Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

élet elmélyítésénél feleségével együtt nagy érdemeket szereztek. Ők alapították meg a sződligeti rk. egyházközséget és nekik köszönhető a templom felépítése is, melynek felszentelésénél Ilanaer váci püspök sajátkezüleg dedikált fényképével ju­talmazta meg őt és feleségét: Rótnágel Gizellát. Hegedűs József kovácsmester és korcsmáros. * 1887 Kiskunmajsa. Is­kolái elvégzése után a kovácsipar­ban képezte ki magát és mint segéd Dorozsmán, Aradon és másutt gazdagí­totta szakismereteit. Tényleges katonai szolgálatot teljesített és 1912-ben sze­relt le. Utána egy óv múlva Kiskun­­majsán kovácsműhelyt nyitott, amelyet azóta önállóan vezet. 10 éve a község és a csendőrség hivatalos kovács­mestere. Műhelyében három állandó al­kalmazottat foglalkoztat és mint szak­képzett iparos egész járásban ismere­tes. 1928-ban alapította korcsmáját. A világháborúban az összeomlásig telje­sített katonai szolgálatot a lovassági gépfegyver osztálynál. A közs. képv. testületi tagja az ipartestület alelnöke, az iparos otthon pénztárosa. 35 holdas birtokán emellett gazdálkodással is foglalkozik. Felesége: Harnóczy Etelka. Hegedűs Lajos ág. h. ev. lelkész. * 1909 Besztercebánya. A pécsi egy. hittud. karán nyert lelkészi okleve­let. Budapesten kezdte működését. 1936-tól Yecsésen mint megválasz­tott lelkész végzi hivatását. Felesé­ge: Oláh Etelka. Gy. Etelka. Hegedűs Sándor oki. tanító. * 1901 Pozsony—Eperjes. Középiskoláit Kis­­kunmajsán, a tanítóképezdét Bpesten 1921-ben végezte. Első állomáshelye Kiskunmajsa, ahol a szegedi úti isko­lában azóta is tanít. A népművelés elő­adója, a Tanító Egyesület, Move, Kath. Népszövetségnek tagja. Felesége: Fűzi Julianna, 7 gyermekük van. Heilig Jenő ny. üzemi s. tiszt, cukrászda bérlő. * 1878. Iskolái elvég­zése után a MÁV. kötelékébe lépett, ahol vonatvezető és kezelövizsgát tett. 1898-ban a HÉV.-hez lépett át, ahol a vonatvezető vizsgát szintén letette és 1932 ápr. 20-ig megszakítás nélkül tel­jesített szolgálatot. Felesége: Herczog Hanna. Négy gyermekük van, Imre fia a BSzKRT-nál van kocsivezető. Ő nyugalomba vonulása után Cinko­­tán él és jelenleg cukrászdabérlő. Heimann Ignác vegyeskereskedő. * 1892 Foktő. Iskoláit Szekszárdon vé­gezte s textil ipart tanult. 1905-ben szabadult fel. Majd atyTja üzletét vezet­te. 1919-ben önálló lett, 1915-ben bevo­nult a 30. gy. e.-hez. Az orosz harc­téren 1916-ban foglyul esett s 1918- ban szabadult A kalocsavidéki ellen­­forradalomban részt vett. Tagja a Frontharcos Szövetségnek. Heincz Leó terménykereskedő és gazdálkodó. * 1893 Beregszász. Isko­láit Jászberényben végezte. Mint tisztviselő Budapesten működött. Leszolgálta katonaévét és önálló ke­reskedő lett. 1914-ben bevonult és 1918-ig teljesített katonai szolgálatot. 1937-től önálló birtokos lett. Fele­sége: Koós Teréz. Heinisch Gyula kéményseprőm. * 1880 Vác. Iskolái elvégzése után édes­atyja iparát folytatta és mellette szaba­dult fel a kéményseprő iparban. Mint önálló kéményseprőm. 1907-ben kezd­te meg működését, majd a következő évben Dunakeszi kéményseprőm.-e lett. Azóta megszakítás nélkül folytatja ipa­rát. Körzete: Dunakeszi, Alag, Alsó- és Felsőgöd, Szöd. Négy segéddel dol­gozik. Az Iparoskor elnöke, vm. th. biz. t., k. képv., az O. K. H. igazgató­ja, tűzoltó parancsnok, a Nép h. elnö­ke, valamint a Kéményseprők Orszá­gos. E. Pestvármegyei Csoportjának is elnöke. Felesége: Judt Róza. Heisenberg Miklós kereskedő. * 1905 Soroksár. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Mint segéd Budapesten fejleszti szakisme­reteit. 