Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

szorgalmas és kitartó munkával nagygyá fejlesztett és azt 1935-ben be is jegyeztette. A háború alatt mint szakaszvezető teljesített szolgálatot. Tagja a városi képv. test.-nek, a hitközség vm., Közgazd. Bank vm., Kereskedő T. és a Casinónak tagja és ezenkívül pártoló tagja több városi kultúrális és társadalmi egyesületnek. Felesége: Glücksmann Karolin. Gyerm. Ella és Sándor.

Dr. Herczegh János esperes-plébános. * 1889 Tápióbicske. Középiskoláit Jászberényben, a teológiai tanulmányait Vácott végezte és kánondoktorátust 1920-ban szerzett. Pályáját Kiskundorozsmán kezdte, majd Tápiószelén, Üjkécskén, Csongrádon, Hatvanban, Pestszenterzsébeten és Kispesten működött. 1929-ben lett a túrái rk. egyház plébánosa és 1937-ben nyerte esperesi kinevezését. A világháborúban, mint tábori lelkész teljesített szolgálatot. Több vallásos egyesületet, alakulatot szervezett. Önálló művei: A magyarországi vegyesházasságok története, A magyar egyházi vagyon természete. A helyi összes vallásos egyesületek megalapítója és vezetője.

Herczeg Pál Péter sütőmester. * 1903 Hódmezővásárhelyen. Isk. elvégzése után tényleges katonai szolgálatot teljesített a 9. h. gy. e.-nél 10 */4 évig. 1932-ben, mint szakaszvezető szerelt le. Kiskunmajsán telepedett le, a pékipart sajátította el s 2 évig mint segéd fejleszti szakismereteit. 1938 óta önálló sütőmester. Ipartest, tag. Felesége: Bárkányi Piroska.

vitéz Herendi Jakab gazdálkodó és kereskedő. * 1883 Budaörs. Ifjú éveit szülei gazdaságában és kereskedésében töltötte el. 3 évig teljesített a 10. tüzér

e. -nél tényleges katonai szolgálatot.

1924-ben átvette szülei üzletét és azóta azt vezeti. A világháborúban a szerb, olasz, román és az orosz frontokon harcolt. Kit: 2-szer I. o. e., II. o. e., 4-szer br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa, mint törzstűzmester szerelt le. 1938-ban avatták vitézzé. Édesatyja néhai Herczeg József 29 évig volt az önk. tűzoltó t. tagja, jelenleg díszelnöke. A villanyvilágítás bevezetésének aktív részese és ig. tagja volt a Gazdakörnek. Felesége: Helly Erzsébet. Gy. Jakab és András.

Hering Emma ny. irodatiszt. * Édeslény. Középiskoláit az Egri Angol kisasszonyok intézetében végezte el. Utána Jászszentlászló községben megválasztják irodatisztnek, ahonnan 20 évi működés után 1930 nyugdíjba vonult, saját kérelmére.

Hermann Izidor, a Hermann I. k.

f. t. ügyvezetője. * 1886 Solymár. Középiskolái elvégzése után Nagyváradon képezte ki magát e szakmában. Budapesten, Bécsben és Berlinben működött a gyarmatárú szakmában, részben mint vezető ember. 1914-ben alapított Monoron nagykereskedést, ezen üzlet 1936-ban alakult át Hermann I. k. f. t.-vé és azóta ennek az ügyvezetője. 1914-ben bevonult a 2. sz. vártűzér e.-hez. Az olasz és a szerb fronton 1918-ig harcolt. Kit.: II. o. e., br. v. é., Kcsk. tulajdonosa.

Hermann I. K. F. T. Monor. A céget 1914-ben Hermann Izidor alapította, akkor mint fűszer- és gyarmatárú nagy- és kiskereskedés működött. 1922 óta kizárólag nagykereskedő cég, csak viszonteladókkal dolgozik. 1936 január 1-én alakult át az üzlet k. f. t.vé, melynek vezetését a cég ügyvezetője látja el. Az üzletköre csak a járás területére terjed ki.

Hermann Pál korcsmáros és vegyeskereskedő. *1865 Paks. Katonai szolgálatot 1884-ben teljesített. Tanulmányai után pályáját ügyvédi irodában kezdte, majd Úszódon telepedett le, ahol 1926-ban lett önálló. Fia Miksa végigküzdötte a világháborút, t. hadnagy, II. o. e. v. é. és Kcsk. tulajdonosa.

