Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

reit le 1918-ban, mint őrmester. A Kcsk. és seb. é. 2 sáv tulajdonosa. Kereskedelmi Casinó vm., Izr. Hitköz­ség vm., Izr. Szentegylet vm. tagja, iskolaszéki gondnok, a városi képv. test.-nek virilis tagja és még több egy­let tagja. Felesége: Benedek Margit. néhai Hetényi Lipót fakereskedő és tejüzem tulajdonos. * 1880 Kiskőrös. Középiskoláit Kecskeméten végezte, majd mint magántisztviselő Budapes­ten működött. 1903-ban atyja üzletét vette át, melyet 1938-ig, elhalálozásáig vezetett. Fia: Iván vette át az üzletet. A világháború alatt a 30. népf. gy. e.-nél teljesített szolgálatot s 39 hóna­pig harcolt a szerb, orosz és román fronton, ott szerezte súlyos betegségét s mint emléklapos hadnagy szerelt le. Kit: II. o. e. v. é., Kcsk., Kor. ezüst érd. kér. a hadiékítménnyel. A k. közs. képv. test. v. tagja, a sport e. v. alelnöke. Felesége: Gróf Erzsébet. Gyerm. Lenke, Margit és Iván, a cég jelenlegi vezetője. Heuffel Johanna tanárnő. * 1870 Pozsony. Középiskoláit Bécsben vé­gezte, majd tanulmányait prágai né­met egyetemen folytatta. 1920-ban telepedett le Vácon, ahol mint a ke­reskedelmi iskola tanárnője, később pedig mint magántanárnő működik. Hevesi Albert hentes- és mászáros m. * 1896 Somogyberzence. Ugyanott végezte iskoláit, majd szakmájában ké­pezte ki magát, 1912-ben Nagykanizsán szabadult fel. Mint segéd Budapesten és több helyen is dolgozott és gyarapí­totta szakismereteit. 1921-ben önálló­sította magát Farmoson, saját házá­ban gépi erőre berendezett üzemet nyi­tót saját erejéből, melyet kitartó szor­galmas munkával a mai napig is ve­zeti. ítészt vett a világháborúban. 1914-ben bev. a 44. gy. e.-hez. Az orosz és a román fronton harcolt és a haza védelmében kétszer is megsebesült. 42 hónapi frontszolgálat után, mint rok­kant, a német e. kér. tulajd. szerelt le. Több egyesületnek a tagja. Felesége: Kernye Margit. Dr. Hevesy Ödön földbirtokos, a Felsőmagyarországi Bánya és Kohó­mű Rt. alelnöke és vezérigazgatója. * 1881 Budapest. Középiskolai és jogi tanulmányai elvégzése után kezd­te pályáját, amelyen fokozatosan elő­relépve jelenleg mint a Felsőmagyar­országi Bánya és Kohóművek rt. al­elnöke és vezérigazgatója működik, Heyn György főfelügyelő, malomtu­lajdonos. * 1901 Budapest. Középisko­láit ugyanott végezte, főiskolai tanul­mányait külföldön fejezte be. Pályáját az Első . Magyar Gazdasági Gépgyár­nál kezdte meg, mint műszaki rajzoló, majd felügyelő és később főfelügyelő lett. 1938-ban Tökölön megvásárolta a malmát, a tököli hengermalmot, mely 35 éve áll fenn. Alapítója Kudó Ger­gely molnármester volt. A malom napi termelőképessége 130 q. Működési köre a környékre is kiterjed. Főmolnár Novák János. Saját igásfogata van a malomnak. Mint malomspeciálista, ő építette a Finnország legnagyobb mal­mát és számos malmot épített Bul­gáriában, Romániában, Jugoszláviá­ban Csehországban. A dunaharaszti Nemzeti Kaszinó, tagja. Felesége: Teichter Paula, két leányuk van. Atyjuk Heyn György, mint főmolnár 10 évig működött a Hungária egyesült malom r.-t.-nél és jelenleg nyugdíjban van. Dr. Héjjá János községi díjnok. * 1890 Székelypetőfalva. Középiskoláit Kézdivásárhelyen s a jogi doktorátust Kolozsváron szerezte 1914-ben. 1914— 1918-ig az összeomlásig katonai szol­gálatot teljesített. Résztvett az orosz és román harctereken, mint század­parancsnok. Egyszer sebesült. Mint tart. főhadnagy szerelt le. Kit.: II. o. német vaskereszt Signum Laudis, III. o. kát. érd. kér, seb. é. és Kcsk. Háború után a románok elől Bpestre menekült, innen Ausztriába ment s önálló kereskedő lett, majd vissza­térve Kecskeméten a Klébertelepek ve­zető tisztviselője s 1937-től Lajos­­mizse közs. szolgálatában