Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

pedett le s itt halt meg 1937-ben. Felesége: Sperlogh Cornélia. Gyermekei: László ny. százados, Erzsébet, férjezett Dr. Jancsó Kálmánná újpesti orvos neje és Tibor, áll. tud. doktor, malomfőellenőr.

Mayer Gyula gazdálkodó. * 1871 Hőgyész. A gazdálkodást a szülői háznál sajátította el. 1893-ban a 4. t. e.-hez vonult be, ahol egészen 1913-ig mint továbbszolgáló katonáskodott. 1913—20-ig a postahivatalnál teljesített szolgálatot, azóta örkénytábori 15 holdas birtokán gazdálkodik. 1904 óta állandó Örkényi lakos, a Nemzeti Munkavédelem helyi csoportjának elnöke. Felesége: Schulek Anna, m. kir. postamesternő, a helyi postahiv. vezetője. Gyerm. Margit m. kir. postakiadó, Márta, Gyula postakiadó jelölt és Károly egyetemi halig. oki. gazda.

Dr. Mayer Gyula orvos. * 1891 Nagytószeg. Érettségit Temesváron tett, orvossá 1917-ben Budapesten avatták. Működött a Fehérkereszt kórházban és a szent István kórház bel- és röntgen osztályán. 1929 óta Budatétényben, mint magán, OTB, HÉV és OTI orvos folytatja pályáját. A Stefánia vezetője. A világháborúban a román fronton harcolt és mint h. gy. j. őrmester szerelt le. Felesége: Dániel Margit. Gy. Gyula Artur.

Mayer Henrik malomtulajdonos. * 1876 Újvidék. Három polgári elvégzése után a kereskedői pályára lépett és abban önállósította magát. 1917-ben min rokkant katonai segédszolgálatot teljesített és Újvidéken irodavezető volt 1922-ben Újvidékről a szerbek kiüldözték. Utána Pestszentlőrincre költözött, majd 1930. nov. 1-én Cinkotán megvette a hengermalmot, melyet azóta vezet. A k. képv. test. tagja. Felesége: Ragovics Erzsébet.

Mayer Márton földbirtokos. * 1886 Rákoskeresztúr. Iskolái elvégzésq után a gazdálkodást atyja birtokán sajátította el és jelenleg 360 k. holdas birtokán belterjes gazdálkodást űz. 1907- ben tett eleget katonai kötelezettségének és a világháborúban 4 hónapig szolgált, de utána nagy birtoka miatt felmentették. 18 éve tagja a k. képv. test.-nek és két éve a vm. th. bizottságnak. Tagja továbbá az O. K. H. igazgatóságának, Lövész e.-nek, gondnoka a MOVE-nak és ev. egyháznak. Felesége: Kalina Erzsébet. Három leánya és négy fia van.

Mayer Róbert szikvízgyáros. * 1898. Üröm. Iskolái után az édesatyja birtokán sajátította el a gazdálkodást, majd 1898-ban atyja M. István szikvízgyárat létesített és jelenleg ezt vezeti. 1916-ban bevonult a 31. tábori tüzér e.-hez, majd áthelyezték a 32. üteg e.-hez, mellyel az orosz fronton

küzdött és megsebesült, majd az öszszeomlásig az olasz harcokban vesz részt. Kit.: br. v. é. Kcs. és háb. e. é. Szakaszvezetői rangban szerelt le. Tagja a k. képv. test.-nek, az iskola gondnokságának, az iskolaszéknek, valamint a Credónak és Levente E.nek. Felesége Gier Mária Mária. Gy. Ilona, Angyalka, Irma és Róbert.

Mayer Sándor földbirtokos. * 1887. Tápióbicske. Gazdálkodással foglalkozik 40 holdas birtokán és 8 holdas szőlőjén. A Hangya elnöke, a NÉP vm. választmányi tagja, az iparos kör alelnöke. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített és a szerb és orosz frontokon harcolt. Felesége: Juhász Margit.

Mazur Gyula műszerészmester. * 1888 Bpest. Iskolái elvégzése után kitanulta Bpesten a műszerész szakmát. 1905-ben felszabadult. 1922-ben lett önálló, amikor megalapította mechanikai gépműhelyét. Teljesen a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. Kizárólag kerékpár alkatrészeket gyárt. 6 embernek nyújt megélhetést. 1937-ben a kézműipari kiállításon arany éremmel lett kitüntetve. Részt vett a vlágháborúban, az orosz fronton küzdött. Egyszer sebesült. Kit.: Kcsk. Felesége: Pécsy Erzsébet.

