Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

lósította magát. A háború alatt Temesváron teljesített katonai szolgálatot. Jelenleg szőlőbirtokán gazdálkodik.

Nemes Ignác magánzó. * 1873 Csorna. Iskolái után a vendéglős iparban képezte ki magát. 1898-ban önálló lett Csornán, majd később Aranyosmaróton és végül Vácon telepedett le, ahol 9 évig a Curia szállót vezette. Azóta mint magánzó szőlőbirtokos tevékenykedik. Tagja a képv. test.-nek, a háztulajdonosok e. társelnöke. Felesége: Nusser Teréz. Gy. Irén és István.

Nemesnádudvari rk. egyház. 1736- ban alakult. írott anyakönyvei 1824- től vannak. Temploma barokk stílben épült, egy tornyos, négy harangos, egy hajós. Befogadó képessége 1000 lélekszám. Az egyház lélekszáma 2.526. Plébánosa Mehringer Sándor, világi elnök Kele Ferenc főjegyző.

Neumann Ármin nagykereskedő. * 1869 Soroksár. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1897-ben önállósította magát s megalapította a most is fennálló nagykereskedői üzletét. Jelenlegi vezetője: Neumann Miklós * 1898 Soroksár. A világháború alatt hadbavonult, résztvett az orosz harcokban. Itt fogságba esett. Az összeomláskor szerelt le. A cég tulajdonosai: N. Ármin, N. Miklós, N. Ödön és N. Margit.

Neumann Ede igazgatótanító. * 1883 Alsókörtvélyes (Zemplén m.). A középiskolát Homonnán végezte. Tanítói oklevelét Sárospatakon szerezte. 1923 óta a községi elemi iskola igazgatója. A világháborúban résztvett. A képv. test. tagja.

Neumann és Társa Vác. 1935-ben létesült Neumann Péter Károly Neumann Károly Gusztáv és Zimmermann Pál alapításában. A gyár kizárólag bélésárúk gyártására van berendezve. Alkalmazottainak száma: 6 tisztviselő és 70 állandó munkás. Gyárigazgató: Von der Ley Hencz.

Dr. Neumann Sándor orvos. * 1891 Abony. Középiskoláinak elvégzése után orvosi pályára lépett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1914-ben nyert orvosi diplomát. Több helyen működött és 1920-tól Abonyban gyakorló orvosi minőségben él hivatásának. A világháborúban az orosz és olasz fronton teljesített a haza védelmében harctéri szolgálatot. Kit.: br. és a Sign. Laudis, tart. főorvosként szerelt le. Felesége: Hairn Klára.

Neuschlosz Elek téglagyáros. * 1896 Budapest. Iskolái után faipari gyakorlatot szerzett, majd bevonult a 4. h. tüzér e.-hez, amelynek kötelékében 24 hónapig tűzvonali szolgálatot

teljesített. 1918 októberében olasz fogságba került. Emi. hadnagy, a II. e. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. 1919-től 1925- ig faipari cégeknél volt alkalmazásban. majd 1928-ban átvette a Pilisborosjenői téglagyár bérletét. A gyár falitéglát, homlokzat burkoló téglát és alapcsöveket gyárt. Felesége: Gotthilf Magdolna. Gy. 2. Tagja a Sirály evezős E-nek, a Magyarországi Kárpát E.-nek stb.

Neuwirt és Társa épületfa és építési anyagkereskedő. 1921-ben vette át atyjától az üzemet és társul vette Klein Manó váci lakost. Az építkezéssel kapcsolatos anyag eladással foglalkoznak. Klein Manó a világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol megsebesült, az összeomláskor szerelt le. Neuwirt Lajos a budapesti 1. m. kir. huszárezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot 1918-ig.

Nébel József téglagyáros. * 1906 Abádszalók. Iskolái elvégzése után Tápiógyörgyén kitanulta a kereskedői szakmát. Mint segéd tovább fejlesztette szaktudását és 1927-ben önállósította magát Később üzletét 4 évig vezette, majd Boldogházán darálómalmot létesített. 1934-ben átvette a Weinberger téglagyár egy részét s azóta mint a Kft. egyik tagja működik. A téglagyárat 1906-ban alapították, egy állandó munkást foglalkoztat, szezon időben pedig 20—22 napszámossal dolgozik. Felesége: Töröcsik Vilma.

