Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

G Gaál Ferenc géplakatos, szerelő és bércséplő. * 1888 Kiskunmajsa. A gépészetben kiképezve magát, elvégez­te az áll. felső ipariskolát és ipará­ban mint segéd 8 évig fejlesztette szaktudását. 1923-ban önállósította magát Kiskunmajsán s azóta vezeti géplakatos, szerelő műhelyét. Bér­­csépléssel 1924 óta foglalkozik. Saját cséplőgépet 1934-ben szerzett. A vi­lágháborút végigküzdötte és önként vo­nult hadba. Az ipartest, vizsg. biz.­­nak alelnöke, valamint alelnöke a bér­cséplők szövetkezetének. Felesége: Farkas Rozália. Gaál Ferenc ny. k. tanító. * 1871 Kiskunfélegyháza. Középiskoláit és a tanítóképzőt ugyanott végezte és 1893- ban nyerte oklevelét. Pályáját Gáté­ren mint k. tanító kezdte meg és 36 évig megszakítás nélkül működött. 1929 november 1-én vonult nyugalom­ba. Nagy szerepe van Gátér községgé való átalakulásában és a gátéri egy­házközség megalapításában, valamint a templom felépítése körül. Felesége: Baksay Teréz. Gy. Ferenc, h. posta­igazgató Sopronban, Teréz, oki. tanár­nő, Piroska, oki. tanítónő, István, áll. tisztviselő és Gizella. Gaál Imre ny. tanítóképző int. ta­nár. * 1862 Cegléd. Középiskoláit u. ott és Kiskunfélegyházán végezte, ahol tanítói oklevelet nyert majd Buda­pesten megszerezte a tanári oklevelet, amit pályamunkája alapján a kultusz­minisztérium tett lehetővé. 1884-ben nevezték ki Csáktornyái tanítóképző­­intézethez rajztanárnak, 1894-ben lett Székelykeresztúron segédtanár, majd 1901-ben Kiskunfélegyházán az állami tanítóképzőben rendes tanár. 1922-ben vonult nyugalomba 37 és fél évi szol­gálat után. Működése alatt számos el­ismerésben és kitüntetésben részesült. Felesége: Ferencsik Mária Irma, aki 1934-ben halt meg. Gyerm. Hermin férjezett Ferenczy Ödön alezredes neje, Izabella dr. Barabás Zoltán menhelyi igazgató főorvos, egy. ma­gántanár e. ü. főtanácsos neje, Lajos oki. építész mérnök, Emma testneve­lési tanár férjezett dr. Szakács Ödön testnevelési tanár neje. Három fia, Imre oki. rajztanár, tartalékos had­nagy, Dezső jogszigorló, Endre pe­dig az érettségi után, mint önként jelentkezők, hazájuk védelmében mind­hárman hősi halált haltak. Három leánya is meghalt. Gaál István termény- és vegyeske­reskedő. * 1894 Zalaegerszeg. Iskolái elvégzése után kitanulta a kereskedői szakmát és a vendéglős ipart. 1914- ben bevonult a haditengerészethez az Adrián küzdött, 1918-ban szerelt le. Kit.: Kcsk. 1928-ban Kecskeméten ön­álló vendéglős lesz, majd később Ja­­kabszálláson termény és vegyeskeres­kedést nyit. Felesége: Kopár Mária. Gy. Mária, Károly. Gaál Lajos vegyeskereskedő. * 1896 Kiskunmajsa. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és abban felszabadulva, mint segéd 8 éven át az ország különböző részében gyarapí­totta szaktudását. 1915-ben hadbavo­­nult a 38. gy. e.-del, majd később a 7. vártüzérekhez osztották be, akikkel az orosz és olasz, valamint a monteneg­rói harcokban vett részt. 1918-ban olasz fogságba esett és 1919-ben tért haza. A II. o. e., br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. 1925-ben Kiskunmajsán önállósította magát és azóta vezeti üz­letét, amely egy segédet és egy ta­nulót foglalkoztat. Emellett kisbirto­­kán gazdálkodást folytat. K. képv. test. és Keresk. Casinó vm. t. Felesé­ge: Harnóczy Ilona. Gaál László m. kir. útmester. * 1886 Kiskunfélegyháza. