Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

téren robbanás következtében megsebesült és jelenleg is 100 °/o-os hadirokkanttá van nyilvánítva. 1921

óta él Pestújhelyen, ahol 1925-ben felesége nevére mozi engedélyt nyert és ennek alapján nyitotta meg a Corso mazgószínházat, mely a mai kor igényeinek megfelelően hangos berendezéssel bír. Befogadó képessége: 280 ember. A tulajdonos egyebekben kiveszi részét a község életében, az ág. ev. egyház presbitere stb.

Pestújhelyi Hitelszövetkezet, mint az OKH tagja. Elnök Frenczy Vilmos, alelnök Vedres Béla, ig. tagok dr. Szűcs István, Bruk Ferenc, Deák Sándor, Haller Béla, Schuhlmayer Béla, Bartos Vendel, Nagy József, Kőszegi János. Fel. biz. elnök Szlatényi Ernő. Tagok száma 602, üzletrészeké 2138.

Pestújhelyi Rám. Kath. Egyház. 1910 dec. 20 óta önálló lelkészség. Első lelkésze Mácsay Károly, aki 1913-ban uri-i plébános lett. Helyébe Vedres Béla került lelkésznek. 1927 május 9-én Hanauer A. István váci püspök plébániai rangra emelte a lelkészséget. 1927-ig szükség kápolnába tartják az Istentiszteletet és még ez évben készül el a plébánia temploma. 1920-ban nyílt meg az egyházközség kebelén belül működő polgári fiúiskola, majd a következő évben a kath. polgári leányiskola. Végül 1925-ben megnyitja a Felsőkereskedelmi iskoláját. A katolikus élet mozgalma a Credo, a Mária társulat, Katolikus Akció Egyesületek keretén belül történik, amely egyesületek szociális és karitativ tevékenységet is fejtenek ki. A hívek lélekszáma 8123. Jelenlegi plébános: Fekete Ferenc.

Pestújhelyi Széchenyi mozgó. A filmszínház előbb az Angol-Magyar Bank tulajdona volt, majd Fábry Kálmánná és gyermekei tulajdonába ment át, akik a mozgó engedélyesei is. A filmszínház teljesen modernül van berendezve befogadóképessége 258 személy. Az engedélyes a világháború 75 °/o-os rokkantja, aki 1927-ben halt meg, azóta özvegye és gyermeke tulajdonába ment át az engedély. A filmszínház jelenleg bérbe van adva és bérlője dr. Urbán Pál hadirokkant.

Pestújhelyi Takarékpénztár részvénytársaság. 1910-ben alapíttatott és 28 éves fennállása óta építési kölcsönök nyújtásával egyik legfontosabb tényezőjévé vált a község amerikai gyorsasággal történt fejlődésének. Az intézet jelenlegi igazgatója Fejér Vilmos 10 éve áll a Takarékpénztár élén, mely idő alatt az intézet nagy fejlődésnek indult,

Pestividéki gőztégla és cserépgyár. Alapíttatott 1926-ban. Volt békásmegyeri gőztégla és cserépgyár. Munkások létszáma 150, tisztviselőké 4. Tégla és cserépgyártással foglalkozik. Igazgatósága: Pallos Imre, Steiner Pallós János, Weiszberger Ármin, cégvezető: Fried Sándor.

Peszeki Ferenc építési anyagkereskedő és betonkészítő. * 1909

Cegléd. Ugyanott végezte iskoláit. Előbb magántisztviselő volt. 1936- ban alapította cégét. A ceglédi ipari ifjúság önképző egyesületének igazgatója volt. Neje: Kökény Julianna.

Petek József cukrászmester. * 1905 Újpest. Szakmájában Budapesten szabadult fel. 1934-ben Újpesten lett önálló, ahol azóta fiókot is nyitott. Felesége: Horváth Anna. Gy. Róbert.

Pethes László a Közüzemi és községfejlesztő rt. üzemvezető főmérnöke.. * 1898 Szeged. Gépészmérnöki diplomát a budapesti műegyetemen 1927-ben nyert. Pályáját a műegyetemen, mint tanársegéd kezdte, majd Söpkéz Sándor egy. r. tanár adjunktusa volt. 1938-ban lett a fenti RT. üzemvezető főmérnöke. 1916-tól 1918-ig harctéri szolgálatot teljesített az orosz és olasz fronton és hadnagyi rangban szerelt le. Kit. I. és II. o. e. és br. v. é., Kcsk. Jelenleg eml. főhadnagy. Felesége: Detky Ilona. Két gyermeke van. Atyja néhai Pethes Imre a Nemzeti Színház örökös tagja, a magyar színjátszás büszkesége.

ifj. Pethő Lajos th. útmester. * 1908 Dolin. Középiskoláit Kecskeméten és Budapesten végezte és 1926- ban tett érettségit. Utána négy évig az állatorvosi főiskola hallgatója volt.

