Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

háb. e. é. 1923-ban háborús érdemei elismeréséül a kormányzó úr őfőmél­­tósága vitézzé avatta. Felesége: Kozma Margit. Nagy Lajos gazdálkodó. * 1865 Ráckeve. A géplakatos iparban fel­szabadult, majd mint segéd 4 évig az ország különböző részeiben gyarapí­totta szaktudását. 1888-ban Ráckevén önaliositotta magát és 1918-ig vezette műhelyét. A Hangya ig. tagja és fő­pénztárosa, a k. kepv. test. virilis tag­ja, a ref. egyház presbitere, az O. K. H. volt ig. tagja. Katonai szolgálatot az 1. h. gy. e.-nél teljesített. Jelen­leg birtokát vezeti. Felesége: Kónya Mária. Nagy Lajos Nagykőrös város köz­­művelődési előadója. * 1899 Nagykő­rös. Érettségit ugyanott, a jogi tanul­mányokat kecskeméti jogakadémián végezte, hol az államtudományi vizs­gát is letette. 1924-ig a Nagykörös és Vidéke c. lap felelős szerkesztője volt, majd később Nagykőrös város szolgálatába lépett. Hosszabb ideig Dezső Kázmér polgármester mellett a titkári teendőket látta el. Egyideig közben a „Duna-Tiszaközi Hirlap“ felelős szerkesztője is volt. 1931 óta a közművelődési ügyek előadója. A nemzeti munkavédelem terén kifejtett működéséért a belügyminiszter dicsé­rő elismerő oklevéllel tüntette ki. Író és közgazdasági szakíró. Önálló szak­­irodalmi müvei: „Egy szív naplója“, „Amit a körösi határ mesél“, „Kö­rösi tarisznya“. Statisztikai tudósító, Városok lapja stb. munkatársa. Arany János Irodalmi Társaság r. tagja, Nagykőrösi Múzeumkor titkára. Fe­lesége: Barzsó Sarolta. Nagy Lajos ref. lelkipásztor. * 1908 Dunaszentgyörgy. Középiskolái elvég­zése után, a papi pályát választotta élete hivatásául. Theológiai tanulmá­nyait Budapesten 1935-ben fejezte be. Pályáját Kunszentmiklóson kezdte meg, mint s. lelkész, ahol 5 évig mű­ködött. 1937-ben Apostag község meg­hívta lelkipásztornak és azóta ott él hivatásának és folytatja léleknemesítő munkásságát. Neje: Somodi Judith Irén. Dr. laborfalvi Nagy Lajos ügy­véd. * 1884 Jobbágyfalva. Kolozsvárt és Marosvásárhelyen végezte a közép­iskolát. Diplomáját a kolozsvári egye­temen szerezte. Mint ügyvédjelölt Ara­don és Budapesten működött. Az ügy­védi oklevél megszerzése után a bíró­sághoz került. Mint a pestvidéki tör­vényszék titkára vonult 1921-ben nyu­galomba. 1926-ban Veresegyházon ügyvédi irodát nyitott. Több hadiki­tüntetés tulajdonosa. Neje: Glevitzky Irén. Nagy Lajos vas és fémárú kereske­dő. * 1909 Budapest. Szakképzettségét Budapesten szerezte meg. Üzletét 1937-ben alapította, mint szaképzett vaskereskedő és a mai kor igényei­nek megfelelően rendezte be. Műhelyé­ben függönyrudak készítésével is fog­lalkozik. Tevékeny részt vesz a község társadalmi, kultúrális, hazafias és hit­életében. Ipartestületi tag, azonkívül tagja a P. L. E.-nek. Felesége Köbér Ilona, egy gyermekük van. Nagy László járási kéményseprőm. * 1871 Dunavecse. Ebben az iparban Budapesten képezte ki magát és 1891- ben szabadult fel. Utána Budapesten, Zomborban és Dunavecsén működött, majd 1901-ben személyjogon az ócsai járás kéményseprőségét kapta meg. A helyi ipartestület megalapítója és 3 évig annak elnöke is volt. A megyebiz. és a k. képv. test.-nek a tagja. Fele­sége: Balogh Lujza. Nagy M. László vendéglős. 