Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
donosa. Tagja a vm. th. biz.-nak, a város képv. test.-nek, a kereskedelmi e. vm.-nak és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezető tagja. Gellért László fakereskedő. * 1901 Cegléd. Budapesten végezte a kereskedelmi akadémiát, majd utána mint magántisztv. több helyütt működött. 1920-ban lépett be a cégbe, melynek azóta egyik társtulajdonosa. A kereskedő e. vm. tagja. Felesége: Ries Borbála. Gy. István. Dr. Gelybó Pintér József jegyzőgyakornok. * 1914 Yalkó. Gödöllőn és Újpesten végezte középiskoláit. 1933 óta valkói jegyzőgyakornok. Doktori diplomáját 1938-ban szerezte a pécsi tudományegyetem jogi fakultásán. Leventeoktató, cserkésztiszt. Gemperle Miklós gazd., m. kir. gazd. tan. * 1867 Pusztavatya. Békében a 32. h. gy. .e.-nél teljesített szolgálatot. A háború előtt Dánoson és Pőtharasztyánban gazdálkodott. Pilisen 1914 óta lakik. Saját földjén, mely 12 hold, s özv. br. Nyáry Lászlónétól bérel 1004 holdon önállóan gazdálkodik. 1928-ban a m. kir. gazdasági tan.-sá nevezték ki. Az Űri Kaszinó elnöke, Hangya Fogy. Szöv. ein. MOVE és a Magyar Tud. Fajvédő Egyesület tagja. néhai dr. Gerbert Ottó gyógyszerész. * Petrozsény (Hunyad m.) 1883. 1900- ban érettségizett Gyulafehérváron. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, hol jogi és államtudományi doktorátust nyert. Megszerezte a gyógyszerész oklevelet is. Működését Petrozsényban mint k. gyak. kezdte meg s ugyanott előbb szolgabíró, majd vm-i aljegyző, később vm-i II. főjegyző lett. A világháború kitörésekor vonult be s mint főhadnagy szerelt le. 1918- ban Széchenyi Miklós nagyváradi püspöki uradalmában mint titkár, később jószágkormányzó lett. A román megszálláskor nyugalomba vonult s Hevesen, majd Alagon kapott gyógyszerészi jogot. 1932-ben halt meg Alagon. Özvegye és jogutóda nemes Eperjessy Margit. Gergely István gazdálkodó. * 1895 Kartal. A gazdálkodást apja mellett tanulta ki és 1900-ban 6 holdon lett önálló birtokos. Jelenlegi birtoka 35 hold. 1931 óta a Hangya Szöv. helyi elnöke. 6 éven át volt képv. test. t. 1914-ben bevonult a világháborúba és az orosz, lengyel, román hadszíntereken küzdött. 1916 szept.-ben román hadifogságba esett, ahol 18 hónapig szenvedett, majd csere folytán hazakerült és olasz ütközetekben vett részt. Felesége: Péter Margit. öttömösi özv. Geréby Gyuláné földbirtokos, * 1876 Jászberényben. Férje: néhai öttömösi Geréby Gyula földbirtokos, megyebizottsági tag. A község szegényeinek és kisembereknek patrónusa s közszeretetben álló megértő jóltevője volt. A birtok Bartal-család (szakállasi) tulajdona volt és így került házasság révén a Geréby-család tulajdonába az 1800-as években. A birtok kiterjedése 805 k. hold családi kastéllyal, hatalmas parkkal és angolkerttel, melyet Fáy Istvánná tervezett. öttömösi Geréby Imre ny. járási főszolgabíró, szőlőbirtokos. * 1869 Peszéradacs. Érettségi után, Kecskeméten a jagakadémiát végezte el és diplomát 1892-ben nyert és akkor tetté le az államtud. vizsgát. Működését a közigazgatási pályán 1892-ben Kalocsán, mint gyakornok kezdte meg és még azon évben Kiskőrös szolgabírájának választotta meg. 1898-ban Kunszentmiklósra került, mint szolgabíró és 1901-ben járási szolgabíró lett. 1919-ben vonult nyugalomba. Nyugalomba vonulása óta szőlőbirtokán gazdálkodik. A vármegye törvhat.-nak örökös tagja, a róm. kath. egyház világi elnöke, az Űri Casinó elnöke, Kunszentmiklós— Dobos— Szabadszállási Takarékpénztár szabadszállási osztályának az elnöke. A család a nemességet 1842-ben V. Ferdinándtól kapta. Felesége: kiséri Helei Erzsébet. Gy. Erzsébet. Geréby Imre vezetőjegyző. * 1890 Peszóradacson. A középiskolát Kunszentmiklóson és Nagykőrösön végezte. Katonai szolgálat után Pest megyéhez került mint gyakornok. 