Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Mária. Gy. Mihály, János, Julianna és Teréz. 15 unokája és 4 dédunokája van.

Ganyecz István ny. üzemi altiszt. * 1879 Csömör. Iskolái elvégzése után a MÁV. kötelékébe lépett és 10 évi működése után lett váltóőr. 1929- ben a gödöllői vicinális elgázolta és megrokkanva nyugdíjba ment. Azóta Cinkotán él, ahol tagja a Kultúr Egyletnek. A világháborút elejétől végig küzdötte, a Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Göndör Mária, 3 gyermekük van.

dánszentmiklósi Gara Béla földbirtokos. * Bpest. 1864. Középiskoláinak elvégzése után a klosterneuburgi felsőborászati, majd a mampellicsi szőlészeti tanfolyamot hallgatta. Bordeauxban 1 Va évet töltött, mint gyakornok. Külföldi útjáról visszajövet borexportálással foglalkozott. Tokaj-Hegyalján 70 k. hold szőlőt bérelt. 1901-ben vásárolta meg a dánosi pusztát, itt szőlőt és gyümölcsöst telepített. A ref. egyház életében feleségével együtt áldásos munkát végez. Felesége: Tischer Júlia a ref. nőegylet alelnöknője.

Garadnay Sándor gyógypedagógiai tanár. * 1888 Buzita. Középiskoláit s a tanítóképzőt Kassán, a gyógypedagógiai tanárképzőt Bpesten végezte. Itt nyert diplomát 1930-ban. A tanítói oklevél elnyerése után a hernádpéteri r. k. iskolánál, majd több helyen működött, mint tanító. 1914-ben a kassai állami jav.-nevelő intézethez lett kinevezve családfőnek. Önkéntesi évét a 34. gy. e.-nél szolgálta le s ide vonult be 1915-ben is. Résztvett az orosz harcokban, ahol fogságba esett. Fogságából 4 ízben kísérelt meg szökést, míglen 1918-ban szintén szökés útján sikerült hazajönnie. Kit.: II. e.

v. é., br. v. é., III. o. e. k., a német vaskereszt, a Kcsk., a magyar és osztrák és német háb. e. é. Az összeomláskor, mint zászlós szerelt le. Kassai állását a cseh megszállás miatt el kellett hagynia s előbb Bpesten az igazságügym.-ban, majd Debrecenben a kir. törvényszéknél, mint gyermekvédelmi beosztott nyert alkalmazást.

1922-ben az ónodi m. kir. jav. név. intézethez nevezték ki családfőnek. A Polg. Löv. Egylet megalapítója és elnöke, az Orsz. Frontharcos Szöv. szervezője és vezető tisztje, a MOVE, a Sport egyesületnek, a Levente egyesületnek főoktatója, a NEP-nek stb. t.

Garincsy Péter esperes-plébános. * Nyírpilis. Pappá 1897-ben szentelték. Első állomáshelye Sződ volt, majd Mindszenten már mint plébános folytatta papi hivatását. Innen Kiskunhalasra került, majd Kiskunfélegyházán, Túrán, Pesterzsébeten is működött. 1907 óta Tóalmás r. k. egyház plébánosa. 1926-ban nevezték ki kér. tanfelügyelővé, 1927-ben pedig esperessé.

Tagja a képv. test.-nek, elnöke a kath. Legényegyletnek, Leánykörnek, Iskolaszéknek és a tejszövetkezetnek. A világháború alatt miniszteri biztosi teendőkkel volt megbízva.

Garay Béla rk. plébános, érseki tanácsos. * 1889 Pécs. Középiskoláit Pécsett, theológiai tanulmányait Kalocsán végezte. Pappá 1911-ben szentelték fel. Papi pályájának egyes állomásai: Szenttamás, Temerin, Őbecse, Jánoshalma, Akasztó. 1927 óta Dunapatajon rk. plébános. 1935-ben nevezték ki érseki tanácsossá. A k. képv. test. tagja.

Dr. Gazda László fogorvos. * 1900 Csoffa. Szegeden végezte a főiskolát.

1918-ban bevonult, a 29. h. gy. e.-hez. Kit.: háb. e. é. Három évig kórházi alorvos, majd önállóan fogászati rendelőt nyitott. Jelenleg Vecsésen orvosi tevékenységet fejt ki. Felesége: Dr. Brossmann Lili.

néhai Gazdag Márton gazdálkodó. * Ráckevén. Iskolái elvégzése után a takácsiparban szabadult fel, utána egyideig vidéken működött, majd átvette apja iparát, melyet később félbehagyott és gazdálkodó lett. Volt községi elöljáró. Fia ifj. Gazdag Márton * 1869 Ráckeve. Iskolái elvégzése után atyja birtokán kezdett gazdálkodni, melynek vezetését atyja halála után teljesen átvette. 1907 óta k. képv. test. t., volt rendőrbíró. Fia G. József a világháborúban hazája védelmében hősi halált halt. Felesége néhai Asztalos Mária, ki 46 évi házasság után halt el.