1885 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után a vendéglős iparban képezte ki magat és 1910-ben lett önálló vendég­lős. Emellett gazdálkodással is fog­lalkozik. A világháborúban az orosz fronton küzdött és orosz fogságba esett, ahonnan 1917-ben tért haza. Volt virilista, Városi képv. test. tag. Vendéglőjében a Vadásztársaság és Gazda e. tart hivatalos helyiséget. Felesége: Krizsán Viktória, gyerm. József. özv. Nagy Lászlóné gazdálkodó. * 1883 Lajosmizse. Néhai férje 1936 jú­nius elsején halt meg. Gy. László és Béla. A családi birtokon, mely 66 k. hold, fiai gazdálkodnak. Béla fia 6 gimnáziumot végzett Kispesten és 2 évig katonai szolgálatot teljesített. Nagy László ny. ref. tanító. * 1874 Nagykőrös. A tanítói oklevelet 1894- ben szerezte meg. Utána több helyütt működött és 1933-ban Kőröstarcsán 41 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Felesége: Makula Vilma. Hat gyermekük van. Nagy Márk gazdálkodó. * 1867 La­josmizse. Isk. elvégzése után szüleinél gazdálkodott, majd azok halála után önálló gazda lett s 87 k. hold birtokán belterjes gazdálkodást folytat. Felesé­ge: Kislőrina Veronka. Gyermekei: 1. Péter, 2. Ilermin, 3. István, 4. Antal, 5. Rozália, 6. András, 7. Julianna, 8. József, 9. László, 10. Ilona. Dr. Nagy Márton magánorvos. * 1896 Kolozsvár. Az ottani ref. főgim­náziumban tett érettségit, 1915-ben be­vonult és az orosz fronton fogságba esett. Innen 4 évi szenvedés után sze­relt le, mint h. d. j. Orvossá a szegedi egyetemen avatták, ahol mint szigorló orvos az általános kór- és gyógytan int. gyak. volt. Pályáját Mezőhegye­sen a kórházban kezdte meg, majd in­nen Balassagyarmatra került, ahol a közkórház alorvosa volt több éven át. — 184 — Itt nőgyógyászati és szülészeti szak­­képesítést nyert. 1937-ben telepedett le Kiskunmajsán, ahol azóta kiterjedt prakszist folytat. Az iskolán kívüli népműv. előadások egészségügyi elő­adója. Felesége: Patyi Mária. kisenyedi Nagy Sándor áll. el. isk. igazgató. * 1887 Kápolnokmonostor. Tanító oklevelét 1908-ban Kolozsvá­rott szerezte. Levente oktatói tanfo­lyamot végzett. Ősrégi székely csa­ládból származik. Pályáját a felső­­apsai áll. iskolában kezdte. 1914-ben hadba vonult, az orosz, olasz, fran­cia harctéren küzdött. Kit.: br. e. é. Kcsk. Hadi, e. é. br. és ezüst. Sig. Laud. Számos egyesület tagja. Fele­sége: Bleszits Olga. Nagy Sándor darálómalom tulaj­donos. * 1904 Kiskunfélegyháza. Isko­lái elvégzése után a kovácsiparban szabadult fel, majd a bognárszakmát is kitanulta. 1928-ban tért át a dará­ló iparra és 1929-ben önállósította ma­gát. Malmát saját maga készítette és ez már az ötödik malma, mely 18 HP erős villanymotorral van felszerelve. Felesége: Tajti Erzsébet. Három gyermekük van. Nagy Sándor Hangya üzletvezető. * 1900 Szilasbalhás. Már ifjú korá­ban a kereskedői pályára lépett. Szak­ismereteit Budapesten a Hangya Köz­pontban sajátította el és felszabadu­lása után egy ideig mint segéd műkö­dött és utána, mint üzletvezető, 1925 óta pedig az ócsai Hangya Szövet­kezet vezetője működik. A polgári lö­vész egyesületnek és a Casinónak a tagja. Felesége: Zivich Matild. ráckevei Nagy Sándor ny. posta és távirda ellenőr. * 1864 Magyaratád. Középiskoláit Somogycsurgón és Po­zsonyban végezte, majd bírósági díj­­nok volt. Később a MAV-hoz, majd onnan a postához került, ahol külön­féle beosztásban működött. 1919-ben nevezték ki ellenőrré. Felesége: pogranyi Nagy Ida. Nagykáta és Vidéke Takarékpénz­tár. 33 éve áll fenn és célja a gazdák részére kölcsönök folyósítása, vala­mint betétek gyümölcsöztetése. Alap­tőkéje 80.000 pengő. Igazgató: Spitzer Aladár. Nagykovácsi rk. egyház. Templo­ma 1704-ben épült, majd később 1746- ban új templomot emeltek, mely a jelenlegi. Első plébánosa 1715-ben kezdte működését. Az 1747-ik évben az egyházközség 718 lélekből állt. Első plébánosa Fehér György volt. Jelenlegi plébánosa Greszl Ferenc. Nagykőrösi Dunamelléki ref. ta­nítóképző volt növendékei baráti szö­vetsége. 1927-ben alapíttatott Csapiár Aladár tanár kezdeményezésére és a helyi tanítóképző igazgatója Váczy Ferenc elnöklése alatt. Az alapításkor

Next

/
Thumbnails
Contents