Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

gatója. A vezetés alatt működő Hitelszövetkezet 1893-ban alakult. Elnöke Ernszt Mátyás. 1925-től ő vezeti a Hitelszövetkezetet, amelynek forgalma állandó fejlődést mutat. A Frontharcos Szövetség elnöke, a Rokkant E. alelnöke, rk. egyház és k. képv. test. t. Felesége: Lugosi Gabriella.

Gáder Dezső mészáros és hentesm.

* 1882 Isaszeg Szakmájában Újpesten szabadult fel és 1899-ben Vácrátóton lett önálló. 1914-ben a 32. h. gy. e.-hez vonult be és az összeomlásig teljesített szolgálatot. Leszerelése után előbb Veresegyházán folytatta iparát, 1923 óta pedig Foton vezeti üzletét. Emellett gazdálkodással foglalkozik 7 holdas birtokán. Tagja a k. képv. testnek. Felesége: Biró Anna.

Gágel Ede jéggyár tulajdonos, mészáros és hentes. Jéggyárában és hentesárú üezmében villanyerőre berendezett gépekkel dolgozik. Állandóan 14—■ 15 munkást foglalkoztat, amivel hozzájárul a város munkanélküliségének enyhítéséhez. Számos intézmény tagja.

Gál Albert oki. vegyész. * 1894

Budapest. Oklevelét Charlottenburgban szerezte. A világháborúban többízben megsebesült. Arany vit. érmet kapott. Üzemét 1924-ben nyitotta meg. Neje: Feldmann Anna.

nemes Gáli Dezső földbirtokos. * 1885 Nagykőrös, ősrégi helyi familia. Budapesten végezte tanulmányait és utána átvette a birtok vezetését, amit a mai napig önállóan vezet. 1923-ban a közélet terén kifejtett szolgálataiért kormányfőtanácsosi címet nyert. Az úri kaszinó elnöke, a ref. egyház főgondnoka, számos intézmény vezetője.

Gál Dezső a nagykőrösi Községi Takarékpénztár vezérigazgatója. * 1898 Nagykőrös. Iskolái elvégzése után Nagykőrösön 1920-ban a Közgazdasági Banknál kezdte meg a működését, mint gyakornok és később főkönyvelő lett,

1936-ban megválasztották a Községi Takarékpénztár vezérigazgatójává. A világháború alatt bev. a 12. h. gy. e.hez. Az olasz fronton harcolt és 1 évig fogságban is volt. MOVE elnöke, az Abonyi Gazdász Egylet díszelnöke, a Nemzeti Casinó vm. tagja és ezenkívül több társ. és kultúráiig egyesület tagja.

Gál Ferenc ny. MÁV. üzemi altiszt, korcsmáros. * 1887 Budapest. Iskolái elvégzése után a MÁV. szolgálatába lépett Budapesten 1912-ben és ott teljesített szolgálatot 1923-ig, amikor nyugdíjba ment. 1923-ban alapította korcsmái üzletét, amelyet azóta vezet és fejleszt. Vendéglője saját házában van. Résztvett a világháborúban, a 32. h. gy. e. kötelékében. A szerb és az orosz fronton harcolt 5 hónapig. Súlyosan kétszer sebesült, mint

50°/o-os hadirokkant és az I. o. e. v. é. tulajdonosa szerelt le. Tagja a járási rokkantfelülvizsgáló biz.-nak, a ref. isk. szék és a k. képv. test.-nek a tagja. Felesége: Kovács Julianna.

Gáli Imre ny. m. kir. méhészeti főfelügyelő, járási mezőgazd. biz. elnök. * 1879 Bárót (Háromszék m.) Iskoláit Csiksomlyón végezte, majd Kolozsvárt. Előbb a Székelyföld, majd Erdély méhészeti felügyelője volt. Innen Debrecenbe a Mátrai és Szabolcsi kerületbe helyeztetett át és tanított a debreceni gazdasági akadémián. Szolgálat érdekében 1923-ban a gödöllői m. kir. méhészeti iskolához vezényelték igazgatónak, hol 11 évig működött és rekonstruálta az intézetet. Nyugdíjaztatása 1935-ben történt meg és ekkor a kamara meghívta előadójának. Pestvármegye törvényhatósági b. tagja és számtalan gazdasági egyesületnek, méhészeti egyesületnek tiszteletbeli tagja. Több önálló nagy szakmunkája forog közkézen. Az 1914. évi mozgósításkor hadbavonult. Résztvett a kolomeai ütközetekben, honnan sebesültként került kórházba, később vonalszakasz parancsnok gyanánt működött a románmagyar határon. Sokáig volt román hadifogságban, mint a székelység túsza. Börtönéből egyenes kiutasítást nyert s minden vagyonától megfosztva tették át a határon 1921 november 5-én. Kilenc gyermek atyja.

