Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ben működött a kisbéri katonai mén­telepen és tevékenységéért felettes ha­tóságától dicsérő elismerésben része­sült. Pályáját mint magán állatorvos Pomázon kezdte meg, ahol megszer­vezte a népies és uradalmi szarvas­­marha törzskönyvelést, a Pestvárme­gyei szarvasmarha tenyésztő egyesület keretében. Nagy szerepe van Buda­­kalászon és Pomázon a gazdák állat­­segélyző Egyesületének megalapításá­ban jelenleg Budakalászon működik, mint magán állatorvos és hatósági hús­vizsgáló. Több helyi és országos egye­sület tagja. Nagy István gazdálkodó. * 1885 Dömsöd. A gazdálkodást a szülői ház­nál sajátította el, majd az 1. h. hu­szár e.-nél 2 évig katonai szolgála­tot teljesített. Utána, mint önálló gaz­dálkodó saját birtokát vezette. A vi­lágháborút elejétől végig küzdötte. Felesége: Ha Zsófia. Gy. István ss Mária. Nagy István mótormalom tulajdonos. * 1885 Kiskunhalas. Iskoláit Solt­­vadkerten végezte, majd a molnári pá­lyát szülőfalujában tanulta ki és abban 1903-ban szabadult fel. Mint segéd ugyanott és Kiskőrösön dolgozott. 1908-ban önállósította magát, először szélmalma volt, melyet 1920-ig vezetett. Ekkor Tóth Andrással társasviszony­ban hengermalmot épített és 1926-ig ott működött. 1926-ban alapította meg Kiskőrösön jelenlegi mótormalmát, me­lyet akkor épített fel. A malom fatü­zelésű szívógázmótorral és 2 drb. da­rálóval működik. Kapacitása napi 60 q. Yámőrlést végez. 1914-ben bevonult a 38. h. gy. e.-hez, négy hónapig a szerb fronton küzdött, ahonnan bete­gen tért vissza és 1916-ban, mint rokkant szerelt le. Fivérei Antal és Mihály életüket áldozták a haza oltá­rán. Felesége: Cseh Mária. Gyerm. Ist­ván, Ilona, Imre, Sándor és Julia. A malmot István és Imre fiai vezetik az ő felügyelete mellett. Az ipartes­tület és iparoskor vezetőségi tagja. Nagy István ny. th. útkaparó. * 1866 Verseg. Földmüvleéssel foglalko­zott. 1886-ban a 13. huszárezredbe vonult be. 1904-től 1934-ig a község útkaparója volt. Fiai részt vettek a világháborúban. Neje: Gregus Margit. Nagy János földbirtokos. * 1879 Kiskunmajsa. Iskoláit elvégezve a gazdálkodást a szülői háznál sajátítot­ta el, majd 3 évig a 7. huszár e.-nél teljesített katonai szolgálatot. Önálló gazda 1905-ben lett és jelenlegi bir­toka 200 k. hold, amelyből 50 holdat feleségével együtt való közös munká­jával szerzett. 1915—17-ig az orosz és román harctereken teljesített szolgá­latot és egyízben súlyosan megsebe­sült. 1918-ban szerelt le. Br. v. é. és Kcsk tulajdonosa. A k. képv. test.-nek virilis tagja. Felesége: Varga Ágnes. Nagy János gazd. számtartó * 1902 Csány. A gazdasági iskolát Pá­pán végezte és utána működését a Pappenheim-féle uradalmak hényei pusztáján, mint s. tiszt kezdte meg, onnét Tiszaföldvárra Balogh Gyula gazdaságába került és még ezenkívül több gazdaságban működött, míg vé­gül 1938 január hava óta Örkény­ben a Pálóczi-Horváth-féle urada­lomban számtartói minőségben mű­ködik. Felesége: Árvái Eszter. Nagy János ny. áll. pénzt, főtaná­csos. * 1876 Marossellye. Tanulmá­nyait Déván végezte. Pályáját Szabad­kán kezdte meg, majd innen a szerb megszálláskor Kecskemétre menekült. 1924-ben helyezték Kiskunfélegyházá­ra és 1929-ben főtanácsosi rangban nyugalomba vonult. A világháború­ban a 6. h. gy. e.-del teljesített szol­gálatot és századosi rangban szerelt le. A Hangya elnöke és nagy szerepe van a szöV. élet fejlődésében. Felesége: Bilitzky Rozália. Fia dr. N. Dezső járási állatorvos, leánya Piroska magántisztviselő. Nagy János ny. állomás-elöljáró. * 1868 Városlőd. Zalaegerszegen, Sár­váron és Hajmáskéren teljesített szol­szolgálatot. Később Tokodra, majd Csornádra került, ahol 11-évig mű­ködött mint állomás-elöljáró. Neje: Pataki Julianna 1933-ban meghalt. Nagy János ny. csendőrtiszthelyet­tes. * 1888 Bikkfáivá. Iskolái után nagyszebeni 2. gy. e.