Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Olasz Ferenc gzadálkodó. * 1908 Nagykörös. Iskolái után gazdálkodni kezdett és 1929 óta saját 35 holdas birtokát vezeti. Felesége: Czira Eszter.

Oláh Ferenc ny. csendőrtiszthelyettes. * 1875 Répceszeptgyörgy.

Katonai szolgálat után a csendőrség kötelékébe lépett, ahol a tanfolyamok elvégzése után 43 évig teljesített szolgálatot.A mozgósítás első napján a vezetése alatt álló őrs a Beógrád nevű szerb hajót 6 uszállyal 42 hadkötelessel és teljes rakománnyal kb. 80 millió aranykorona hadizsákmánnyal elfogta. Több kitüntető okirat tulajddonosa. Felesége: Boross Luca. Gy. István.

Oláh Lajos paprikamalom telepvezetője. * 1893 Hódmezővásárhely. A négy középiskola elvégzése után fűszerkereskedői szakmát tanulat ki és abban Szegeden szabadult fel. Kalocsán, mint főraktárnok működött és 1927-ben vette át a helybeli szövetkezet paprikamalom telepének vezetését. 1914-ben bevonult a 7. hidász zászlóaljhoz, mellyel az orosz, olasz és szerb frontokon tűzvonali szolgálatot teljesített, tizedesi rangban szerelt le.

néhai Oláh Mózes gazdálkodó. * 1894 Csongrád. Ősrégi földbirtokos családból származik. Iskolái elvégzése után tényleges katonai szolgálatot teljesített és mint 70 o/o-os hadirokkant szerelt le az összeomláskor. 1921-ben önálló gazda lett és 1925-ben bekövetkezett halála után birtokát felesége vezeti. Felesége: Tarjányi Anna.

Ónozó Ferencné k. szülésznő. Szekszárdon végzett szülésznői tanfolyamot. 1931-től Csepelen k. szülésznő. Férje mint kiváló szakember a W. M. gyárban teljesít szolgálatot.

Ónozó Sándor gazdálkodó. * 1890 Kiskunfélegyháza. Isk. elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el. 1915-ben bevonult a 38. gy. e.-hez, mellyel a szerb, orosz és román harctereken 1918-ig küzdött. Kit.: br. v. é. és Kcsk. 1936-ban lett önálló gazda 38 holdas birtokán. A Gazdakör elnöke. Felesége: Katona Mária. Résztvesz a kát. egyház életében is mint templomgondnok. A templom céljaira 300 pengőt adományozott.

kis- és nagyszulaki Ontvics Zsigmond szkv. őrnagy, k. pénztárellenőr. * 1880 Temesrékás. Lúd. Akadémiát 1897-ben végezte. Az 1. h. gy. e.-nél Aradon és Budapesten teljesít szolgálatot, majd 1914—1918-ig a 28. h. gy. e.-nél. Kit: III. o. kát. é. k. a kardokkal, ezüst és br. v. é., Signum Laudis a kardokkal és Kcsk, háb. e. é, 1898-as és 1908-as jub. eml. é. A nemzeti hadsereg megszervezésében Erdélyben tevékeny részt vett. 1932-től Lajosmizse község szolgálatában áll, mint közs. pénztárellenőr. Levente főoktató, Tűzoltó parancsnok, Légolalmi sz., Frontharcos szöv. alelnöke, MOVE tag sth. Felesége: Klein Rózsa.

néhai Orbán Ferenc ny. MÁV. állomáselőljáró. * 1880. Iskolái után a MÁV. szolgálatába lépett és működését Érsekújváron, mint állomásfelvigyázó gyakornok kezdte meg. Később Nyitraivánkán állomásfelvigyázóvá nevezték ki, majd Párkán áll. elöljáró lett, innen Garamszentkeresztre helyezték, ahonnan a csehek elől Kiskunfélegyházára menekült. Itt a pénztárnál teljesített szolgálatot és 1926- ban betegségéből kifolyólag 20 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1931 szept. 14-én halt meg. Felesége: Tóth Agnes. Gy. Margit oki. tanítónő és Zoltán joghallgató.

id. Orbán József gazdálkodó. * 1868 Lacháza. Ifjú éveiben atyja mellett gazdálkodott. Jelenleg 20 hold földön gazdálkodik. A ref. egyház presbitere. Felesége: Gere Erzsébet. Gy. József, Gyula és Kálmán.

Ordasi Hitelszövetkezet, mint az

O. K. H. tagja. A szövetkezet 1921- ben alakult Póka Imre községi jegykezdeményezésére. Tagok száma 150. Üzletrészek száma 260 á 30 pengős. Elnök: Póka Imre, h. elnök: Lőrinc József gazdálkodó. lg. tagok: Kovács Lajos, Egyed Lajos, Szűcs Sándor, Kovács Zsigmond, ifj. Varga Lajos, Balázs Sándor, Jabára Imre gazdálkodók és Benedek László ref. lelkész. Felügyelő biz. tagok: Kánya László, Vackai Mihály, Bállá Pál és Somogyi István.

