Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Cserháti Gergely rk. plébános. * 1901 Szabadka. Érettségit Kalocsán tett és ugyanott végezte a hittudományi főiskolát is. 1924-ben szentelték fel. Pályáját megszállt területen kezdte, ahonnan hazafias magatartása miatt kiutasították, majd töbhelyütt volt káplán és 1930-ban Garán, 1932-ben Dusnokon lett plébános. Cseri Lajos gazdálkodó. * 1880 Őkécske. Iskoláinak elvégzése után atyja mellett gazdálkodott. 1901—904- ig katonai kötelezettségének tett eleget. 1910-ben önálló lett s átvette a 10 holdat kitevő családi birtokot, melyet 56 holdra gyarapítóit. Ebből 8 hold saját telepítésű szőlő- és gyümölcsös. Kiváló boraival több kiállításon nyert arany és ezüst érmet és dicsérő oklevelet, 1914-ben bevonult a 30. npf. gy. e.-hez s a montenegrói és olasz harctereken 33 hónapot töltött. Egyszer sebesült és mint súlyos beteg szerelt le tizedesi ranggal. Kit.: br. v. é., Kcsk., seb. é. stb. Volt ref. egyh. gondnok és képv. test. tag. Felesége: Bacői Eszter. Csernuska János gazdálkodó. * 1880 Punaegyháza. Kora ifjúsága óta folytatja a gazdálkodást és 1918 óta önállóan vezeti 15 holdas birtokát. 1914- ben bevonult a 38. gy. e.-hez. Küzdött az olasz és szerb hadszíntéren. Kit.: br. v. c. és Kcsk. Közs. képv. test. vir. t., valamint tagja a Move-nek és a közsági társaskörnek. Felesége: Andruska Mária. Cserép Antal mozitulajdonos. * Kiskunfélegyházán 1899-ben. Pályáját mint színművész kezdte meg. 1917-ben bevonult a 30. gy. e.-hez és az összeomláskor szerelt le. 1930-ban lett a Dunakeszi és 1937 óta az alagi mozgófénykép színház igazgató tulajdonosa. Édesatyja szintén résztvett a világháborúban és mint 60 °/o-os hadirokkant szerelt le. Csertői Gyula polg. isk. igazgató. * 1889 Gyoma. A világháború alatt a 31. gy. e.-del harcolt és főhadnagyi rangban szerelt le. A Kcsk tulajdonosa. 1919 óta a rákosszentmihályi polgári fiú és tanonciskola igazgatója. Az országos Polgári Tanács jegyzője, k. képv. test. tag, evangélikus egyház presbitere, a MOVE, Polgári kör alelnöke, levente főoktató stb. Csia József oki. gazda, földbérlő. * 1897 Hegybánya. A gazdasági akadé-< mia elvégzése után, mint gazdatiszt működött különböző uradalmakban. 1927-ben bérbevette Hajós Mihály 30 holdas birtokát és gyógynövény és virágmag termesztést kezdett. 1932-től külföldi cégeknek exportált, így Hollandiának évi 30—40 q virágmagot küld. 1936-ban bekapcsolta a helyi kisgazdákat a virágmag termesztésbe, akik szintén szép eredménnyel dolgoznak. Jelenlegi bérlete 157 k. hold. Csicsman Béla kereskedő, temetkezési vállalkozó. * 1901 Jászkarajenő. Családja 1842-ben az első települőkkel együtt jött a községbe. Atyja mindmáig is gazdálkodik. Ő az asztalosipart tanulta ki és abban, mint segéd Szegeden és Budapesten dolgo zott. Később Jászkarajenőn mint kereskedő önállósította magát, majd 6 év múlva temetkezési vállalatot létesített. A MOVE stb. tagja. Felesége: Farkas Terézia. Gyerm. Teréz, Ilona, Julianna és Zsuzsanna. Csikesz Endre rf. ig. tanító. * 1900. Szigetszentmiklós. A tanítóképzőt 1919-ben Budán végezte. Pályáját Jászkiséren kezdte, majd Alsónémedin lett kántortanító, 1929-ben Szigetszentmiklósra helyezték át, ahol 1938-ban igazgatóvá nevezték ki. Ref. presbiter, a Hangya szöv. fel. biz. tagja. Atyja is igazgatótanító volt és 28 évig működött a községben. Felesége: Szabó Gy. Mária. Csikai Imre vendéglős. * 1892 Kecskemét. Lakatosipart Kecskeméten, a vendéglősipart Budapesten sajátította el. 1931-ben önálló vendéglős lett Sashalmon. 1916—18-ig katonai szolgálatot teljesített. Felesége: Kacssovitz Viktória. Csik Mihályné mozitulajdonos, Budapest. Iskoláit Budapesten végezte. 