Mácsay László építészmérnök. * 1904 Kalocsa. Mérnöki diplomát 1931- ben szerzett és építőmesteri képesítését 1933-ban nyerte. 1934 óta önálló építőmester Kalocsán. Több nagyobb építkezést bonyolít le. Átlag 8—10 embert foglalkoztat.

Dr. Mády Gyula ny. k. orvos, m. kir. eü. tanácsos. * 1863 Alsódabas. Középiskoláit Nagykőrösön és Kecskeméten, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1891-ben avatták orvossá. Pályáját Budapesten kezdte, majd 1892-ben lett Fülöpszálláson k. orvos és 1931-ben 39 évi szolgálat után vonult nyugalomba. A Casinó, k. iskolaszék, polgári iskolaszék stb. elnöke, a k. képv. test. és vm. th. biz. tagja. 1931-ben kapta eü. tanácsos címét. Felesége: Szántó Rózsa. Gy. Hona, Jolán, Rózsi és Erzsébet.

Málik István és társai bej. cég. A malom épülete kb. 1460 táján épült, eredetileg szeszgyár volt és Gabónyi Mihály földbirtokos alakította át malomnak. A malom 1918 óta van a jelenlegi társascég birtokában, melynek tagjai Málik István és neje, Kovács Sándor és Piber Ágoston. Közkereseti társaság, melynek ügyvezető igazgatója Kovács Sándor. A malom 14 járatú gőzmalom, félmagas őrlésű, vám- és keresk. m. Saját részére áramot termel. Működése Pilis környékére is kiterjed. Főmolnár: Hornyák Sándor, főgópész Fenyvesi János. A Faluszövetség által Monoron 1927-ben rendezett kiállításon a malom a. érmet nyert.

Már Ferenc lakatos. * 1894. Yecsés. Lakatos mesterséget tanult. 1916-ben hadbavonult az orosz, román, olasz fronton küzdött. Kit.: Kcsk., br. v. é. 1925 óta önállóan vezeti üzletét. Felesége: Ekricht Róza. Gy. Ferenc, Lajos.

Már Ferenc malombérlő, molnár. * 1897 Vecsés. Elemi iskoláit Vecsésen végezte, Budapesten érettségizett. A vecsési Néptakarékpénztár főkönyvelője volt, majd' apósa mellett kitanulta a molnár mesterséget. 1935-ben bérbe veszi jelenlegi malmát. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton fogságba esett, ahonnan 1918-ban szabadult. Felesége: Fazekas Mária. Gy. Zsuzsanna.

Dr. Máriássy Mihály orszgy. képviselő. * Szepeskörtvélyesen 1878-ban. Középiskoláit Kassán, jogi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Pályáját Gölnicbányán, mint szolgabíró kezdi, majd 3 évi közig, szolgálat után Szepeskörtvélyesre költözik s atyja birtokán gazdálkodik. 1905-ben a lőcsei kerület orszgy. képviselője lesz. A világháború alatt önként jelentkezett katonai szolgálatra és két évi harctéri szolgálat után betegen jött haza és segédszolgálatra osztották be. Több háborús kitüntetéssel szerelt le. 1931- ben az időszaki választáson, majd 1935-ben „Nép“ programmal a monori kerület országgyűlési képviselőjévé választják. Mint gazda sokat foglalkozik mezőgazd. problémákkal. Elnöke a Jósika Mezőgazd. Bizottságnak. A vidék tejszövetkezetének felvirágozása is az ő érdeme. Tagja az OMTK-nak. Elnöke a Szeszfőző Szöv.-nek. kétszer nősült. Első felesége: gróf Hübner Melánia, majd Szemere Katalint vette nőül. A Szemere birtokon gazdálkodik.

Márk Gábor ny. m. kir. főállatorvos. * 1869 Retteg. Az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte és a tiszti vizsgát is letette. Működését, mint beosztott állatorvos a m. kir. Kőbányai Sertésveszteglő Intézménynél kezdte meg. Onnan bevonult és leszolgálta a katonai éveit. Azután került Nagyváradra, mint vágóhídi felügy. állatorvos, majd Kormád k. körállatorvosa lett. Innét Budapestre került és a Kőbányai Húsvizsgáló állatorvosaként működött és végül mint m. kir. állatorvos működött Kőbányán, Resicán, Budapesten és majd Balassagyarmaton. 22 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Főállatorvossá 1918-ban nevezték ki. 1924 óta Szigetszentmiklós lakosa és annak magán állatorvosa. Felesége: néhai Sándor Bianca. Három gyermeke van.

Márovits István oki. gépészmérnök, kazán- és gépjavító műhely tulajd. Gimnáziumi érettségi után mérnöki

122