1933 óta önálló kereskedő So­roksáron. Kaszinó, Vörösmarthy és Daloskor tagja. Községi képv. test. tag. Felesége: Jakurits Ilona. néhai Heisler Márton épületfa- és tüzelőanyagkereskedő. * 1874 Kiskő­rös. Érettségi után, mint magántiszt­viselő működött 10 éven át nagy fa­kereskedelmi vállalatnál Erdélyben, Felsőmagyarországon és Horvátor­szágban. 1902-ben vette át szabadszál­lási üzletét, melyet 1915-ig vezetett. 1915-ben bev. a 38. li. gy. e.-hez. Az orosz frontra került és ott Przemysl várában halt hősi halált 1917-ben. A céget 1928-ig neje, szül. Bleier Paula vezette és ekkor fia Heisler István vette át vezetését, ki Szabadszálláson * 1908-ban. Középiskolái elvégzése után Szegeden, mint fűrésztelepi gya­kornok működött és 1928 óta néhai édesapja üzletét vezeti. A cégnek 1934 óta Izsákon és 1930 óta Fülöp­­szálláson is van fiókja. Heisler Sándorné vegyeskereskedő. * Csömörön. Iskoláit Piliscsabán vé­gezte. 1926-ban nyitotta üzletét, ame­lyet azóta saját házában vezet. Férje * 1902-ben. A helyi dalárda t. Az izr. hitk. volt pénztárosa. Esztergályos ipart űz. Egy gyermekük van. Hejusz István gazdálkodó. * 1899 Locsodpuszta. Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett az apai birto­kon. 1928-ban lett önálló gazda. 1917-ben bevonult az 1-es h. gy. e. 1922-ben szerelt le. Gazdakör és MOVE tag. Felesége: Fityus Teréz. Négy gyermeke van. Helfgott Emil üvegkereskedő. * 1886 Újpest. Iskolái után Budapes­ten az üvegfestészetet tanulta ki, majd Németországban 10 évig gyara­pította szaktudását. 1918-ban Újpes­ten lett segéd és 1924-ben önállósí­totta magát. A világháborúban ön­ként bevonult a 32. gy. e.-hez és az orosz fronton három Ízben sebesült meg. Felesége: Gottlieb Sári. Gy. Éva és Edit. Heller Mór malombérlő. * 1888 Ti­­szakeszi. Kereskedelmi érettségi után Mezőcsáton a helybeli takarékpénztár tisztviselője lett. 1908—14-ig először mint gyakornok, majd később könyve­lői minőségben működött. A világhá­ború kitörésekor bev. a 10. h. gy. e.­­hez. Az orosz frontra kerülve megse­besült és fogságba esett és 7 évi orosz fogság után tért csak haza. Mint em­lék! zászlós szerelt le. 1921-ben Mező­csáton társas malombérlőként kezdte meg működését, majd 1928—33-ig Hat­vanban bérelt malmot. 1933 óta a Csá­­nyi gazdák r.-t. gőzmalmát bérli Űj­­szászon. Az Ojszászi Társaskör vm. tagja. Felesége: Szenes Irén. Hemeder Mihály vegyeskereskedő. * 1916 Fájsz. Ugyanott végezte is­koláit és atyja üzletében szabadult fel. 1937-ben vette át az üzlet veze­tését. Atyja végig küzdötte a világ­háborút és 25 °/o-os hadirokkant. Von der Ley Hencz gyárigazgató. * 1910. Budapest. Középiskoláit Né­metországban végezte s itt sajátította el a speciális textil-technikai ismere­teket. 1930-ban a Neumann és Társa váci cég szolgálatába lép s előbb mint üzletvezető, 1935-től mint igaz­gató teljesít szolgálatot. Tagja a Sport Egyletnek, a Német Colóniának s az ev. egyház presbitériumának. Felesége: Rőhder Hanna. Herbst János gazdálkodó. * 1877 Pilisvörösvár. Egy középiskola elvég­zése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta ki és 1903-ban önálló­sította magát. 12 holdas birtokát szor­galmas munkával 16 holdra növelte fel. A világháborúban az 1-es tűzérezred­­nól harctéri szolgálatot teljesített és tűzmesteri rangban szerelt le. Kit.: e. és br. v. é. A község közéletében rég­óta szerepet játszik, mint esküdt, képv. test. t. és 1933-ban törvénybíró lett. Polgári körnek választmányi tagja, egyháztanács tag. Felesége: Brana Te­réz, 5 gyermekük van. Hercz Hermann, cipő- és divatárú kereskedő. * 1881 Pásztó. Szakmájá­ban Balassagyarmaton képezte ki ma­gát, mint segéd ugyanott, továbbá Bu­dapesten és Nagykőrösön működött. 1907-ben alapította meg üzletét Nagy­körösön, melyet az idők folyamán 70

Next

/
Thumbnails
Contents