Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ban és Munkácson tanult. Üzemét Budapesten létesítette, később kibő­vítve, telepedett át Újpestre. A vi­lágháborúban a 21—23.. gy. ezred­ben szolgált. Neje: Schwimmer Fanny. Nyolc gyermekük van. Grosz József üzletvezető. * 1892 Eger. Iskoláit ugyanott végezte. Isko­lái után a kereskedői szakmában ké­pezte ki magát. Szakmájában felsza­badulva 1913-ig ugyanott működött. 1913- ban bevonult a 20-as egészségügyi zászlóaljhoz, amellyel harctéri szolgá­latot teljesített. 1918-ban szerelt le, majd utána 1923-ig Egerben működött. Utána Békéscsabán volt üzletvezető és 1926-tól Űjkécskén folytatja kereskedői tevékenységét. Felesége: Sárközy Olga. Grosz Nándor kerületi főrabbi Bu­dapest. * 1904. Érettségi után Vá­con elvégezte a rabbi iskolát és Po­zsonyban a főrabbi iskolát, ahol ok­levelet is nyert. Pályáját Budapes­ten kezdte meg, mint egyleti rabbi és itt 5 évig működött. 1931-ben válasz­tották meg Pomázon kerületi főrab­bivá. Édesatyja is ebben a minőségben működik Budán. Talmud magyarázó könyveinek eddig három kötete jelent meg. Felesége: Siiberstein Sarolta. Grossmann Dezső nyersbőrkereske­dő. * 1896 Pomáz. Budapesten végezte a reáliskola 4 osztályát, majd u. ott 1914- ben tett kereskedelmi érettségit. Iskolái elvégzése után édesapja üzle­tébe lépett. 1915-ben önként bevonult az 1. h. gy. e.-hez. Olasz fronton har­colt 20 hónapig, miközben 2-szer meg­sebesült. Tart. hadnagy, Kcsk. tulaj­donosa. K. képv. test. .tag. Nyersbőr­kereskedők Orsz. Egyesületének tagja. Felesége: Gottlieb Jolán. ifjú Groszmann Gyula a sziget­­szentmiklósi villamosművek tulajdono­sa. * 1903. Az elektromos ipar és szakiskolát 1924-ben végezte. Pályá­ját mint villanyszerelő Dunaharaszton kezdte, onnan került Szigetszentmik­­lósra 1925-ben és ekkor megalapította Szabó Zoltánnal és Groszmann Ru­dolffal a fenti céget. Groszmann Jakab fakereskedés. Cégtulajdonosok: Gellért testvérek. A céget néhai Berger Izidor 1850-ben alapította. 1900-ban vette át néhai Gel­lért Jakab, aki 1917-ig vezette. Azóta fiai Gellért László és György veze­tik a céget, mely főleg épület-tűzifá­val és építési anyagokkal foglalkozik. 1900 óta bejegyzett cég. Évente átla­gosan 20 embernek ad kenyeret. Grossmann Pál a Magyar Nemzeti Bank ny. igazgatója. * 1880. Közép­iskolái elvégzése után négy évig, mint rajzoló és litográfus működött, majd Leipzigben elvégezte a művészakadé­miát. 1900—1920-ig Leipzigben, mint bankjegy technikus működött, majd Münchenben a bankjegynyomda üzem­vezetője volt és 1924-ben a magyar pénzjegynyomda építését és felszere­lését vezette. Itt 1937 február 1-ig teljesített szolgálatot és ekkor saját kérelmére vonult nyugalomba. 1931- ben Cinkotán villát épített és azóta nyári hónapokban ott lakik. Műkö­dése alatt Bulgária, Törökország, Luxemburg, Chile, Litvánia, Lengyel- és Észtország és Kína bankjegyeit nyomatta és tervezte. Az evangélikus egyház felügyelője, 1907—18-ig Lip­cse mellett Oetzschben helyettes pol­gármester volt stb. Felesége: Wein­­trauch Ida, 3 gyermekük van. Groszmann Rudolf a szigetszent­­miklósi villamos művek társtulajdo­nosa. * 1899 Budapest. A technológiát 1917-ben végezte el. Utána háborús katonai szolgálatot teljesített, majd a Nemzeti Hadseregben szolgált. Sziget­­szentmildóson tagja a Hangyának, Hitelszövetkezetnek stb. Gröber Miklós h. főjegyző. * Üllőn 1897-ben. 1916 óta van a közig, pályán. Jegyzőgyakornok volt Zólyommikló­­son, 1917—1933. Üllőn segédjegyző, 1934—1937. Yecsés községben önálló hatáskörű közig, jegyző és 1937-től Ir­­sán h. vezetőjegyző. Társadalmi szer­vezés terén nagyobb eredményeket ért el. Mint aktív sportember a testneve­lés ügyének lelkes támogatója. Gróf Sándor sütőmester. * 1909 Alpár. Iskoláinak elvégzése után atyja gazdaságában segítkezett. 