Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ban, ahol orosz fogságba esett. 1923- ban önálló gazda lett. 30 hold földön kezdett gazdálkodni, melyet részben örökölt, részben szorgalmas munkával 86 holdra növelt. A szarvasmarha tenyésztés terén kiváló eredményt ért el, a kiállított állataiért kitüntetésben részesült. Felesége: Huszár Teréz. Gy. János.

Füle József a Ceglédi Hitelbank Rt. elnök vezérigazgatója. * 1891 Cegléd. Középiskoláit ott és Késmárkon végezte. A hitelbanknál fokozatosan előlépve 1934-ben lett elnökigazgató. Ezenkívül 150 holdas családi birtokán gazdálkodással foglalkozik. Felesége: Füle Mária. Gy. József, a városi takarékpénztár tisztviselője.

Füle Mihály gazdálkodó. * 1878 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. Tényleges katonai szolgálatának letelte után 1902-ben önálló gazda lett. 5 holdon kezdi a gazdálkodást, amelyet 80 holdra növelt. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Felesége: Cseh Lidia. Gy. Karolin és Mihály.

Füle Sándor földbirtokos. * 1874 Cegléd. 3 évig katona volt. 1895-ben nősült. 1903-ig atyja mellett gazdálkodott. Később Temesváron nagybirtokot bérelt. Fia, Sándor háborús betegségében húnyt el. A képviselő test.-nek és a ref. presbitériumnak tagja. Neje: Váróczi Mária.

Füleki Rezső k. főjegyző. * 1882 Kézdivásárhely. Középiskolái elvégzése után közig, pályára lépett. Gyakornok Ózdon és mint aljegyző Csömörön működött. 1907-ben megválasztották a nyujtódi körjegyzőségben, ahol 1920 november havában történt meneküléséig működött. Azóta több helyen is teljesített szolgálatot, míg 1935-ben Zsámbok k. főjegyzőjévé választották meg és a mai napig is ott működik. A magyar katonaság javára teljesített több rendbeli hasznos és kiváló tevékenységéért, a katonai parancsnokság felterjesztésére, 1917-ben arany é. k.-el lett kitüntetve. Move elnöke, a Nem. Munkvédelmi szolgálat t., Hangya Szövetkezet elnöke.

Füles Pál gazdálkodó. * 1874

Üllő. Atyja birtokán kezdte a gazdálkodást, majd 1903-ban lett önálló és azóta birtokát 30 holdra növelte. Tagja a közs. képv. test.nek és 1923—26-ig, mint k. bíró működött. Jelenleg a Hangya Szöv. igazgatója, volt rk. egyháztanács tag. Első felesége: Koczó Mária, második felesége: Kovácsik Mária. Kilenc gyermeke közül hat él. Legidősebb fia László, a világháborúban hazája védelmében hősi halált halt.

gyergyószárhegyi Fülöp Anna oki. tanítónő. * Borszék. A nagyszebeni

szent Ferencrendi zárdában nyert tanítónői oklevelet. Gyimesen kezdte működését. 1924 óta állandóan Vecsésen tanít.

nemesdédi Fülöp Ákos ny. gépgyár művezető, malomtulajd. * 1864 Szalkszentmárton. Iskoláit Szalkszentmártonban, majd a technológiai tanfolyamot Budapesten végezte. A géplakatos szakmát is o. ott tanulta ki. A Nicholson és az Első Magyar Gépgyárnál kezdte meg működését és

1927-ben vonult nyugalomba, mint művezető. 1912 óta malomtulajdonos. Atyja F. Ferenc 25 évig volt a k. főjegyzője. Képv. test. tag, a Hitelszövetkezet elnöke, Áll. elemi iskolaszék gondnoka. Régi somogymegyei nemesi családból származik. Felesége: Reich Julianna. Egy gyermekük van.

Fülöp Ferenc terménykereskedő. *

1903 Kiskunmajsa. Iskolái elvégzése után az ipari pályára lépett és a kovácsmesterségben szabadult fel. Utána, mint segéd 15 éven át fejlesztette szakismereteit Budapesten és az ország több nagyobb városában. Ezután tért át a kereskedői pályára és Kiskunmajsán megalapította mai terményüzletét. 1937 óta a Futura terménybevásárlója és a helyi kereskedelmi életnek számottevő tagja. Felesége: Fülöp Katalin.

