Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ben Pilisen. Középiskoláit Nagyenye­­den, főiskolát pedig Kolozsváron vé­gezte. A birtokon a gazdálkodást öz­vegye Roher Rozália vezeti, mely bir­tok 1004 hold föld Pilisen és 300 hold Nőtincsen van. Ezenkívül a község belterületén egy ősrégi kastély 20 szo­bával és 15 hold parkkal van körül­véve. A pilisi birtok bérlője már ré­gebbi idő óta Gemperle Vilmos gazd. tan. A nőtinesi birtok bérlője Tomeskó Pál. Dr. Nyáry László földbirtokos. Egyike a vármegye legrégibb, legelő­kelőbb nemesi származású földbirto­kosainak, aki Nyáregyházán ősi csa­ládi birtokán folytat intenzív belterjes gazdálkodást. Kiveszi részét községe és a megye közügyéiből és minden hazafias és jótékony megmozdulás­ban követendő példával jár elől. Nyeső Lajos gazdálkodó. * 1881 Csány. Kora ifjúsága óta foglalko­zik gazdálkodással és már 16 éves ko­rában, mostohaatyja elhalálozásakor egyedül vezeti a gazdaságot. A világ­háború alatt a 60. gy. e.-del az orosz fronton küzdött és fogságba esett. In­nen 1919-ben szabadult meg. 1920-ban visszakerült Felsőványra, ahol, mint feles kertész dolgozott és kitartó munkával 49 holdas birtokot szerzett. Felesége: Milesovics Anna. Nyirádi István vendéglős. * 1900 Budapest. Iskolát Budapesten végez­te, majd atyja üzletében működött. 1932-ben lett önálló és azóta a fenti üzlet tulajdonosa, melyet atyjától örökölt, azt modern üzemmé alakí­totta át. Kedvelt tartózkodási helye a fővárosi közönségnek. Felesége: Demetrovics Gabriella. Nyíri Ferenc és tsa hengermalma Gyömrö. A malom 1870-ben épült, több bérlő kezelte míg 1935-ben Nyíri Fe­renc és tsa tulajdona lesz. A malom teljesen modern, vám- és kereskedelmi őrlésre van berendezve. 150 HP gőz­erőre, Hacker-féle gőzgéppel. Kazán Stemmüller-féle 10 légkörrel, 9 garat­tal búza, 7 járattal rozs, 2 pár dara­szita stb. Napi őrlés 3 vagon. Alkal­mazottak száma 8. Nyíri Ferenc molmárm., malomiul. * 1884 Cegléd. A molnáripart Ceglé­den tanulta s 1897-ben szabadult fel s itt kezdte segédéveit is. Nagykállón és Csákváron mint almolnár, Pilisen pedig 23 éven át mint főmolnár mű­ködött. 1935 óta önálló. 1915-ben be­vonult a 38. majd a 25. losonci ez­redhez. 9 hónapi harctéri szolgálat után fogságba esett s 1918-ban jött haza. K. képv. test. tag, a Dalárda v. elnöke, a Társaskör vm. tagja. Felesé­ge: Takács Mária. Nyíri János gazdálkodó. * 1869 Cegléd. Tényleges katonai szolgála­tot a 38. h. gy. e.-nél teljesített, mint szakaszvezető szerelt le. 1908-ban lett önálló gazdálkodó és jelenlegi birtoka 75 hold. Városi képvs. test. tagja, a ref. egyház presbitere, az OKH volt ig. tagja és h. elnöke stb. Felesége: Kernács Eszter. Gy. Ka­­rolin férj. Kernács Istvánná. Nyitrai Lajos gazdálkodó és korcs­­máros. * 1888 Páty. Kora ifjúsága óta gazdálkodik és 1910 óta 60 holdas saját birtokát vezeti. A birtok teljes egészé­ben saját szerzeménye. 1932-ben nyi­totta meg korcsmáját, mely 4 helyiség­ből áll. A világháborút elejétől végig a 7-es huszárokkal az orosz, szerb, olasz és oláh hadszíntereken küzdötte végig, kétszer sebesült. A Kcsk. tulaj­donosa. K. képv. test. tag. Felesége: Urbán Etel. 0 Oberfrank Antal malomtulajdonos, gazdálkodó, vendéglős. * 1887 Buda­pest. Ugyanott végezte középiskoláit, majd utána a szülői háznál gazdál­kodni kezdett. 1913-ban vendéglőt nyi­tott, majd azt bérbe adta és 1928-ban átvette a családi birtok vezetését és ugyanakkor alapította hengermalmát is. A 32. gy. e.