1926-ban a sütőiparra tér át; felszabadulván mint segéd Kecskeméten, Szolnokon és Al­­páron teljesít szolgálatot. 1933-ban megalapítja üzletét és azóta önállóan vezeti azt. A pékség egykemencés, hol 1 tanonccal saját üzlete- és vi­szonteladók részére süt kenyeret és süteményt. Felesége: Gaál Judit. Gy. Kató. Gróf Samu korcsmáros és keres­kedő. * 1884 Irsa. 1904-ben katonai szolgálatot teljesített, majd a világ­háborúban harcolt és az összeomlás­kor szerelt le. A br. v. é. tulajdo­nosa. 1907-ben önállósította magát. A k. képv. test. Frontharcos Szöv. tagja. Gróman József gyári felügyelő. * 1867 Györsövényháza. Iskolái elvég­zése után kitanulta a mézeskalácsos ipart, mint segéd több helyen műkö­dött. Önálló iparos lett Cakóházán, onnan került a Weisz Manfréd gyár­ba, mint felügyelő. Elnöke és egyik megalapítója a Hadastyán Temetkezési Egyesületnek. Résztvett a világháborúban, egyszer megsebe­sült. Felesége: Plösztel Janka. ifj. Grőschl János hentes- és mé­száros. * 1910 Üröm. Iskolái elvég­zése után Budapesten tanulta szak­máját. Ugyanott dolgozott mint se­géd. 1937-ben létesítete ürömi üzle­tét. Neje: Schiessl Franciska. Grósz Sándor rőfös- és divatárú­kereskedő. * 1872 Nagykőrös. Szak­májában helyben képezte ki magát a Fleischmann Jakab cégnél, mely cég­nél 27 éven át volt, először mint se­géd, később mint üzletvezető és végül ezen céget 1913-ban végleg átvette, melyet azóta önállóan vezet. 1938 óta Grosz S. és Fia néven vezeti az üz­letet fiával G. Sándorral együtt, ki a helybeli ref. gimnáziumban tett érett­ségit és utána Bécsben gyarapította szakismereteit és ezután került édes­apja üzletébe. A világháború alatt a 29. h. gy. e.-nél teljesített katonai szolgálatot. A múltban tagja volt a vm. törvényhatóságának, a városi képv. tes­tületének, a Kereskedelmi Casinó al­­einöke és _ ezenkívül tagja és pártoló tagja több helybeli kultúrális és tár­sadalmi egyesületeknek. Felesége: Gen­­ger Olga. Grószhausz Károly gyümölcske­­resk. * 1872 Nagymálos. Családja ősrégi felvidéki familia. Iskolái el­végzése után mint önálló iparosmes­ter 24 éven át működött. 1906-ban telepedett le Nagykőrösön, majd 1907 óta gyümölcskereskedéssel fog­lalkozik. Részt vett a világháború­ban. 1918-ban szerelt le. Felesége: Echrenfeld Berta. Gy. László orvos, Elza, Ilona, Margit. Gruber Antal kohómérnök. * 1897 Vitkovitz. Bányászati főiskolát Lei­­bachban végezte. Itt nyert diplomát 1922-ben. Oklevelének elnyerése után Kiéiben a Krupp acélgyárban 4 évet töltött, majd Schlick Nickol­­son 1925-ben történt átvétele után a Ganz hajógyárban, 1928 óta techni­kai vezető, 1932 óta igazgató a váci vasöntöde és radiator gyárban. 1915- ben bevonult a 2. tiroli császár va­dászokhoz. Az olasz harctéren telje­sített szolgálatot. Kit. br. v. é., Sig­num Laudis. Az összeomláskor mint hadnagy szerelt el. Tagja a Front­harcos- és Baross Szöv.-nek.. Gruber József János oki. gyógy­szerész a Sas gyógyszertár tulajdo­nosa. * 1896 Máramarossziget. Okle­velét Szegeden szerezte. Mint önálló gyógyszerész Szentesen működött, ahol a város társadalmi életében irányító szerepet vitt. A szentesi Evezős Klub egyik megalapítója, el­nöke volt a szentesi Sakk-Klubnak. Szentesről történt távozásakor Koz­ma György főispántól köszönő leve­let kapott, a közélet terén kifejtett munkásságáért. Résztvett a világhá­borúban, az orosz harctéren küz­dött. Több egyesület vezetője. Grün Albert rőfös- és rövidárú kereskedő. * 1887 Soroksár. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, atyjánál, néhai G. Hermannál sajátította el a kereskedői szakismere­teit, majd anyósának üzletébe lépett 62

Next

/
Thumbnails
Contents