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1917-ben nevezték ki útmesterré Nagy­­szentmiklósra, ahonnan 1923-ban Esz­tergomba helyezték át. 1927-ben ke­rült Kiskunfélegyházára, ahol azóta is működik. A mozgósításkor a szerb frontra vonult, ahol súlyosan megse­besült és mint 75 °/o-os rokkant sze­relt le. A II. o. e. v. é. tulajdonosa. A NÉP. és minden hazafias egyesület tagja. Felesége: néhai László Mária, aki 1935 okt. 6-án halt meg, három gyermeket hátrahagyva. Gy. László, József és Béla. Gaál Mihály ny. kir. végrehajtó. * 1880 Kiskunfélegyháza. Ugyanott vé­gezte iskoláit, majd 1911-ben a város szolgálatába lépett és 1934 novembe­rében vonult nyugalomba. Több tár­sadalmi e. tagja. A világháborúban a 31. tüzér e. kötelékében a szerb, olasz, orosz és román harctereken küzdött és tizedesi rangban szerelt le. A br. vasker. tulajdonosa. Felesége: Rigó Erzsébet. Gy. Erzsébet tanítónő, Mi­hály tanító, Johan Zoltán borkeres­kedő, Margit és Gizella. Gaár János földbirtokos. * 1888 Kiskunfélegyháza, ősrégi családból. Őse Gaár Mátyás 1743-ban telepedett le. Iskolái elvégzése után ő is gaz­dálkodó pályára lépett és 1908-ban lett önálló. Tagja a k. képv. test.-nek, Hangyának, MOVE-nak, a Gazd. E. titkára, a Nemzeti Hitelszöv. igazgató­ja, volt egyházi tanács és iskolaszéki tag. Felesége: Juhász Anna. Gyerm. Anna, János, Julianna, Ferenc és László. Gacs Sándor sütőmester. * 1886 Dömsöd. Iparát Budapesten tanulta ki és abban 1929-ben lett önálló Ikladon. A világháborúban a 38. h. gy. e.-del az orosz, olasz és szerb frontokon har­colt és mint 25 °/o-os hadirokkant sze­relt le. Felesége: Grünfeld Amália. Galgagyörki ág. h. ev. Egyház. Az egyházközség, mint anyaegyház 1657 előtt már fennállott, temploma is már ugyanakkor volt, a templom jelenlegi formájában 1913—17-ben épült. Első lelkésze Bartholomaidesz Mátyás volt, jelenlegi lelkésze Medvegy Mátyás. Az egyház lélekszáma 1016. galamboki Galambos Elek ny. MAY irodai s. tiszt. * 1888 Nemesócsa. Isko­lái elvégzése után a MÁV. kötelékébe lépett, mint raktárnok jelölt. 1916-ban rokkanttá nyilvánították és az irodake­zelői státusba minősítették át. 1926- ban 17 évi szolgálat után vonult nyu­galomba. Üllőn 1916 óta él és a köz­ség közéletében, . mint esküdt vesz részt. Felesége: Petrányi Erzsébet. Galambos Ferenc fűszer- és cse­mege kereskedő. * Monor. Iskoláinak elvégzése után a fűszerkereskedői szak­mára lépett, melyet a monori MÁV fogy. szövetkezetnél sajátított el. Fel­­szabadulása után Budapesten a MÁV szöv.-nél mint segéd fél évet, majd a monori cégnél mint üzletvezető 7 évet töltött. 1936-ban önállósította magát s vezeti üzletét. A kereskedők egyesü­letének titkára, a munkaképző és dal­kör és dalárda tagja. MOVE tag, stb. Gallai Antal a Kalocsa és Kalo­­csavidéki Fűszerpaprika Term. Szöv. üv. titkára. * 1909 Bátya. Kereskedel­mi érettségit Budapesten tett, majd Bécsben a kereskedelmi akadémiának volt két évig hallgatója. A szövetség megalapítása óta ott működik és 1934- bsn ügyv. titkára lett. Katonai szolgá­latot 1935—36-ban teljesített. Hdj. őr­mester. A Kalocsai Újság belső mun­katársa, a MOVE sajtóreferense stb. Felesége: Kozma Mária. Dr. Gallé Béla OTI orvos. * 1902 Zalaegerszeg. Érettségit Kalocsán tett, majd Budapesten egyetemen 1927-ben orvossá avatták. Pályáját az OTI uzsoki utcai kórházban kezdte meg, majd a Szent István, Fehérkereszt kór­házban és a gyöngyösi úti szülészeti és nőgyógyászati klinikán működött. 1932 szeptemberében telepedett le Kis­­kunlacházán, ahol azóta mint OTI és magán belgyógyász szakorvos műkö­dik. Galyó István gazdálkodó, k. biró. * 1870 Tura. Iskolái után a szülői házban sajátította el a gazdálkodást és 40 éves korában lett önálló 50 holdas birtokán. Volt képv. test. tag és es­küdt. Bíróvá 1916-ban választották és 1921-ig töltötte be e tisztséget. A helyi Takarékpénztárnak 6 évig pénz­tárnoka volt. 1924 óta k. közgyám. Már atyja is, nagyatyja is a község vezetői voltak. Felesége: Tóth Gál

Next

/
Thumbnails
Contents