Fülöp Sándor darálómalom túl. *

1904 Kiskunmajsa. Családja a község első telepesei közé tartozik. Iskolái elvégzése után a molnáriparban képezte ki magát és abban Kiskunmajsán szabadult fel, mint segéd Csepelen, Romániában fejlesztette szakismereteit. Kiskunmajsán előbb almolnár, majd főmolnár volt és 1937 januárjában alapította daráló malmát. Malma 12 és Va HP. villanymotorral van berendezve. Az Ipartestület t. Felesége: Kaszás Mária.

Fülöpszállási áll. elemi népiskola.

1872-ig a ref. egyház, 1900-ig pedig a község tartotta fenn, azóta került az állam kezelésébe. A jelenlegi iskola 1908-ban épült fel. Kilenc tantermes, a tanerők száma 11. A beírt növendékek száma 405. Hozzátartozik hat tanyaiskola, hat tanteremmel és kilenc tanerővel. Igazgató: vitéz Dévay Béla.

Fülöpszállási Hangya fogyasztási és értékesítő szöv. 1907-ben Széli István ny. elemi iskola igazgató kezdeményezésére létesült, aki 28 évig volt ügyvezető igazgatója. Tagok száma 740, üzletrészek 815 á 2 P. Elnök: dr. Csapiár Vilmos főjegyző, ügyv. igazgató vitéz Dévay Béla, ig. tagok Somogyi József ref. lelkész, Brunári Ferenc plébános, Csapiár Lajos, Latai Sándor, Molnár Lajos és Kovács Jenő gazdálkodók. Fel. biz. elnöke dr. Mády Gyula.

Fülöpszállási izr. hitközség. 1880- ban létesült. Tagjai száma 50. Temploma van. Elnöke: Kupfer Mór, alelnök: Steiger Dezső.

Fülöpszállás—Szabadszállási Ipartestület. 1892-ben alakult. Első elnöke Dóri Imre csizmadiamester volt. Alapító tagok: id. Vida István, Rácz János, Kovács György és Herpai János iparosok. 1938-ban a fülöpszállási ipartestület is bekapcsolódott az egyesületbe. Saját székházában, melyet 1895-ben vett, működik. Alapszabályai 1938-ban lettek jóváhagyva legutoljára. Az egyesület elnöke Járdi Károly bognárm., alelnök Tóth György órásm. és Barta Sándor kovácsm., pénztáros E. Varga János csizmadiám., jegyző Bérezés Emil.

Fülöpszállási úri casinó. Alakult 1891-ben. Azóta működik. Helyiségei a községházán vannak. Tagok száma 34, elnöke dr. Mády Gyula. Igazgató: Árva József.

Dr. Fürst Mór orvos. * 1885 Soroksár. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1910- ben nyerte diplomáját. Gyakorlati éveit a Szent István kórházban és a Bársony-klinikán töltötte. 1911 óta Soroksáron folytat orvosi prakszist és egyúttal az OTI, HÉV és Tűzoltó t. tagja. A világháborúban több katonakórházban teljesített szolgálatot. Kit.: koronás arany é. k. a v. é. szalagján, háb. e. é. és a temesvári kir. katonai parancsnokság dicsérő okirata. Atyja néhai dr. Fürst Dávid szintén orvos volt, aki 1874-ben telepedett le Soroksáron, 56 évig folytatott orvosi gyakorlatot. 25 éves orvosi jubileuma alkalmából a község közönsége ezüst koszorúval lepte meg. 77 éves korában halt meg.

Fürst Rezső kötő-szövő üzem tulajdonos. * 1907 L.-en. Újpesten és Esztergomban végezte tanulmányait. Mai üzemét 1928-ban vette át atyjától. Neje: Fuchs Margit.

Fürst Sándor kötöttáru üzem tulajdonos. * 1901 Piliscsabán. Esztergomban érettségizett, majd Újpesten elsajátította a kötszövő ipart. 1926-ban már önálló lett, 1938-ban alapította mostani vállalatát. Neje: Fürst Róza.

Füzeid Jakab bádogosmester és vaskerskedő. * 1875. Alsódabas. Iparában 1887-ben szabadult fel és azóta Irsán működik. A világháború alatt Soroksáron a fegyvergyárban mint hadimunkás dolgozott. Az ipartestület vm. és alapító tagja, az izr. hitközség pénztárnoka és vm. tagja. Felesége: Schwarcz Celesztin, hat gyermeke van.

55