Orgoványi Ref. Egyház. Egyházközséggé alakulása előtt e terület Kunszentmiklóshoz tartozott. Lelkészi teendőket Baksay Sándor látta el. Később az ő kezdeményezésére 1870-ben lelkész és tanító küldetett ki Földvárv László egyháztörténész személyében. 1894 óta önálló anyaegyház. Temploma 1913-han épült fel. Ezen időközben lelkipásztora Molnár Gergely volt. Hívők száma 1300 Az egyházi teendőket dr. Bodonhelyi József látja el. Világi elnöke dr. Tóth Zoltán főisk. ig.

Orgoványi Rk. Egyház. 1917-ben lett önálló egyházzá, temploma 1931-ben épült Nagy Imre Leó lelkészsége idejében. Ez évben épült a plébánia is. 1917-ig az izsáki plébánia filiálója volt. Hívek száma 2500, plébános Csollák Lajos, gondnok Daragó Dénes k. főjegyző.

vitéz Ormay András m. kir. honvéd alhadnagy. * 1885 Akasztó. Az első h. gy. e.-hez 1907-ben vonult be, majd tovább szolgálva a 30. h. gy. e.hez került, mellyel a mozgósításkor a szerb frontra vezényelték. Később az orosz harctéren megsebesült, majd felgyógyulva ismét visszakerült s

harctérre, újból megsebesült és később a román és olasz harcokban is részt vett. Itt megsebesülve hadifogságba került, majd visszatérve a fővezérséghez osztották be. Később a testőr gyalogszázadnál, majd az alsódabasi, nagykátai és budapesti népgondozó hivatalnál teljesített szolgálatot. 1928- ban saját kérelmére az Örkényi tákorba helyezték, ahol jelenleg is szolgál. Kit. I. és II. o. e. v. é. és br. v. é., Kcsk., 3 sávos seb. é. és több szolgálati jub. k. 1924 június 15-én avatták vitézzé és ugyanaz évben vitézi telket is kapott. Felesége: Szabó Zsuzsanna. Gy. István, akit 1938 május 22-én avattak vitézzé.

Ormándy Balázs vendéglős. * 1907 Tömörkény. Iskolái elvégzése után a vendéglősipart tanulta ki és abban

1924-ben szabadult fel. Szakismereteit tovább gyarapította Kiskunfélegyházán és Kecskeméten, majd Pestszentimrén vendéglőt nyitott. Édesatyja néhai O. Balázs a világháborúban a hazája védelmében hősi halált halt. Felesége: Zvetler Róza. A vendéglője két helyiségből áll. Higiénikusan van berendezve.

Orosz Gyula m. kir. téligazdasági iskola igazgató, oki. gazda. * 1904 Temesvár. Középiskolái elvégzése után a gazdasági pályára lépett. A gazdasági akadémiát Debrecenben végezte és oklevelet 1925-ben nyert. Még ugyanebben az évben a Pannónia Kender és Lenipari rt. gazdatisztje volt Vállalj községben, majd 1926- ban lépett az állam szolgálatába Nagy káliéban. Ezenkívül még több helyen működött részben mint gyakornok, részben mint tanár. 1928-ban nevezték ki rendes tanárrá és 1934- ben lett megbízva a nagykőrösi iskola vezetésével. Irodalmi munkásságot is fejt ki, szakcikkei folyóiratokban jelennek meg. A „Nagykőrösi Növényegészségügyi körzet“ és a „Nagykőrösi Homoki Talajjavítási körzet“ vezetője. Tagja a vármegyei és városi mezőgazd. biz.-nak, az Arany János Irodalmi Társaságnak, tb. dominusa az Arany János B. E.-nek, a Gazdasági Egyesületnek. Felesége: Németh Magda.

néhai Orosz István kéményseprőmester. * 1876 Újpest. Iskolái után a kéményseprő iparban szabadult fel, majd több helyütt mint segéd, később mint üzletvezető működött. 1893-ban lett önálló mester. A világháborúban az orosz fronton harcolt, fogsága esett.

1933-han halt meg. Felesége: Widner Emilia. Gy. Emilia, Ibolya és Ilona.

Orosz József oki. tanító. * 1892 Ungvár. A tanítóképző elvégzése után 1911-ben katonai szolgálattételre vonult be, majd a világháború kitörésekor az orosz frontra vezényelték, ahol orosz fogságba esett és itt 1921-ig volt. Utána

141