Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

1914-ben, először mint társ, majd ké­sőbb az üzletet végleg átvette és az­óta saját maga kezű. 1914-ben bevo­nult az 1. h. gy. e.-hez. Az orosz, román és az olasz fronton küzdött megszakítás nélkül egész az összeom­lásig. Őrmesteri rangban, I. o. e. v. é., br. v. é., Kcsk. tulajdonosa szerelt le. 0. M. K. E. helyi csoport és az Orsz. Frontharcos Szöv. tagja. Fele­sége: Teichner Margit, gyerm. Irén, Klára. Grün Bernát vegyeskereskedő. * 1882 Kürtös. Iskolái irtán fűszerkeres­kedői szakmát tanulta ki, melyben katonai szolgálata után 1906-ban Dusnokon lett önálló. 1914-ben is­mét bevonult a 2. h. gy. e.-hez, mely­­lyel az orosz fronton tűzvonali szol­gálatot teljesített. Az Önk. Tűzoltó Test. és a k. képv. test. volt tagja. Grünfeld Rezső műszerészmester * 1905 Cegléd. Iskolái elvégzése után a műszerész iparban képezte ki ma­gát Cegléden. Budapesten és Bécs­­ben mint segéd működött. 1935-ben önállósította magát. Üzemében autó- és motor javítással foglalkoznak. Fe­lesége: Róth Ilona. Gy. Irma. ifj. Günner Béla magán állatorvos. * 1910 Alpár. Középisk. Hidasbony­­hádon, az állatorvosi főiskolát Bpesten végezte. Itt nyert diplomát 1937-ben. Diplomájának megszerzése után Alpá­­ron telepszik le s magán állatorvosi rendelőt nyit. Körzetébe tartozik Ti­­szaújfalu, Alpár, Lakitelek és kör­nyéke. A község képv. test.-nek meg­bízott képviselője, a Gazd. Egyesület­nek háznagya. Atyja G. Béla szikvíz­­gyáros, községi képviselő, fronthar­cos, 50 Vo-os hadirokkant. Grünwald László textil és divat­árú kereskedő. * 1903 Csongrád. 4 polg. elvégzése után a kereskedői pá­lyára lépett és abban felszabadulva, mint segéd tovább fejlesztette szaktudá­sát. 1931-ben lett önálló, amikor át­vette apósa által 1886-ban alapított üzletét, melyet azóta vezet. A kér. Ka­szinó tagja. Felesége: Weinberger Etel. Két fia van, Zoltán és Ferenc. Gubányi József földbirtokos. * 1874 Kapuvár. Kereskedelmi akadé­miát Budapesten végezte. Már 19 éves kora óta gazdálkodik. A birtok ere­detileg Beleznay-féle birtok volt és azt édesapja G. Mihály, felesége Ungvári Róza kb. 80 éve vett meg. A birtok 665 k. hold. A birtok jelenleg haszon­­bérletbe van kiadva. Veje dr. Gruber János ügyvéd, volt aktív százados. Ügyvédi vizsgáját Budapesten a Tud. Egyetemen tette le. Háború alatt az orosz fronton harcolt. Kit.: Signum Laudis, III. oszt. h. é. kér. kar., Kcsk. Gubi Salamon asztalosáru üzem tulajdonosa. * 1884 Tallos. Iskolái­nak elvégzése után ipari pályára lé­pett. Az asztalosipar ismereteinek elsajátítása után nemcsak Magyar­­országon, hanem külföldön is fogla­latoskodott. Pestújhely községben lévő asztalos üzemét 1912-ben alapí­totta és 1934-ben géperőre rendezte be. A világháborúban is részt vett a cs. és kir. 72. gy. e. kötelékében, az összeomláskor szerelt le. Társadalmi állásánál fogva résztvesz a község kultúrális és hazafias életében. Tag­ja az Ipartestületnek és a Sport Egyletnek. Nős. Három gyermeke van. Gubmann Zoltán fűszer- és vegyes­­kereskedő, lisztbizományos. * 1869 Dés. Középiskoláit Désen végezte, majd a nyomdász- és könyvkötői szakmára lé­pett. 1885-ben szabadult fel s mint ilyen több vidéki városban teljesített szolgálatot. 1904 óta önálló kereske­dő Monoron. 1916-ban bevonult az 1. h. gy. e.-hez. Résztvett az olasz har­cokban, egyszer sebesült. Kit.: Kor. vaskereszt, vas. szóig. é. k., Kcsk. Mint őrmester szerelt le. A tűzoltó­tiszti tanfolyamot elvégezte s 15 évig a község tűzoltó parancsnoka volt. Községi képv. test. tag. Felesége: Gescheit Mária. Gy. Jolán. néhai Gulicslca Benő gazdálkodó. * 1858 Cegléd. Ifjú éveit szülei gaz­daságában töltötte. 1884-ben önálló gazda lett. 30 hold földön kezdte meg a gazdálkodást, melyet később 3 hold szőllővel gyarapítóit. 