-del az orosz harcté­ren küzdött, Przemyslinél elfogták és 1918-ban szabadult a fogságból. K. képv. test. t., Frontharcos, Sport E. t. A tulajdonában lévő malom Ober­frank Antal és társai név alatt műkö­dik, 62 HP motorral és saját áram­­fejlesztővel van felszerelve. Napi telje­sítőképessége egy vagon őrlemény. Felesége: Winkler Erzsébet. Oberländer és Reiser téglagyár, Vác. Az üzemet 1888-ban alapították néhai Oberländer Izidor és Reiser László. Eleinte tábori kemencékben égettek és 1894-ben az alapítók mo­dern rendszerű körkemencét építettek, amely mai napig üzemben van. A 14 kamrás körkemence évi 3—4 millió tégla kiégetésére alkalmas. A gyárban előállított égetett agyagtégla minősége 50 év óta elismert és kedvelt, szilárd­ságánál könnyű faraghatóságánál és aránylag kis fajsúlyánál fogva. A cég 1936-ban megvette a több év óta üzemen kívül álló Nógrádverőce és Vác határában fekvő Fleckenstein­­féle téglagyárat, amelyet üzembe he­lyezett. Ezen gyárban 1937 óta a kö­zönséges égetett falitéglán kívül spe­ciális építőanyagokat és pedig sok­lyukú téglát, válaszfaltéglát, valamint tetőcserepet is gyártanak. A váci gyár Vác városán kívül a környező közsé­gekbe is szállítja a téglát egészen Dunakeszi Alagig, Rétságig, Mária­­nosztráig és Kismarosig. A nógrád­­verőcei téglagyár gyártmányait ugyan­ezen körzetbe szállítja, feleslegét pe­dig vízi úton a dunamenti községekbe és városokba, Nógrádverőce és Duna­keszi Alag, illetve Szentendréig. A váci kéziüzemű téglagyár idénye (évi munkaidény) 4—5 hónap teljes üzem és további 2—3 hónap csökkentett üzemre tehető, a nógrádverőcei gépi üzemű téglagyár évi munkaidénye 5—6 hónap teljes tizemre és 2—3 hó­nap mérsékelt üzemre tehető. A két üzemben az átlagos munkáslétszám 20-tól 100 között ingadozik. A cég tulajdonosai az alapítási 1888 év óta az Oberländer és Reiser család tag­jai. Jelenlegi cégtulajdonosok: Reiser Antal, Oberländer Endre és Reiser László váci lakósok. özv. Obrecán Pálné szül. Bazan Julianna. * 1874 Hévízgyörk. 1893-ban ment férjhez és ugyanakkor telepedett le Yersegen. Férje 12 holdas birtokán 1901-ben lett önálló gazda és közös munkával földjüket 65 holdra emelték. Férje 1916-ban halt meg és azóta öz­vegyen vezeti a birtokot, mely ma már 80 holdas. Gy. Ferenc, Barnabás és Mária. Ocskó József gazdálkodó. * 1906 Kiskundorozsma. Iskolája elvégzése után a családi birtokon sajátította el a gazdálkodást és 1933-ban lett önálló. Atyja O. Károly tagja a képv. test­nek és résztvett községe minden köz­ügyében. Felesége: Tóth Mária. gr. O’Donell Roderick ny. százados, cs és kir. kamarás. * 1871 Laibach. A gimnáziumi érettségi után a hadsereg szolgálatába lépett. A háborút külön­böző harctereken szolgálta végig. A Signum Laudis, a Würtenbergi Frigyes rend és más kitüntetések tulajdonosa. Felesége: Bauer Janka. Odray Coelestin ny. prépost és esp. plébános. * 1861 Bobró. Romhány­­ban káplánkodott, majd Újpesten, Al­berti Irsán és Hatvanban volt plébá­nos. A háború alatt mint tábori lel­kész működött Az ú. n. tanácsköztár­saság alatt a kommunisták halálra ítélték. 1923 óta Gödöllőn lakik. Ohmmüllner Mátyás vendéglős. * 1895 Torbágy. Iskoláit ugyanott és Budapesten végezte. Utána a gyakor­lati ismereteket szülei korcsmájában és gazdaságában sajátította el. 1925 óta önálló vendéglős Torbágyon. 1914- ben önként bevonult a 32. h. gy. e.­­hez, mellyel az orosz és román tűz­­vonalban teljesített szolgálatot. 1916 szept. 27-én román fogságba esett, ahonnan 1917-ben szökést kísérelt meg, de az oroszok elfogták. 1918- ben tért haza. Egyizben súlyosan megsebesült. A nemzeti hadseregben 4 hónapig teljesített szolgálatot. A br. v. é.. és Kcsk. tulajdonosa, tizedes. A NÉP., P. L., a Torbágyi Nemzeti Ifjak Önképzőköre, Nemzeti Munka­védelem, Önkéntes tűzoltó test., Le­vente E. vm. tagja. K. képv. test. volt virilis tagja. Felesége: Pálinek Mária, Három gyermekük van. 140

Next

/
Thumbnails
Contents