Gál Mihály gazdálkodó. * Pilisen. 1882-ben. Iskoláinak elvégzése után atyja birtokán gazdálkodott. 1914-ben bevonult s orosz harctéren Przemisliben foglyul esett. A háború befejezése óta önállóan gazdálkodik. Tíz éven át a község bírája volt. Elnöke a Gazdakörnek s tagja a „Move“-nak. Felesége: Poulovitz Zsuzsánna.

Gál Sándor szabómester. * 1879 Pánd. Iskolái elvégzése után szakmáját Albertirsán tanulta ki, és abban felszabadulva, mint segéd Budapesten, Nagykátán és Túrán fejlesztette szaktudását. 1900-ban tényleges katonai szolgálattételre vonult be az 1. h. gy. e.-hez, ahonnan két évi szolgálat után szerelt le. 1914-ben a világháborúban bevonult és az összeomlásig teljesített háborús szolgálatot. Iparát 1926-ig folytatta, majd azóta gazdálkodással foglalkozik. Községi közgyám, iparegyesület elnöke és annak 10 éven át volt jegyzője. Felesége 1. Bárdi Borbála 1922-ben halt meg, 2. felesége: Pintovics Mária.

marlinosi Gálffy József m. kir. postamester. * 1886 Törökszentmiklós. Gimnáziumi tanulmányai után 1918- ban a posta szolgálatába lépett, ahol a szakvizsgák letétele után 1935-ben nevezték ki postamesterré és azóta a soroksári postamesteri hiv. vezetője. A Kaszinó tagja és részt vesz a község valamennyi társadalmi és hazafias

megmozdulásában. Felesége: Vathi Erzsébet.

Gárdos Béla mechanikai és elektrotechnikai üzem tulajdonos. * 1899 Újpest. Budapesten végezte a szakiskolát. Gyakorlati évek után előbb társas, később egyéni cégként jegyezték be mai üzemét. Neje: Lusztig Klára.

Gáspár Endre áll. vizsgázott fogász. * 1886 Soltvadkerten. Iskolai tanulmányait Soltvadkerten végezte, a fogászatot Bpesten tanulta ki 1913- ban. 1915-ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez s az orosz harctéren fogságba esett. 1920-ban tért haza. 1913 óta önálló fogtechnikus Kiskőrösön. Felesége: Lányi Zsuzsanna, gyermekei: Sándor, Sámuel.

ifj. Gáspár Kálmán szabómester. * 1910 Pánd. Iskolái elvégzése után a szabóipart atyja műhelyében tanulta ki. 1938-ban tette le a szabóvizsgát és azóta vezeti atyja által alapított műhelyt. 1932-ben katonai szolgálatot teljesített. Az Ipartestület és a MOVE tagja. Felesége: Lőrincz Mária.

Gáspár Károly asztalosmester. * 1909 Pánd. Iskolái elvégzése után az asztalos ipart tanulta ki és abban felszabadulva, Budapesten fejlesztette szaktudását. Katonai szolgálatot az 1. h. gy. e.-nél teljesített, majd leszerelése után 1932 végén Pándon önállósította magát. Több nagyobb munkát végzett, így többek között az új pándi malom és Hangya üzlet asztalosmunkálatait is ő készítette. A MOVE, NÉP és Iparos E. tagja. Édesapja néhai Gáspár Sámuel 1919-ben a világháborúban szerzett betegségében halt meg.

Gedő Hugó ny. csendőr. * 1869 Nagyszeben. Budapesten a 13. huszárezrednél szolgált. Nagykőrösön volt 3 évig csendőr, utána a budapesti államrendőrségnél, majd a nagykőrösi adóhivatalnál szolgált.

Geffert György földbirtokos, oki. gazda. * 1905 Űikécske. Működését Németországban Stichetoff Landwirtschaftnál kezdte meg, majd hazatérése után a család birtokát kezelte. 1937- ben önállósította magát és azóta Soltszentimrén gazdálkodik. 1936-ban Kecskeméten tett eleget katonai kötelezettségének és mint kp. tiz. szerelt le. özv. Blaskovits Istvánná 900 kát. holdas birtokát vezeti és bérli. Törzskönyvezett tehenészete, sertés és birkatenyésztése van. Felesége: Gaál Margit. Gy. Mária.

f Gellért György fakereskedő. * 1903 I Cegléd. Érettségi után Becsben elvégezte a kereskedelmi akadémiát 1922- ben nyert oklevelet. Utána atyja üzletébe lépett, melynek egyik társtulaj-58