Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

pályára lépett. Egyetemi tanulmányait Budapesten a műegyetemen végezte és

1912-ben nyert oklevelet. A diploma megszerzése után a MÁV. szolgálatába lépett és 1916-ig ott működött. 1914- ben bev. a haditengerészethez, ahol a rádióállomáson teljesített szolgálatot, a déli fronton. 1918-ban szerelt le, mint II. o. tengerész mérnök. Koronás a. é. kér. v. é. szalagján tulajdonosa. NÉP körzeti titkára, a MOVE, Üjszászi Társaskör és az Iparoskörnek a tagja. Speciális üzletága, a mezőgazdasági gépek szakszerű javítása. Nagy uradalmak és ármentesítő társulatoknak szállítója.

özv. Máthé Andrásné postamesternő. * Csépán. Iskoláit Csongrádori végezte. 1911-ben ment férjhez Máthé András festőhöz. Férje a világháborúban hősi halált halt. 1917 óta a posta kötelékében teljesít szolgálatot. 1935-ben lett tápiósápi postamesternő.

Dr. Máté-Tóth Jenő ügyvéd, kormányfőtanácsos. * 1887-ben Akasztón. Diplomáját Budapesten szerezte. A világháborúban súlyosan megsebesült.. 1917-ben a kalocsai főkáptalan jogtanácsosa, 1927-ben Pest megye tb. t. főügyésze lett. A kalocsai ügyvédi kamara h. elnöke. A pápai Szent Szilveszter-rend lovagja. A kalocsai Hangya Szöv. elnöke. Dunaszentbenedek díszpolgára. Neje: Petrovácz Ida.

Mátyus Béla vaskereskedő. * 1900- ban Budapesten. Ugyanott és Újpesten végezte iskoláit. 1929 óta önálló kereskedő. Több sportclub elnöke és vezetőségi tagja. Neje Becskereky Mária.

Mátra Fakeresk. Vállalat Kistarcsa. A vállalat tulajdonosai Adler és Gordóci. Üzemvezető: Adler Jakab * 1877 Cabalyon. A háború alatt a 7-es tüzéreknél szolgált. Résztvett a szerb, román és olasz harctereken. Kit.: Kcsk. 1918-ban szerelt le.

Mátyás Kálmán rk. plébános. * 1911 Korompa. Középiskoláit Kassán, Budapesten és Pestszenterzsébeten végezte. A székesfehérvári püspöki hittudományi főiskolán szentelték pappá

1930-ban. Dunabogdányban végzett kápláni teendőket 1938-ig, jelenleg Pilisszentkereszt. rk. lelkésze. 1933-ban tette le a katonai lelkészi esküt. Résztvesz községe minden társadalmi és karitatív megmozdulásában és nagy ambícióval dolgozik hívei hitéletének kimélyítésén.

Mátyásföldi rk. egyház. 1926 óta önálló egyházközség, azelőtt Ginkota fiókegyháza volt. Temploma 1908— 1904 években épült fel a Paulheimcsalád és a többi hívek áldozatkészségéből. Az egyház keretében működik a Credo e., Jézus Szíve Szöv., Mária Kongregáció stb. A plébánia 1932-ben épült. Plébánosa: Szabó Ferenc.

Medvegy Mátyás ev. lelkész. * 1910 Szarvas. Ugyanott végezte a tanítóképzőt, míg a teológiai tanulmányait Németországban fejezte be. Pályáját 1932-ben kezdte és 1935 óta Galgagyörkön az evangélikus egyház lelkésze. A MOVE alelnöke, tejszövetkezet elnöke, képv. test. t. stb.

Megváltó gyógyszertár Dunapataj. Alapíttatott 1838-ban Izsákon. Onnan 1857-ben telepiteték át Dunapatajra. Első dunapataji tulajdonosa Módra Pál volt. Jelenleg a legmodernebbül van felszerelve és egyetlen gyógyszertár a községben. Hozzátartozik még Ordas község is. Tulajdonosa hrabi és kelecsényi Kelecsényi Ferenc. Egy segédet foglalkoztat, Zádor István oki. gyógyszerészt.

Mehringer Sándor rk. plébános. * 1897 Bép. Középiskoláit Lúgoson. Pancsován és Kolozsvárott végezte, theológiai tanulmányait 1921-ben Kalocsán fejezte be. Papi pályáját Nemesnádudvaron kezdte meg, majd Bácsalmáson, Kunbaján, Hajóson működött.

1931-ben lett Nemesnádudvar plébánosa. A világháborúban a 19. h. gy. e.-del az orosz fronton harcolt, majd az olasz fronton volt és 1918 novemberében, mint hadapródőrmester szerelt le. Kit.: br. v. é. és Kcsk. Fivére Konrád, a világháború alatt hősi halált halt.