Hernád Sándor ág. h. ev. tanító. * 1891 Szendetanya. Középiskoláit s a tanítóképzőt Szarvason végezte. Előbb Nyíregyházán, majd 1910-től Nagytarcsán választják meg ág. h. ev. tanítónak. 1914-ben bevonult a 4. h. gy. e.-hez, később a 104. gy. e.-hez vezényelték. Részt vett az orosz harctereken. Az összeomláskor szerelt le. Tűzoltó főparancsnok. OKH. felügy. biz. tag. Felesége: Lipiczky Mária.

hertelendi Hertelendy Zoltán urad. intéző. * 1912 Zombor. Az érettségit Budapesten, a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Pályáját Sövényházán kezdte meg, 1937-ben, mint uradalmi s. tiszt, 1937 óta Tasson a Boronkay birtok intézője.

Herpay Balázs áll. polgári isk. igazgató. * 1893 Szabadszállás. Középiskoláit Pápán és Nagykőrösön végezte. Tanítói oklevelet 1912-ben nyert Budapesten, majd továbbképző tanfolyamot végzett és mint tanár az oklevelet 1918-ban ugyanott szerezte meg. Mint tanár első állomása Szolnok volt, onnan nevezték ki Szabadszállásra az ottani polg. iskola igazgatójává, hol 16 évig működött. 1935 óta a ráckevei leánypolg. isk. igazgatója. Szabadszálláson az ő nevéhez fűződik az iskola létesítése és a gazdakör megalapítása stb. 1914-ben a 29. h. gy. e.-del az orosz, oláh tűzvonalban teljesített katonai szolgálatot, 1918-ban, mint hadnagy szerelt le. Kit.: I. o. e., br. v. é., Kcsk. Tagja az országos polgári iskolai tanárok egyesületének, vm. th. bizottságának stb. NÉP kerületi titkár, a járási Céllövő E. alelnöke. Felesége: kis- és nagysellyei Sey Jolán.

Dr. Hervay István földbirtokos. * 1895 Makó. Középiskoláit részben ott, részben Temesvárott, a jogot Budapesten végezte. 1914-ben bevonult a 7. tűzére.-hez, mellyel az orosz és olasz fronton küzdött. Egyízben megsebesült majd felgyógyulása után ismét résztvett az olasz harcokban. Az összeomláskor szerelt le, majd az ellenforradalomkor a szegedi kormánynál a tiszti századnál jelentkezett, ahol a kormányzóválasztásig teljesített szolgálatot. 1935-ben a kormányzó 15 éves jubileuma alkalmából átlagon felüli háb. teljesítményéért századosi rangot ért el. Kit.: Ezüst Sig. Laud., II. o. e. v. é., br. v. é., Kcsk. A Duna— Tiszaközi Mezőgazd. Kamara tagja, k. képv. test. tag, valamint tagja a budapesti Űri Clubnak, Fajvédő E.nek, a NÉP és MOVE helyi elnöke, a Levente E. díszelnöke. Felesége: harcsai Barcsay Erzsébet.

Hesp József idomár. * Újpest 1885. Középiskoláit Bpesten végezte. Önkéntes évét 1905-ben a cs. és kir. 8. huszárezrednél töltötte ki Kecskeméten s mint hadapr. őrmester szerelt le.

1908-ban hadnagy lett s mint ilyen vonult be a 4. h. h. a-hez Szabadkára. Részt vett a szerb és orosz harcokban s mint sebesült a przemisli-i várba foglyul esett. 1920-ig volt orosz fogságba. Mint főhadnagy szerelt le. 1921-ben kezdett a lósporttal foglalkozni. Több hazai istállótulajdonosnak, majd Ausztriában br. Rotschild Alfonz lovait idomította. 1932-ben visszajött s előbb saját lovait majd Eisemann, Blaskovich és Lutzenbacher, Rubin, Malik, Bunzon lovait jelenleg is idomítja.

özv. Hettlinger Istvánná sz. Fehér Margit papírkereskedő. * 1905 Zalaegerszeg. Férje által alapított papír és iskolai tanszer üzletét vezeti. Férje a világháború alatt az 1. h. huszár e.-nél teljesített szolgálatot és az orosz harctereken küzdött, kétszer sebesült meg. Kit.: I., II. o. e., br. v. é. Kcsk., seb. é., háb. e. é.

Hetényi Géza épület- és tűzifakereskedő. * 1884 Kiskőrös. Középiskoláit Baján elvégezve, Kiskőrösön édesapja faüzletébe lépett, majd onnan Kunszentmiklósra kerül, ahol az ottani legnagyobb faüzemnél mint tisztviselő 4 évig működött. Ezután ismét atyja üzletébe került és 6 évig ott dolgozott. 1912-ben önállósította magát, tűzifa- és építőanyagkereskedést létesített, melyet 1919-ben bővített ki épületfa kereskedéssé. Üzletkörének működése Nagykőrös és környékére terjed ki. 1914-ben mozgósításkor a 30. h. gy. e.-hez vonult be, mellyel a szerb fronton küzdött, hol súlyosan megsebesült és rokkantként sze-71