áll. Felesé­ge: Posiles Margit. Gyerm. Péter. Hidasi Ferenc fakereskedő. * 1862 Tolna. Iskoláit Tolnán és Baján vé­gezte. Soltra 1894-ben került s megvá­sárolta mai üzletét. Épületfa, tűzifa, tégla- és cserép eladással foglalkozik. Tagja volt a község képv. testületének s 2 ízben is elöljárója. Felesége: Szily Erzsébet. Hideg András gazdálkodó. * 1875 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást atyja mellett sajátította el, majd 1913-ban önálló birtokos lett. A világháborúban az orosz fronton küzdött és rokkantán szerelt le. 1922-ig vezette birtokát és azóta 45 hold földjét bérbe adja. Fe­lesége: Barta Mária. Házasságából 18 gyermek született, akikből él: Luca, Rózsi, András és Mariska. Dr. Hideghéthy Aurél ügyvéd. * 1893 Zavar. Jogtudományi doktorá­tusa, egységes bírói és ügyvédi vizs­gája van. 1921 óta Vecsésen műkö­dik. Részt vett a világháborúban. Kit.: III. o. é. a kardokkal, Sig. Laud, a kardokkal, Kcsk., német vas­kereszt. A vecsési szövetkezetek és egyesületek ügyészi munkáját ő végzi. Hinffner Jenő oki. gyógyszerész. * 1871 Nyitra. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1895-ben nyert oklevelet. Pályáját Budapesten kórházi gyógyszertárban kezdte meg. 1896-ban kapott engedélyt Pilisre gyógyszertár megnyitására és azóta állandóan ott vezeti gyógyszertárát. Békében, mint önkéntes teljesített ka­tonai szolgálatot. Az Űri Caszinó, Gazdakör és az Iparoskor tagja. Nős. Gyerm. Erzsébet, Ferenc és Mária. Hirsch A. Jakab fínombőrgyár. A céget 1854-ben alapította Hirsch Adolf. Az alapító halála után Hirsch Jakab vette át az üzlet vezetését. Az ő működése alatt a aég jelentős fejlődésen ment át. Az üzlet főnöke több, mint négyszázadon át a Bőr­kereskedők Országos Szövetségének elnöke volt, majd örökös díszelnök­ké választották. Két fiával: Hirsch Andorral és Györggyel vezeti cégét. A háború után újra fellendült a vi­lágháború miatt elakadt forgalom. Az 1931. évi bankzárlat és a deviza­nehézségek a céget saját gyár lé­tesítésére kényszerítették. Ma 130 munkás dolgozik újpesti gyárukban. Jelentős exportjuk is van. Hirsch Imre vendéglős és kereske­dő. * 1907 Kiskunhalas. Iskoláit Kis­kőrösön végezte, innen Soltvadkertre Lehoczky Henrik üzletébe került és kitanulta a kér. szakmát. Itt mint ta­­nonc 2 évig, mint segéd 3 évig műkö­dött. Homokmégyre 1930-ban került s azóta felesége neve alatt az üzletet ön­állóan vezeti. 1938-ban vendéglői jogot nyert s ugyanabban a házban nyitotta meg vendéglői üzletét. Nép. és Move tag. Felesége: Fritz Margit. Hirsch Manó fakereskedő. * 1857 Tápiógyörgye. Iskolái elvégzése után édesatyja birtokán elsajátította a gaz­dasági ismereteket, majd átvette a gaz­daság vezetését. 1905-ben alapította a fatelepét, amelyet 1934 óta fiaival kö­zösen vezet. A képv. test. tagja. Fe­lesége: Fried Karolin. Hirsch Miklós fatelepbérlő * 1887 Tápiógyörgy. Édesapja fakereskedő vplt. Besztercebányán érettségizett. Később kereskedelmi akadémiát vég­zett és mint magántisztviselő dolgo­zott. Jelenleg telepét 1929-től bérli. A Kcsk. tulajdonosa. Neje: Klein Mária. Hirschl Árpád kereskedő. * 1902 Valkó. A középiskolát Nagykőrösön végezte, technológiára iratkozott be, de tanulmányait abba kellett hagy­nia, mert a forradalomban szülei üzletét kifosztották. Édesapja részt­vett a boszniai okkupációban; nagy­apja 48-as népfelkelő volt. Hirschl Vilmos bőrkereskedő. * 1863 Apostagon. Iskoláit itt végezte. Utána bőrkereskedéssel kezdett foglalkozni. 1908 óta van saját üzlete, melyet fiai­val együtt vezet. Három fia résztvett a világháborúban, közülük Adolf fia hősi halált halt. Tagja a községi képv. testületnek, az izr. szt. egylet elnöke és a hitközség gondnoka. 72

Next

/
Thumbnails
Contents