1930-ban lett útmesteri gyakornok, majd 5 éven át útépítési vállalata volt. 1936-ban nevezték ki Lajosmizsére útmesterré és 1938 január 1 óta ódesatyja id. P. Lajos utóda lett Alsódabason, mint th. útmester. Felesége: Tiszavölgyi Ilona.

Pethő Róbert oki. tanító. * 1886 Somberek. Középiskoláit és a tanítóképzőt Pécsett végezte és 1906-ban nyert oklevelet. Pályájának első állomáshelye Máriakéménd volt, majd több helyütt működött, 1910-ben került Pestvármegyében Dunabogdány községbe. 1914-ben bevonult az 52. gy. e.-hez, mellyel végigküzdötte a világháborút és szerb fronton harcolt. A Kcsk. és koronás vas é. k. tulajdonosa. 1921 óta Kömpöcptán folytatja pedagógiai működését. Itt megalapította a Hitelszövetkezetet és a Gazdakört. Az Iskolánkívtili Népművelés előadója stb. Felesége: petőfalvi Pethő Margit oki. polg. isk. tanárnő, aki

szintén tanít. Télen leánytanfolyamokat rendez. Az Orsz. Stefánia Szövetség és Akció Katolika tagja.

Petkov Inas bulgárkertész. * 1882 Draganova. (Bulgária.) Iskoláinak elvégzése után a kertészetben képezte ki magát. 1897-ben Magyarországba jött s előbb Szekszárdon és Székesfehérváron, Gátéronj, Csongrádon, majd 1927-től Kiskunfélegyházán tart fenn jól berendezett 23 holdas kertészetet. Felesége: Dona Iliava.

Dr. Pető Ármin ügyvéd. * 1878. Pápa. Középiskoláit Pápán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Itt nyert diplomát 1911-ben. Ügyvédi irodát 1914-ben Bpesten nyitott, majd 1918-tól Dunavecsén folytat ügyvédi gyakorlatot. 1914-ben bevonult a 20. h. gy. e.-hez. Résztvett az orosz és szerb harctereken. 2 ízben megsebesült s mint 50°/o-os rokkant szerelt le századosi rangban. Kit.: Signum Laudis, Kcsk. stb. K. képv. test. tag. Felesége: Rátkai Margit.

Petravich Andor k. főjegyző. * 1890 Erdőtelek. Középiskoláit Egerben, jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken végezte. 1912-ben segédjegyző, 1919-ben aü. jegyző s 1934-ben Gyömrő főjegyzője lesz. Elnöke és vezető tagja a község társadalmi és kultúrális egyesületeinek. „Gyömrői Járás“ c. lapban társadalmi vonatkozású cikkei jelennek meg. A m. kir. belügyminisztérium a községfejlesztés terén elért eredményeiért 1928-ban elismerő oklevéllel tüntette ki.

Petrányi Béla gazdálkodó. * 1893- ban tősgyökeres üllői magyar családból. Középiskoláit Vácott végezte, majd gazdálkodással foglalkozott családi birtokán. Tagja a képv. test.-nek, a rk. egyház tanácsának, OKH. igazgatóságának stb.

Petrás Jenő cipészmester. * 1900 Kiskunmajsa. Iskolái után a cipésziparban felszabadulva 8 évig Budapesten és másutt fejlesztette szaktudását, 1925-ben alapította meg ma is fennálló műhelyét. Két alkalmazottat foglalkoztat. Az ipartest, alelnöke. kamarai pótag, tanoncisk. fel. biz. tagja. Felesége: Rácz Fodor Maria. Gy. Sári, Klári, Katalin.

özv. Petrik Józsefné moziengedélyes. * Kiskunhalas. Előbb Szabadszálláson volt mozitulajdonos, majd 1935-től helyben nyitotta meg, bérelt helyiségben az üzemet. Néhai férje orosz fogságba esett és ott szerzett betegségben halt meg. Fia: József műszerész, leányfalusi mozitulajdonos.

Petró Enok asztalosmester. * 1865 Tápiógyörgye. Iskolája elvégzése után édesapjával együtt mint koporsókéig