1938- ban halt meg. Özvegye Sági Borbá­la. Gy. Borbála és Mária, Béni és József fia hősi halált haltak a vi­lágháborúban. Gulyás István ny. főjegyző. * Kis­­újfalun (Esztergom m.) 1865-ben. Kö­zépiskoláit Pápán és a jegyzői vizsgát Hontvármegye törv. hatóságánál tette le. Jegyzői képesítés megszerzése után Ipolypásztón aljző lett, majd Hont vm. szolgálatába lépett és a szobi járási fő­­szolgabírósághoz osztatott be. Innen választották meg Szob község főjegy­zőjévé, majd a márianosztrai körjegy­zőség főjegyzőjévé, honnan 1919-ben, 22 évi szolgálat után nyugalomba vo­nult. Mint nyugdíjas Pestszentlőrincen, Bpesten, Jászkarajenőn élt, majd 1934- be Gyomron telepedett le. Élénk és te­vékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi, valamint hitéletében. A Postaaltisztek Orsz. Egyesülete gyöm­­rői fiókjának pártoló tagja s a ref. egyház presbitere. Felesége: Almássy Irén. Gulyás János ny. csendőr-tiszthe­lyettes. * 1880 Dömsöd. Iskoláinak el­végzése után atyjánál gazdálkodott. 1901-ben bevonult a 38. gy. e.-hez, hol 3 évet szolgált. Leszerelése után a csendőrség szolgálatába lépett. Külön­böző állomáshelyeken szolgál, mint őrsparancsnok, majd Ceglédre vezény­lik és innen vonult nyugalomba 1923- ban. Azóta 30 holdas kis birtokán gazdálkodik. Felesége: Ispán Zsófia. Gulyás Lajos fűszer- és gyarmat­árú nagykereskedő. * 1911 Kiskun­halas. Iskoláit Kiskunhalason és Bu­dapesten végezte, majd a fűszer- és gyarmatárú szakmára lépett. Mint se­géd, később mint üzletvezető Farkas Gyula üzletében működött. 1934-ben önálló üzletet alapított, majd 1937-ben vette át volt főnöke: Farkas Gyula üzletét, melyet azóta vezet. 0. M. K. E. helyi csoportjának alelnöke, a MOVE-nak stb. tagja. Felesége: Libor Irén. Gyerm. Gabriella és Györgyi. Dr. Gunde László földbirtokos. * 1894 Újvidék. Középiskoláit ugyan­ott, egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte, ahol 1920-ban államtudo­mányi doktorrá avatták. Ekkor a ma­gyar mezőgazdasági szövetkezetnél lett tisztviselő, majd a Sátorveti magüzem­nél igazgató lett. Utána önállósította magát és 1920-ban Alsódabason tele­pedett le, ahol magexporttal foglalko­zik. Svéd, Francia, Orosz, Dánia és Anglia piacaival van összeköttetés­ben. A nyári hónapokban 150 munkást foglalkoztat, emellett földbirtokát is ve­zeti. 1913-ban bevonult a pécsi lovas tűzérosztályhoz, majd a mozgósítás­kor áthelyezték a 10. és később a 20. hegyitűzér e.-hez, melyekkel az olasz és orosz fronton harcolt. Az összeom­láskor, mint tartalékos fhdgy. és üteg­parancsnok szerelt le. Kit.: II. o. e. v. é., Signum Laudis a kardokkal, III. o. k. é. k. a kardokkal, Kcsk. Tagja a vm. th. bizottságnak, a k. képv. test. és a Casinó választmányának. Fele­sége: Dinnyés Etelka. Gurits István kéményseprőmester. * 1870 Baja. Iskolái elvégzése után a kéményseprő iparban képezte ki magát, felszabadulása után az or­szág több városában működött. 1917-ben lett önálló mester Ceglé­den. Felesége: Renkesz Gizella. Gy. Lajos és Aladár. néhai Guth Ernő vegyeskereskedő. * 1870 Pápa. A kereskedelmi pályán felszabadulva, mint segéd Budapesten és az ország különböző városaiban működött. 1902-ben Dömsödön önálló lett és azóta vezeti textil- és rövidárú üzletét. Emellett juhtúró üzemet is létesített, mely 4 alkalmazottat, idény­ben 6-ot foglalkoztat. A világháború­ban 1916 febr.-tól 1918 végéig katonai szolgálatot teljesített és őrvezetői rangban szerelt le. Felesége: Hirsch­­ler Janka. Gy. Margit és Imre, aki oki. juhtúrómester és az üzem vezető­je. A cég „Kiskunsági“ néven Buda­pesten és az országban hozza gyárt­mányait forgalomba. Évi forgalom cca 50.000 pengő. Guth István mészáros és hentes. * 1914 Tápiósáp. 4 középiskolát vég­zett. A mészárosipart Danyban ta­nulta. Tápiósülyi üzletét 1937-ben nyitotta meg. Édesapja résztvett a világháborúban. Neje: Stern Magda. 68

Next

/
Thumbnails
Contents