Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Gutmann Imre jószágfelügyelő. * 1873 Rábapatona. Iskoláit Budapes­ten és a magyaróvári gazd. akadé­mián végezte. Mőködését gróf Wenckheim-féle gazdaságban kezdte. 1924 óta áll a gróf Nemes uradalom szolgálatában. Arany vit. érem, sig­­num laudis, stb. tulajdonosa. Neje: Gröcsel Jolán. Guzi István vendéglős. * 1891 Budapest. A lakatosipart a kőbányai lámpagyárban tanulta ki és jelenleg a Ganzgyárban, mint művezető, az egyik osztály élén működik. Az isaszegi MOVE sport szakosztály elnöke. Ven­déglőjét felesége vezeti a már száz­éve fennálló épületben, melynek törté­nelmi nevezetessége van. Itt pihent a győzelmes isaszegi csata után Görgey Artur. Ennek emlékére a ház falán Görgey emléktábla van beillesztve. Fe­lesége: Nagy Teréz. Gy. Gyarmati József nyug. MÁV. áll. főnök. * 1869 Abony. Középiskoláit Cegléden végezte, mely után 1894-ben a MÁV szolgálatába lépett s a bu­dapesti kerületben, Rákoson, Bpesten, Császárfürdön és Mélykúton teljesített szolgálatot. 1905-ben Kecelre osztatott be, mint állomásfőnök. 35 évi szolgálat után 1930-ban nyugalomba vonult. Hűséges szolgálataiért elismerésben és kitüntetésben részesült. A háború alatt az állomási szolgálatot 3 hóna­pon át egyedül látta el 2 leányának segítségével. Felesége: Tamás Eszter. néhai Gyenes Antal fodrászmester. * 1891 Jászszentlászló. Iskolái el­végzése után a fodrásziparban ké­pezte ki magát. 1911-ben önálló ipa­ros lett. 1914-ben bevonult a 38. h. gy. e.-hez és a fronton eltűnt. Üzle­tét özvegye: sz. Varga Juliánná ve­zeti, aki 1922-ben dohány kisárudát is nyitott. Gy. Julianna. vitéz Gyenes Ferenc k. bíró, OKH. cégvezető. * Ceglédbercel 1887-ben. Középiskoláit Cegléden végezte s 1924- ig gazdálkodó és hentes mesterséget végez. 1924-től a helyi OKH főköny­velője. 1908—1910. a 86. és 46. gy. e.­­nél szolgált s mint tiszthelyettes sze­relt le. tót. I. o. arany v. é., II. o. e. é., bronz v. é., Kcsk., háb. em. é. Az ellenforradalom alatt tevékenyen vett részt. Háborús szolgálataiért a kormányzó vitézzé avatta. Felesége: Kovács Anna. Dr. Gyenes József ügyvéd. * 1887 Solt. Középiskoláit és egyetemi tanul­mányait Budapesten végezte hol 1915-ben nyert képesítést. 1919 óta önálló ügyvéd. 1914-ben bevonult a 26. közös e.-hez, mellyel az orosz, albán, olasz tűzvonalban teljesített katonai szolgálatot. 1918-ban mint fő­hadnagy szerelt le. Kcsk. tulajdonosa. K. képv. test. t. NÉP helyi elnöke, valamint elnöke a TESz.-nek, valamint alapító elnöke volt a Levente E.-nek. A ref. egyház presbitere stb. Felesé­ge: Molnár Zsuzsanna. Dr. Gyenes Károly orvos. * 1911 Budapest. Középiskoláit s egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Itt nyert orvosi diplomát 1937-ben. A Szövettan és Fejlődéstani Int.-nél Bu­dapesten 4 évig mint kinevezett gya­kornok működött. 1937-ben Kiskőrös­re költözött s azóta itt gyakorló or­vos. Mint orvos sokat foglalkozott rákkutatással, melyről dolgozata is je­lent meg a „Magyar Orvosi Arclu­­nam“-ban Orvosi hetilapban több cikke jelent meg. Felesége: Solti Lenke. Gyenes Károly szikvízgyáros. * 1894 Ráckeve. Iskolái elvégzése után az atyja tulajdonát képező üzemben kezdte meg működését. 1927-ben vette át az üzemet, melyet jelenlegi nagy­ságára és modern üzemmé feleségével együtt fejlesztett. A világháborúban bevonult a 32-ik tüzér e.-hez, mellyel az orosz harctéren küzdött. 1918-ban szerelt le. Kit.: br. v. é., Kcsk. Fele­sége: Szalai Teréz. Gyenes Pál cukrász. * 1899 Kecs­kemét. Ugyanott végezte iskoláit és tanulta a cukrász-szakmát. 1938 óta önálló iparos. A helyi kiállításon elismerő oklevéllel jutalmazták. Cukrászatát 1895-ben Gyenes Mihály alapította. Neje: Papp Erzsébet. Gyetvan Mihály korcsmáros, hentes- és mészáros. * 1890 Hévízgyörk. Is­koláit Hévízgyörkön, a hentes szak­mát Abasáron tanulta ki. 1919-ben sza­badult fel. 1919-től önálló hentesmes­ter, melyet 1921-ben korcsmajoggal gyarapítóit. 