-nél teljesített szolgálatot. Utána a csendőrség kötelé­kébe lépett, ahol 1928-ig teljesített szolgálatot, amikor nyugalomba vonult, tiszthelyettesi rangban. Főállomáshelye a Hunyad megyei Birzsu község volt és innen került Versegre, ahol letele­pedett. A világháborúban a román fronton küzdött. Kit.: Kcsk és a csend­őrségtől több írásbeli elismerésben ré­szesült. Testvéröccse Nagy Péter a világháborúban hősi halált halt. Fele­sége: Obrecián Mária. Gy. Lajos, Zoltán. Nagy József borkereskedő. * 1905 Fülöpszállás. A géplakatos ipart Budapesten tanulta és levizsgázott az összes gőzgépek kezeléséből. Öt évig, mint bércséplő saját garnitaurájával dolgozott. 1930-ban tért át a borszak­mára, melyet azóta folytat. A gaz­dakör, katolikus kör, MOVE stb. tagja. K. képviselő. Felesége: Fajszi Teréz. Gy. József. ifj. Nagy József fogtechnikus * 1904 Budapest. Középiskoláit Budapesten végezte és ugyanott képezte ki magát a fogtechnikusi iparban is. 1931-ben lett önálló és azóta Pestszentimrén ve­zeti modernül felszerelt rendelőjét. Felesége: Szabados Erzsébet, 2 gyer­mekük van. özv. Nagy Józsefné magánzó. Csepel. Iskolái elvégzése után háztartásbeli volt. 1907-ben ment férjhez Nagy Jó­zsefhez, aki a világháborúban hősi halált halt. Férje esztergályos volt. a Weisz Manfréd gyárban. Nagy Kálmán gazdálkodó. * 1878 Kiskunfélegyháza. 1905-től önálló. Az olasz, orosz és román fronton harcolt. 1905-ben nősült. Házasságából 12 gyermek született. A képv. test. viri­lis tagja. Neje: Rabb Franciska. Nagy Kálmán gazdálkodó. * 1883 Lajosmizse. Elemi népiskolát Lajos­­mizsén s a gazd. szakiskolát Kecske­méten végezte, mely után szüleinél gazdálkodott. 1910-től önálló gazda. 1914-ben hadbavonult s 1915-ben fog­ságba esett Psemiszlynél. 1918-ban tért haza s átvette a gazdaság veze­tését. A község másodbírája, a Gazda­kör elnöke, a Hangya és O. K. H. ig. tagja. Felesége: Bujdosó Mária.. Gy. Kálmán, Mária. ifj. Nagy Kálmán gazdálkodó. * 1911 Lajosmizse. A polg. isk. 4. osztá­lyát Ócsán végezte, mely után szülei­vel gazdálkodott. Édes atyja bírája volt a községnek, önálló gazda. 75 k. hold birtokán belterjes gazdálkodást folytat. Felesége: Mizsei Erzsébet. Gyerm. Erzsébet. Nagy Kálmán oki. gyógyszerész, gyógytártul ajd. * 1888 Solt. Gyógysze­részi okl.-et Bpesten 1910-ben nyert. Pályáját Balatonfüreden kezdte és az­után még több helyen működött, 1913- ban önálló gyógyszertárbérlő lett Nyírkárászon és 1914—32-ig Fülöp­­szálláson gyógyszerártulajdoros. 1932- től pedig Zagyvarákoson önálló gyógy­szertár tulajdonos. K. képv. test. tag. Felesége: Berczeller Borbála. Nagy Kálmán ref. lelkész. * 1888 Turkeve. Középiskoláit Karcagon, teo­lógiai tanulmányait Kolozsváron 1914- ben végezte. Ekkor bevonult a 68. gy. e.-hez és mint önként jelentkező az orosz frontra került, ahol 1916 áprili­sában fogságba esett. Fogságban mint túsz börtönben volt. 1922-ben tért haza. Ekkor Kalocsán lett k. lelkész, majd 1929-ben Érsekcsanádon lelkésszé vá­lasztották. A kalocsai ref. egyházat megszervezte és megalapította. Három éve, mint tanácsbíró működik az egy­háznál. Az anya és csecsemő védelem terén 4 éve teljesít hasznos szolgá­latot. Felesége: Sebestyén Éva. Gy. Éva, Kálmán. vitéz Nagy Károly gazdálkodó. * 1893 Alsónémedi. A gazdálkodásban 1921 óta önálló és jelenleg 33 holdas birtokát önállóan vezeti. A világhábo­rúban az 1. h. gy. e.-nél az orosz és olasz harcszíntereken teljesített szol­gálatot, négyszer sebesült meg és őr­vezetői rangban szerelt le. Kit.: I. és II. o. e. és br. v. é., Kcsk., seb. é, és 133

Next

/
Thumbnails
Contents