Meisterics Ferenc útépítő mérnök. Vármegyei és közutak építésével foglalkozik. Rákosszentmihályon 1926 óta él és ez idő óta intenzíven vesz részt a község kulturális és társadalmi megmozdulásaiban. A levente e. elnöke, a k. képv. test., egyháztanács, stb. tagja. A világháborút az olasz fronton küzdötte végig és több kitüntetéssel hadnagyi rangban szerelt le.

Meller Károly ecetgyár tulajdonos. * 1872 Sopron. Előbb 24 évig gazdatiszt volt, majd Veszprém megyében volt 1000 holdas bérlete. Ecetgyárát

1925-ben alapította Kalocsán.

Menárovits Lajos vendéglős. * 1875 Tiszafüred. 1910-ig Rákosszentmihályon kávéháztulajdonos volt, azóta Isaszegen vendéglős és hentesmészáros. 1904 óta Rákosszentmihályon és Isaszegen virilista képv.. Apósa évtizedeken keresztül a község főjegyzője volt. Felesége: Paulovits Mária.

Mencsik János gyárigazgató. * 1871 Budapest. Németországban kezdte működését. Városi képv. testületi tag virilis jogon.

Menczer Jakab izr. ig. tanító. * 1890 Mohol. Négy középiskolát s a tanítóképzőt Bpesten végezte. Nyitrán mint oszt. tanító, majd 1918-tól Kiskőrösön igazgató-tanító. A világháború alatt 1915-ben bevonult az 1. h. gy. e.hez s 1918-ban szerelt le. Az izr. nőegylet ügyvezetője, iskolaszéki és egyházi elölj. tag. Felesége: Friedmann Cecil. Gyerm. Emil, Livia.

Mendei m. kir. állami csemetekertészet. 1927-ben létesült az O. F. B. útján igényelt földterületen a kincstár által. A telep 20 k. hold, mely 2 tagban oszlik meg s az Alföld fásítását szolgálja. Erdősítés céljaira nevelnek: lomb- és tűlevelű csemetéket. Lombfa csemete évenkint 1,000.000, tűlevelű csemete 1,000.000. A csemetekert a budapesti m. kir. erdei felügyelőség ellenőrzése alatt áll.

Mendler József tak. ptári igazgató. * 1873 Hajós. Eleinte a szülei birtokán gazdálkodott, majd 1896 óta önálló gazda lett. 1911-ben alakult meg a hajósi tak. ptár, melynek 1915-ig pénztárosa volt. 1915-ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez Budapestre, az olasz fronton küzdött. 1917-ben leszerelt és itthon átvette a gazdaság vezetését. A Kcsk. tulajdonosa. A k. képv. test. tagja, a hajósi kaszinó alelnöke, Mezőgazd. bizottsági tag. Felesége: Fuszenecker Julia. Gy. János, Ferenc, István, György, József.

Menhertz Mihály gazdálkodó. * 1882 Pilisvörösvárott. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás alapvető ismereteit édesatyja vezetésével sajátította el. 1901-ben 32 holdas birtokán önálló gazdálkodó. Birtokán részben mezőgazdasággal, részben szőlőműveléssel foglalkozik. 6 hold földjét 1922-ben a bánya sajátította ki. A világháborúban az 1. h. gy. e.-del vett részt. Kcsk. tulajdonosa. 1904 óta virilis tagja a k. képv. test.-nek, egyházközségi gondnok. Felesége: Iflinger Teréz, 6 gyermekük van.

Merkler Lajos malomtulajdonos. * 1878 Bátya. Középiskoláit Szabadkán végezte, majd utána Budapesten, mint magántisztviselő kezdte pályáját. Ezután Szegeden paprika exportálással foglalkozott. A világháborúban egy évi katonai szolgálatot teljesített, majd átvette a bátyai malmot, melyet azóta vezet. A tulajdonában lévő malom 1889 óta áll fenn. Berendezése 1 drb. 100 HP Diesel motor, 22 kőpárból álló paprika malom, melyhez modern magmosó tartozik. A vállalat foglalkozik bérszántással, bércsépléssel és paprika kikészítéssel. A malom napi termelése 4—5000 kg. között van. Üzletköre az egész kalocsai járásra kiterjed.

özv. Merschdorf Péterné sz. Weisz Erzsébet gazdálkodó. A gazdasága 21 k. hold, melyen gyümölcskertészet folyik, 2500 drb. fával, mely nagyrészt alma: sárga belflenz, jonathán, aranyranett, Canadai ranett, Török-Bál int bőralma. Férje: n. Merschdorf Péter Csákváron és Fehértemplomon gazdálkodott, s mint borkereskedő működött. 1916-ban bevonult a 61. gy. e.-hez és a háborúban szerzett betegségében

1919-ben halt meg.

123