Gazsi István ny. MÁV. üzemi altiszt. * 1888 Tápiószecső. A MÁV- nál 1913-től 1923-ig teljesített szolgálatot. Nyugalomba vonulása után Tápiószecsőn telepedett le, ahol 16 holdas földjét és 2800 □-öles szőlejét műveli. A világháborúban 1 évig harctéri szolgálatot teljesített. Felesége: Dósa Mária, 2 leánya van Mária, férj. Janesó Béla hentessel, Erzsébet férj. Róna Jánosné.

Gazsi János ny. csendőrtiszthelyettes. * 1886 Jánoshida. Katonai szolgálatot a 13. huszár e.-nél teljesített, majd a csendőrség kötelékébe lépett át. 1917-ben helyezték Nagykőrösre, majd több helyütt működött és 1935- ben két dicsérő okirat tulajdonosaként, mint tiszthelyettes vonult nyugalomba. Felesége: Baross Eszter. Gy. Eszter és Katalin.

Gábeli János vendéglős és gazdálkodó. * 1883 Pilisszentiván. Iskolái elvégzése után előbb a magyar nyelv elsajátítása végett édesatyja Esztergom megyébe küldte, majd a szülői birtokon gazdálkodással foglalkozott, 1904-től 7-ig a 12. tábori tüzér e.-nél teljesített szolgálatot és szakaszvezetői

rangban szerelt le. Utána önálló gazdálkodó lett és átvette jelenleg is fennálló vendéglőjét. A mozgósításkor ismét bevonult ezredéhez, mellyel a szerb harctérre vezényelték, majd részt vett az orosz harcokban is és az összeomláskor szerelt le. Kit.: br. v. é., Kcsk., háb. e. é. Leszerelése után tovább vezette vendéglőjét, mely nemcsak a helyi, hanem az idegenforgalom igényeit is kielégíti. A községi Tündér mozgó is az ő tulajdona. Tagja a vm. th. biz.-nak, k. képv. test.nek, egyházközség világi elnöke és az iskolaszék gondnoka. Neki köszönhető Pilisszentiván nagyközséggé alakulása is és 1919-ben megszervezte az egyházközséget is.

Gábeli József gazdálkodó és vendéglős. * 1876 Pilisszentiván. Iskolái elvégzése után előbb a gazdálkodá*ban foglalatoskodott, majd 1885-ben alapított vendéglőt átvette édesatyjától és azt 1922 óta ő vezeti. A vendéglőt teljesen átalakította és azt fővárosi nívóra emelte. Katonai szolgálatot 1897-ben a 7. huszár e.-nél teljesített és 1901-ben tizedesi rangban szerelt le. A mozgósításkor az 1. h. gy. e.-el az orosz, olasz frontokon küzdött, majd olasz hadifogságba esett. Innen többszöri szökési kísérlet után 1919 augusztusában tért haza. Kit.: II. o. e. v. é., Kcsk., seb. és háb. e. é. Tagja a k. képv. test.-nek, egyháztanácsnak, MOVE-nak, iskolánkívüli népművelésnek stb. Felesége: Schreck Katalin. Gy. József, Mária, Terézia és Katalin.

vitéz Gábor Lajos festőművész. * 1886 Szakmár. Képzőművészeti főiskolát Budapesten végezte. A világháborúban harctéri szolgálatot teljesített és fogságban volt. Emi. zászlós. Kalocsán a városi néprajzi múzeum és a népművészeti ház megszervezése az ő érdeme és több szépirodalmi műve is megjelent. Festményeivel a műcsarnoki tárlaton nagy sikerrel szerepelt.

Gábor Gyula hentes és mészáros m. * 1901 Kiskunlacháza. Iparát atyja mellett tanulta ki és 1918-ban szabadult fel. Utána több éven át mint segéd gyarapította szakismereteit, majd 1926-ban, jelenlegi üzletében önállósította magát. Az ipartestület elöljárója. 1924-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez, ahol 2 évig katonai szolgálatot teljesített. Felesége: Kovács Irén.

Gábris László hitelszövetkezeti iigyv. igazgató. * 1897 Aracs. Középiskoláit Temesvárott, közgazdasági egyetemet és a szövetkezeti tanfolyamot Budapesten végezte. 1915-ben bevonult és résztvett az orosz, oláh harcokban. Egyszer megsebesült. Kit.: II. o. v. é., Kcsk., seb. é. Emi. hdgy. Résztvett a szegedi ellenforadalmi megmozdulásban is. 1925-ben lett a taksonyi O. K. H. könyvelője és igaz- 57