1937 óta engedélyes tulajdonosa a Csepeli Csik-féle mozgószínháznak. Férje Csik Mihály volt állami tisztviselő, 1933-tól a helyi Apolló mozgónak volt tulajdonosa és 1937-től feleségével együtt vezeti a fenti üzemet. Fia Csik Mihály az üzem felelős vezetője. Csíki Gyula áll. el. isk. igazgató. * 1885 Pankota. Aradon végezte az áll. tanítóképzőt. Pályáját Nagyhalmány községben kezdte. 1914-ben bevonult a 33 h. gy. e.-hez. 1916-ban Bukarestbe internálták. 1918-ban a kultuszminisztériumban dolgozott, 1921 óta a vecsési alsó, felső és telepi áll. elemi iskola vezetője. Felesége: Jahlovszky Ilona. Csillag Tibor oki. vegyészmérnök. * 1898 Budapest. Ugyanott végezte iskolai tanulmányait. 1924-ben a József - műegyetemen kapta mérnöki diplomáját. Belföldi és külföldi szaktanulmányok után 1927-ben önállósította magát. Az orosz fronton fogságba esett. A Kcsk. tulajdonosa. Neje: Gáspár Erzsébet. Csillaghegyi Önálló Iparosok és Kereskedők köre. 1929-ben alakult, de azelőtt 1924-ben már Kereskedők és Iparosok cím alatt létezett. Az önálló iparosság kultúrális és gazdasági ügyeinek elősegítését tűzte ki céljául. 1936-ban a Csillaghegyi kereskedők újra kérték a kör keretéhe való felvételüket, hogy kölcsönösen segíthessék egymást. Van dalárdája, amely járási viszonylatban ismert. Csillaghegy fásítását nagyban elősegítették és községszépítés terén több propozícióval járultak a hatóságok elé. A csillaghegyi polgári kör helyiségében székelnek. A tél folyamán erős kultúrtevékenységet folytatnak, több ismeretterjesztő előadást rendeznek és nagy könyvtárat tartanak fenn. Elnöke Eichborger István, társelnöke Horváth Elek, a kereskedők részéről alelnök Balkó János. Csillaghegyi Társaskör. 1927-ben létesült. Az alapítás a jelenlegi elnök felsőszőllősi Szőllősy Gyula m. kir. ezredes indítványára történt. Célja a békásmegyeri úri közönséget clubszerűen összetartani. Hozzájárul a cserkész egyesület helyiségének fenntartásához, 3 tenniszpályát és tekepályát épített. Házi és clubközi versenyeket rendez és az országps tenisz szövetség tagja. Elnöke felsőszőllősi Szőllősy Gyula m. kir. ezredes, titkár dr. Kerekes Béla, háznagy Kertész Barnabás, pénztárnok Tass Zoltán. Tagok száma: 60. Csipkó László gazdálkodó. * 1869 Cegléd. Előbb gazdálkodással foglalkozott, majd 1916-ig sertéshízlalással foglalkozott, azóta ismét gazdálkodik. Tagja a városi képv. test.-nek, egyháztanácsnak, iskolaszéknek, a rk. tempóm gondnoka, a katholikus kör alelnöke, valamint alelnöke a ceglédi gazdasági e.-nek is, ig. tagja a ceglédi ipar és kereskedelmi banknak és a ceglédi téglagyárnak, a vm. th. biz.nak póttagja. A ceglédi zárdának oltárt építtetett, amiért eismerő levelet kapott a váci püspöktől. Felesége: Szúnyog Eszter. vörösegyházi és zádorfalvi Csiszár Ida ny rk. tanítónő. Középiskoláit és a tanítónőképzőt a Ranolder intézetben végezte. Utána, mint magán tanítónő, majd Tökölön, Gyékényesen és másutt, mint tanítónő működött. Megszállók elől menekülve Vácott telepedett le, ahol 1933-ig teljesített szolgálatot. Ekkor 35 évi működés után a püspök által dicsérő elismeréssel kitüntetve nyugalomba vonult. Bars megyében a magyarosítás terén szerzett érdemeiért több ízben pénzbeli jutalomban részesült. néhai Csizmadia Ferenc oki. tanító. * 1897 Cegléd. Középiskoláit Monoron, a tanítóképezdét Nagykőrösön végezte és ugyanott nyerte oklevelét. Pályáját Monoron kezdte az áll. elemi népiskolánál 1921-ben és itt működött 1931-ig. Ekkor a nagykőrösi közs. iskolhoz helyezték át, ahol 1934-hen bekövetkezett haláláig folytatta nemzetnevelői munkásságát. A világháborúban az orosz és olasz harctereken 20 hónapi tűzvonali szolgálatot teljesített, háromszor sebesült meg. Hadnagyi rangban szerelt le. Kit.: I. és II. o. e. v. é., seb. é., Signum Laudis, Kcsk. Felesége: Fülöp Mária. Gyerm. Ferenc. 32
