Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

36.000 P költséggel. 1937-ben alakult

anyaegyházzá és megválasztotta első lelkipásztorát Kutassy Gyulát. Az egyház összetétele 90 °/o-ban napszámos gyári munkásból áll, kevés tisztviselőből, őstermelő nincs. Nemzetisége tiszta magyar. Az egyház az újonnan alakult Pestkörnyéki egyházmegyéhez tartozik, lélekszáma jelenleg kb. 1200 lélek, mely állandóan növekszik, ami gyárak fejlődésére magyarázható. Jelenlegi vezetősége: főgondnok dr. Sólyom B. Zoltán egy. m. tanár, gyárigazgató, gondnokok zilahi Sebess Ödön postafőnök, Benedek Jenő sertéshizlaldái gondnok. A presbitérium 13 tagból áll.

Nagyvarsányi községi elemi iskola. Igazgatója Borbás János. Tanítója Buttyán Vilmos. Három könyvtára van, a tanítói 46, az ifjúsági 63 és népművelési 195 kötetes.

Nardai Antal istállóbérlő és idomár. * 1900 Pecöl (Vas m.) Iskoláit részben Magyarországon, részben Ausztriában végezte. A lósportot Alagon Ball Tamásnál kezdte meg 1913-ig mint tanuló. 1918-ban vett részt első ízben versenyen, később súlya elnehezedett s abrakmester lett. 1928-ban Ausztriába, majd onnan Csehországba ment mint idomár, 1932-ben visszajött s mint lovaregyleti bérlő folytatja működését. Felesége: Szlama Leopoldine.

Nádasdi Mozgószínház tulajdonosa Nádasdi János. 1937-ben nyitották meg. Áll 1 főhelyiségből, 1 várócsarnokból, 1 pénztárfülkéből, 1 gépházból, 1 rollnizóból és 250 férőhelyes. Viktória-féle vetítőgépje van, telefongyári hangosberendezés, dinamitikus hangszóróval. Állandó gépésze és egy segéderője van. Főképpen magyar filmeket játszik.

„Nádor“ gyógyszertár Kunszentmiklós. Reáljogú gyógyszertár 1858-tól. Első tulajdonosa Tóth Zsigmond volt, majd a későbbi tulajdonosai Schulek Lajos, Kurdy Lajos, Szász Károly s végül Major Ágoston és Forgács Károlyék. Kezelője: Major István. Üzletköréhez tartozik a helyi közönség, a környező tanyák és a Choburg hercegi s a gróf Nemes István-féle uradalmak. Modern laboratóriummal felszerelve.

Nádudvari Erzsébet egészségügyi védőnő. * 1904 Újpest. Középiskoláit Budapesten, Utrechtben, Hollandiában és Angliában végezte. Ápolónői, bába- és védőnői diplomát Utrecht ben szerzett 1934-ben. 1935-ben az őrszentmiklósi ref. misszió meghívására hazajött, majd Sárbogárdon, Nagyhalászon, Budapesten teljesit közegészségügyi szolgálatot. 1938-t.ől Dunavecsén fejt ki közhasznú, értékes munkát.

vitéz Nánási Jónás ny. tiszthelyettes. * 1890 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után tényleges katonai szolgálatra vonult be a 7. huszár ezredhez, mellyel a világháborút is végigküzdötte a szerb, orosz és román harctereken. Az összeomlás után az 1. h. e.-nél, majd a 2. számú honv. kórháznál teljesített szolgálatot és 1933-ban 31 évi szolgálat után tiszthelyettesi rangban nyugalomba vonult. Kit.: I. és II. o. e. v. é. és br. v. é. Kcsk. 1924-ben avatták vitézzé. Jászszentlászlón él nyugalombavonulása óta. A MOVE tagja. Felesége: Kocsis Margit. Gy. Imre.

vitéz Nándory Tivadar ny. ezredes.