1916-ban vm.-i aljegyzővé választották. A háború után gazdálkodást folytatott. 1931-ben a jegyzői pályára lépett. 1933-tól Tószeg vezetőjegyzője. A világháborúban résztvett. Tart. főhadnagy. öttömösi Geréby János földbirtokos. * 1874 Peszéradacs. Középiskolai tanulmányai után a gazdasági akadémiát Magyaróvárott végezte és oklevelet 1895-ben nyert. Működését mint nagybérlő 2600 holdon Peszéradacson kezdte meg 1896-ban és azt 1930-ig vezette. 1928-ban Szabadszálláson átvette a családi birtok vezetését, mely 570 hold. 1915-ben bevonult a szegedi 3. népf. huszárezredhez. Az orosz és az albán fronton küzdött 18 hónapon keresztül. Kit. Signum Láudis a kardokkal és mint h. főhadnagy szerelt le. 1897 óta tagja a vm. törvényh.-nak és a k. képv. test.-nek. A róm. kath. egyházközség alelnöke, 3 V* éven át volt Szabadszállás k. bírája. Mezőg. Kamara kültagja, járási mezőgazd. bizottság tagja stb. Az állattenyésztés terén elért eredményekért három ízben lett elismerő oklevéllel kitüntetve. A család a nemességét 1842-ben V. Ferdinándtól nyerte. Felesége: Martinovich Ilona, nemesi családból származik. Gerl Árpád polg. isk. igazgató. * Bpesten 1888-ban. Középiskolai tanulmányait Abonyban, a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán, a tanárképző főiskolát Bpesten végezte. Itt szerzett diplomát 1912-ben. Somorján mint tanár, majd mint igazgató működött a cseh megszállásig, akkor hazafias magatartása miatt kiutasították s Ócsán lett igazgató. 1924 óta Abonyban, mint a polg. isk. igazgatója működik. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életében. Felesége: Brunschach Rózsa. Gerö Sándor mozitulajdonos * 1909 Budapest. Budapesten végezte a középiskoláit, majd u. ott a műszerészszakmában szabadult fel 1924-ben. Segédi éveit Budapesten töltötte el. 1931-ben társult a helybeli „Kaszinó mozgóház“-zal és azt önállóan vezeti. Budapesten tett üzemvezetői és mozgófénykép gépkezelői vizsgát 1930- ban. Felesége: Bélay Jolán. néhai Gersabeh Nándor gőzfürdőtulajdonos. * 1868 Budapest. Ugyanott végezte iskolai és ipari tanulmányait. 1898-ban vette át az újpesti „Erzsébet“ fürdőt, t 1912-ben. Halála óta özvegye, sz. Schmidt Mária vezeti a fürdőt. Gesleitner Lajos textilkereskedő és nyomó. * 1903 Szélsárkány. Pápán és Pozsonyban járt iskolába. A szakmát édesapja mellett tanulta. 1933-ban nyitotta meg kartonnyomó és kékfestőüzemét. Neje: Salamon Gizella. Négy gyermekük van. Gesztesi Vanda ny. áll. e. isk. tanítónő. * Németdécska. Középiskoláit Temesvárott, a tanítóképzőt Eperjesen végezte, oklevelet 1912-ben nyert. Pályáját Drávaszentivánon kezdte meg, majd működött Majláthfalván. Koháryházán és legutóbb 16 éven át Jászberényben. 1935-ben, 22 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Magyarosítás terén elért érdemeiért pénzbeli jutalomban részesült. Több tanító e. tagja. Édesanyja is tanítónő volt. Gébéi András vendéglős. * 1892 Rákoskeresztúr Iskolái elvégzése után atyja iparát tanulta ki és a vendéglős szakmában képezte ki magát. Vendéglője 35 év óta áll fenn Rákoskeresztúron és egyike a vezető vendéglőknek. Katonai kötelezettségének eleget tett. A MOVE és légoltalmi egyesület tagja. Géber János ny. BSzKRT kocsivezető. * 1877 Csákvár. Iskolái elvégzése után a BSzKRT kötelékébe lépett és megszakítás nélkül ott teljesített szolgálatot. 1898—1927-ig működött, ekkor saját kérelmére vonult nyugalomba. Felesége: Miakics Margit. Jelenleg Cinkotán él. Géderlaki r. k. egyház. 1814 óta áll fenn. írott anyakönyve 1815 óta 59