1911-ben a 32. gy. e.-hez vonult s itt érte a világháború. 24 ro­hamban vett részt és 3-szor sebesült. 1917-ben, mint 50 °/o-os rokkant tize­­desi rangban szerelt le. Kit.: Kcsk., seb. é. Községi képviselő, „Hangya“ Szöv. alapító s üzletvezető. Felesége: Petes Mária. Gyónt János daráló malomtulajdo­nos. * 1891 Kocsér. Iskolái után a gép­lakatos iparban szabadult fel és ab­ban 1919-ig mint segéd működött. Ek­kor önállósította magát és saját erejé­ből műhelyt nyitott. 1924-ben daráló­­malmot alakított, mely 30 HP szívó­­gázmotorral működik és napi terme­lése 70 q. Bércséplést is 1924 óta egy teljes garnitúrával folytat. A 68. gy. e.-del a világháborúban részt vett és 3 havi frontszolgálatot teljesített. A Kcsk. tulajdonosa. Szakaszvezetői rangban szerelt le. Felesége: Hegedűs Borbála. Gy. Borbála és Erzsébet. Gyóni Szent József Otthon (Vaya­­num) Gyón. A rend neve: Jézus Isteni Szívéről Nevezett Karmelita Nővérek. A gyermekotthon 1915-ben nyílt meg, mint gyóni első hadiárvaház. A terület a rajta levő kis épülettel Vay Péter adománya. A rend 1917-ben a telken kápolnát és gyermekházat építtetett. A régi iskolahelyiség napközi ottho­nos óvodává lett átalakítva, hol a köz­ség szegény gyermekei meleg otthont, megfelelő nevelést és főként rendes el­látást nyernek. Az intézetben 90 benn­lakó árva és szegény leánygyermek nyer elhelyezést. A napközi otthont 80—85 gyermek látogatja, kik napi háromszori étkezést kapnak. A rend a környékbeli jótevők áldozatkészségéből (termény, készpénz) tartja fenn ma­gát. Jelenleg 12 nővér látja el az összes házimunkát. A gyermekek 20—24-es csoportban egy-egy nővérrel egy osz­tályt alkotva részesülnek nevelő-gon­dozásban. Gyökeres Sándor földbirtokos és nagybérlő. * 1874 Dömsöd. Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett. Szorgalmas és kitartó munkával te­remtette meg mai birtokát, amely 120 holdból áll és ezenkívül 250 holdas bérletét önállóan vezeti. Juhtenyé­­szete ismert az egész környéken. Ref. egyház presbitere és számos helyi intézménynek vezető tagja. Fe­lesége: Szendi Julianna. Gyömrői Ált. Fogy. Szöv. A szö­vetkezet 25. számú fiókja 1913-ban alakult. Áldásos működésének hatása különösen a háborús évek alatt mu­tatkozott meg, mert még a Gyomrot környező községek lakossága is a szövetkezeti ellátáson keresztül igye­kezett enyhíteni a háborús nincstelen­­ségből származó nyomorúságot. A szö­vetkezeti tagok ez évben ünnepük fiók­juk negyedszázados fennállását és az a szeretetteljes ragaszkodás a község lakossága részéről, ami ma is meg­nyilvánul, a legjobb bizonyítvány a szövetkezet hasznos működéséről. A szöv. fiók 1914 óta saját házában van elhelyezve. Taglétszám 1040. Forga­lom 1937-ben 195,782 pengő volt. Gyömrői Hitelszövetkezet mint az O. K. H. tagja. 1926-ban alapíttatott s azóta működik. Elnöke: gróf Teleky Tibor, a szent korona őre, földbirto­kos. Alelnöke: Dr. Halmy János ref. lelkész. Igazgató: Horváth János vm-i törv. hat. biz. tag, Kovács János, Kó­­kay János, Litzenberger Jakab, Meskó Rudolf orsz. gy. képv., Petrovich An­dor főjegyző, Potondó András községi bíró igazgatósági tagok. Konrád Gyula felügyelő biz, elnök. Juhász Pál, Po­­tondy István, Potondy János, T. Tóth István és Dr. Varga Pál körorvos felügy. biz. tagok. Dr. Szabó Jenő ügyvéd ügyész, Nánásy Magdolna, vi­téz Váry László ig.-tan. könyvelők és Rakó Mária s. könyvelő, Czövek Mi­hály pénztáros. Taglétszám 663. Üz­letrészek száma 1340 drb. 46.000 P befizetett üzletrésztőkével. Betét állo­mány: 70,000 P. Kihelyezett összeg: 30.600 P. 64

Next

/
Thumbnails
Contents