* 1874 Budapest. Középiskoláit a hadapród iskolában végezte, majd a tiszti vizsga letétele után pályáját a 2. gy. e.-nél kezdte meg. Utána a liebenai hadapród iskola tanára lett, majd a 42. gy. e.-hez helyezték át Königrätzbe, később pedig a 38. gy. e.-nél teljesített szolgálatot. A világháború kitörése az 51. gy. e.-nél érte. Ezredével az orosz frontra vonult és részt vett az első és második lembergi csatában és a przemysli vár felszabadulásában. Innen a lengyelországi frontra helyezték át és végig küzdötte a brusilovi offenzivát. Részt vett az olasz harcokban is és az összeomlás a montegrappai olasz frontszakaszon érte. Kit.: katonai é. k. a kardokkal, hadi ék. vaskorona rend, katonai érdem é., Lipót rend lovagkeresztje a hadi ékítménnyel és valamennyi a kardokkal, Kcsk. háb. e. é. és német vaskereszt. Az összeomlás után az erdélyi 6. nemzetközi kerület parancsnokává nevezték ki, majd a Királyhágó megszállása után a proletárdiktatúra kikiáltásáig azt tartotta. A kommun kitörése után Püspökladányban a vörösdandár parancsnokságot kényszerítették rá, majd forradalmi törvényszék elé állították. Innen menekült, majd a román megszállás idején Budapesten a III. kér. parancsnokává nevezték ki, a nemzeti hadsereg felállításakor az akkori rendőr tartalék h. ezred parancsnoka lett. 1920-ban nyerte ezredesi kinevezését és 1922-ben a trianoni békeszerződés rendelkezése értelmében nyugalomba helyezték. 1932. december 2-án a kormányzó vitézzé avatta. Felesége: Reiter Eugénia. Gy. Márianna, Theodora, Tivadar, aki szintén katonai pályára készül és vitéz.

Násser Manó órásmester, ékszerész.

* 1860 Gálszécs. Iparában Budapesten 1876-ban szabadult fel. 1883-ban lépett be a Násser Samu céghez, amely akkor lett Násser Testvérek cég. Az ipartestület órásszakosztályának díszelnöke. Fia Násser Károly * 1904 Újpest. Itt érettségizett, majd a szakmát a családi cégnél tanulta ki. A családból Násser Elemér hősi halált halt.

Negyedi László kereskedő. * 1914 Cegléd. Szakképzettségét a Ceglédi Hangya szövetkezetnél nyerte. Felszabadulása után még tovább is a Hangya kötelékében működött. 1938-ban lett önálló. Neje: Pataki Mária.

Neipl János MÁV. áll. elöljáró. * 1887 Vác. A MÁV. szolgálatába 1905- ben lépett s mint gyakornok Vácott teljesített szolgálatot. Letette a szükséges szakvizsgákat s Szakolcán, Vághidán, Puhókocskoron, Pozsonyban, Németdiószegen, Vághaván, majd Vágváralján mint áll. elöljáró teljesít szolgálatot. Innen cseh megszállás miatt menekül s Üröm áll. elöljárója lett, majd

1924-től Dunapatajra helyezik hasonló beosztással. A hadiforgalom terén tett szolgálataiért a koronás ezüst érd. kereszttel s háb. e. éremmel tüntették ki. Felesége: Paulovics Izabella.

Nemesik Gyula malomtulajdonos. * 1883 Nagykőrös. Középiskolái után

1911-ben vett részt a malom vezetésében. Atyja halálakor 1913-ban, azt teljesen átvette. A malom tulajdonosai testvérei és azok megbízásából ő a vezetője. Tagja a városi képviselő testületnek. Felesége: Mészáros Flóra. Gy. Gyula és Pál.

Nemesik Hengermalom Nagykőrös.

1880-ban építette néhai N. Gusztáv. Az elmúlt 60 év alatt teljesen modern gépekkel szerelték fel a malmot és így az a mai napig megtartotta vezető pozícióját. Nemesik Gusztáv halála után 1913-ban Gyula fia vette át a malom vezetését, melyet öt tisztviselővel és 14 állandó munkással folytat. 1937-ben tért át a malom gőzről a barna szén tüzelésű szívógázra. A malom 50 éves jubileuma alkalmából Nagykőrös sajtója melegen ünnepelte a város vezető malmát, melynek napi termése 360 q.

gróf Nemes Albert földbirtokos * 1866-ban Wienben. Családja régi erdélyi származású. Jogot Bécsben végzett. Pályáját, mint vm. aljegyző Nyitra vármegyében kezdte, majd a külügyminisztériumban és több külföldi követségen teljesített szolgálatot. A forradalom elől Olaszországba menekült, ahol gróf Somrasich külügyminiszter felkérésére érintkezésbe lépett az olasz kormánnyal a béketárgyalások lebonyolítására. Ekkor kinevezték olasz követnek és 1927-ben vonult nyugalomba. Azóta a felsőház kinevezett tagja. 1913- ban tüntették ki a Szt. István rend középkeresztjével, 1918-ban v. b. t. t.-á nevezték ki és 1927-ben nyerte az I. o. magyar érdemkeresztet. Jelenleg családi birtokát vezeti. Felesége: Spolatti-Frivelli Carolina grófnő.

Nemes Géza szőlőbirtokos. * 1869 Arad. Ugyanott érettségizett. Tanulmányai végeztével a terménykereskedelemben helyezkedett el- 1887-ben önál137