Nécsei Alajos Mór bádogos. * 1884 Oszlány. Középiskolái elvégzése után kitanulta a bádogos szakmát. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt, majd fogságba esett.. 1918- ban szabadult, utána még az olasz fronton küzdött. Kit.: Kcsk. 1933 óta laknak Vecsésen. Felesége: Vass Mária.

Németh Béla malomtulajdonos. * 1900 Tápiószeeső. Négy középiskola elvégzése után a molnáripart tanulta ki. 1932-ben önállósította magát Tápiószecsőn. Malmának napi termelőképessége 45 q. 4 alkalmazottat foglalkoztat. Tagja a k. képv. test.-nek, az iparoskor elnöke. Felesége: Simkovits Erzsébet.

Németh Béla és neje vízmüvei Rákoscsaba. A vízmű 1910-ben létesült. Az üzembe helyezéskor 10 km-es nyomócső hálózattal és 100 fogyasztóval kezdte meg működését. A fogyasztás növekedése újabb kutak és aknák létesítését tette szükségessé s ma már 3 kút táplálja a vízműveket. A fogyasztók jelenlegi száma 270 számra tehető. A vízmű a tulajdonképpeni rákoscsabai lakók szükségletét látja el és csőhálózata Rákoscsaba főutcájában az r. k. templomig terjed. A vízművek jelenlegi vezetője Horváth László bádogos és szerelő mester, aki az egész vízmüvet, mint vállalkozó tartja üzemben. A vízmű vezetősége a lehető legméltányosabb áron szolgáltatja a vizet, sőt az iskoláknak külön engedményt ad, valamint a parkok, piacterek öntözésére ingyen szolgáltatja a vizet.

Németh Gábor szeszfőzde tulajdonos. * 1903 Budapest. Középiskoláinak elvégzése után a monori központi szeszfőzdéhez került, mint könyvelő, ahol a vállalat megszűnéséig, 1927-ig működött. Majd az Orsz. Gyümölcsforg. R. T.-hoz került, ahol annak megszűnéséig, 1934-ig teljesített szolgálatot, mint a vállalat gyöngyösi, ceglédi és kőbányai kirendeltségeinek vezetője. 1934-ben engedélyt nyert Monor székhellyel és a hozzá csatolt 10 községgel, központi szeszfőzde felállítására. Az évi főzési eredmény cca 300 hl. pálinka.

Németh József gazdálkodó, k. bíró. * 1876 Jobár. Iskolái elvégzése után kitanulta a gazdálkodást, melyben 40 éve önálló. Jelenleg 60 holdas birtoka van. 15 évig volt községi bíró Versegen. A tejszöv. elnöke, képv. test., Hangya ig. tagja. A világháborút a szerb fronton küzdötte végig és az összeomláskor szerelt le. öccse István hősi halált halt. Bírói működése alatt nevéhez fűződik a hősök szobrának emelése, az iskola és országút építése. Felesége: Bodor Mária. Gy. József, István és Mária.

Németh József k. irodatiszt. * 1897 Abony. Szolnokon érettségizett, majd utána bevonult. 1921-ben a Pestmegyei Abonyi Takarékpénztárhoz került, ahol 2 évig mint tisztv. működött. 1930-ban került a közigazgatáshoz, először Abonyban teljesített szolgálatot, egész

1935-ig, 1938-ig pedig Zagyvarékás k. irodatisztje működött és ugyanebben az évben Törteire választották meg. A T. E. Sz. titkára, a Vöröskereszt jegyzője Abonyban. Felesége: Bán Lidia.

Német László oki. gyógyszerész. * 1899 Temesvár. Újpesten érettségizett. Budapesten a Pázmány Péter tudományegyetemen szerezte diplomáját. A ma is tulajdonában lévő „Kígyó“ gyógyszertárat 1933-ban vette át.

Németh Kálmán darálómalom tulajdonos. * 1906 Kiskunfélegyháza.

Iskolái elvégzése után a lakatosiparban képezte ki magát és mint segéd 6 éven át gyarapította szakismereteit. 1933-ban alapította mai darálómalmát, melyet 20 HP erős villanymotor hajt. A malom napi termése 100 q. Egy alkalmazottat foglalkoztat. Az ipartestület és Üsző E. tagja. Felesége: Nánnay Mária. Gyerm. Károly.

Németh László ny. honv. tiszthelyettcs. * 1890. Csedreg. Iskoláinak elvégzése után atyja gazdaságában segédkezett. 1911-ben a m. kir. hon138