomát 1928-ban kezdték építeni, a váci püspök és az egyházközség hozzájárulásával. A templom még nincs teljesen befejezve, de már 1929 óta használatban van. Első plébánosa dr. Schaub Mihály, ki jelenleg is itt működik. Világi elnöke Keresztes Albert. Hívek száma: 8000 lélek.

Pestújhelyi Alt. Ipartestület. Első alakuló közgyűlését Pestújhelyen 1918-ban tartotta, amelyen Piszter János, mint iparhat. biztos elnökölt. Első elnöke Balog Béla. Évek folyamán a megalakított ipartestület elősegíti a község gyors fejlődését s ma már tagjául 224 képesített iparost számlál. Az ipartestület a községben előforduló hazafias kultúrális mozgalomban élénk részt vesz. Székházában biztosított helyet a Turul Bajtársi Szöv.-nek, a Frontharcos szöv. helyi csoportjának és a Hadirokkantak Orsz. E. helyi csoportjának. Az ipartestület jelenlegi tisztikara: vitéz Bátory Kornél elnök, Beck János, Tóth Imre alelnökök, Krausz József háznagy, Szentkirályi Jenő jegyző, Sümegi Gusztáv pénztáros.

Pestújhelyi Corsó Mozgó tulajdonosa Orem Mihály. * 1892 Egyházasdengeleg. Iskolái után a kereskedői pályán működött és az általános mozgósítás, mint tényleges katonát találta a 4. tüzérezredben, mellyel az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített. Eközben az Örkényi lő-148