Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Csoknyay Zoltán vaskereskedő. * 1907 Léva. Kora ifjúságától a kereskedői pályán működik. 1936-ban egy társascég tagja lett. 1937-ben egyéni céget létesít. A „Kühne mezőgazd. gépgyár“ bizományosa. A MOVE tagja. Neje: Varga Ibolya.

Csollálc Lajos rk. plébános. * 1905 Szolnok. Érettségit a váci piarista gimnáziumban tett, a theológiát szintén Vácott végezte, hol 1929-ben szentelték pappá. Pályáját Szentesen kezdte meg, mint káplán, hol 3 évig működött. Pályájának további állomásai Mindszent, Dunakeszi, itt vikárius 1 évig, majd Abonyban és Túrán káplánkodott. 1935 júliusa óta Orgoványon, mint plébános folytatja léleknemesítő munkásságát. K. képv. test.

t. Rk. Leányegylet elnöke. Iskolaszéki gondnoksági elnök.

Csomádi ág. h. evangélikus egyház. A gyülekezet Hont, Nógrád és Gömör vármegyékből származó telepesek ideköltözéséből keletkezett, akik 1723—29. években jöttek át ide tömegesen és tanítót is hoztak magukkal, aki a lelkészi szolgálatot is elvégezte. Kezdetben a sződi rk. plébánia hivatal fennhatósága alá tartoztak. Önálló anyagyülekezetté 1780 körül alakultak át. Az egyház anyakönyvei azóta állanak fenn. 1784-ben építették fel első imaházukat, melyhez a torony 1800 körül épült fel. 1796 jún. 24-én a község teljes határát jégverés pusztította el, melynek emlékére ezt a napot bűnbánati napnak szentelték. 1810-ben a templom teljesen leégett és ugyanakkor a tűzvész 6 ház kivételével az egész falut elpusztította. A szomszédos falvak adományaiból újjáépült a templom és 1934-ben tartotta a gyülekezet templomának első felépítésének 100 esztendős jubileumát, mely alkalommal újjárestaurálták. 1933. évtől a gyülekezet magyarosodása szép mértékben fejlődik és jelenleg minden második vasárnap magyar istentiszteletet tartanak. A gyülekezethez tartozik Vácbottyán, Leányegyház, valamint Örszentmiklós és Vácrátót is.

Csomádi Hangya Fogyasztási Szövetkezet. Mint egyedül álló keresztény szövetkezet a községben nagy bizalomnak örvend. Üzletvezetője Kiss Jenő, aki agilitással és hozzáértéssel, közmegelégedésre vezeti a szövetkezetei. A kereskedelmi pályát Bécsben kezdte meg, majd Budapesten a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél, majd a Hangya vidéki fiókjainál teljesít szolgálatot. Felesége: Liska Ilona.

Dr. Csonka Gyula magán állatorvos. * 1906 Budapest. Középiskoláit és az állatorvosi főiskolát ugyanott végezte és 1928-ban nyerte diplomáját. Doktorátust 1930-ban szerzett. Pályáját az orsz. m. kir. állategészségügyi intézetnél kezdte. 1931 óta Jászkarajenőn, mint magán állatorvos működik. Az Űrikaszinó tagja. Felesége: Wopaletzky Margit. Gyerm. Frigyes és Margit.

Csontos Imre fűszer- és vaskereskedő. * 1889 Kiskunmajsa. Családja ősidők óta él a községben és tagjai közül több bírót választottak. Iskolái elvégzése után a keresk. pályára lépett, amelyet kitanulva, mint segéd 4 éven keresztül gyarapította szakismereteit. A világháború alatt a 38. gy. e. kötelékében a szerb és orosz tűzvonalban harcolt, majd orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban szökés útján tért haza. Ekkor tovább szolgált. Egyízben súlyosan megsebesült. Ősmesteri rangban szerelt le. Kit.: II. e. és br. vit. é. Kcsk. Mai üzletét 1922-ben alapította Kiskunmajsán és azóta vezeti és fejleszti. A kér. Casino elnöke, egyházi és k. képv. test. tag, a gazda és P. L. E. tagja. Családjából Csontos József

1916-ban az olasz fronton, felesége fivére pedig Balogh László szintén az olasz fronton hazájuk védelmében hősi halált haltak. Felesége: Balogh Ilona.

Csontos Illés, gazdálkodó. * 1889 Kiskunmajsa. A gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd 1910-ben kát. szolgálattételre vonult be. 1914- ben bevonult ezredéhez, az orosz fronton megsebesült, majd harcolt a román tűzvonalban és 1918-ban szerelt le. Kit: II. o. e. v. é., Kcsk., német II. o. vaskereszt. Leszerelése után 80 holdas birtokán önállóan gazdálkodott. Több mezőgazdasági kiállításon vett részt és nemes gyümölcsfáiért több kitüntetést nyert. Birtokán 10 családnak nyújt megélhetést. A Hitelszöv. és Hangya alapítója és ig. tagja. Felesége: Géczy Viktória. Gyerm. János, Irén, Illés és Ottilia.

Csontos Sándor gazdálkodó. * 1893 Kiskunmajsa, ősrégi gazdálkodó családból. A gazdálkodásban 1920-ban lett önálló 22 holdas birtokán, melyen belterjes gazdálkodást folytat. A világháború alatt az olasz fronton 15 hónapon keresztül küzdött és az öszszeomláskor szerelt le. Felesége: Szabó Rozália.

Csorba Albert hentes- és mészáros, * 1889 Tura. Iskolái elvégzése után a húsiparban képezte ki magát, melyben 1903-ban szabadult fel Kispesten. Szakismereteit többfelé bővítette és 1913-ban lett önálló Túrán és azóta is itt működik. Az üzletét ő maga fejlesztette annyira, hogy a községet magát és a környéket is el tudja látni szükséghez képest. Az üzem villanyerőre van berendezve. Az üzem áll 1 üzlet- és 1 feldolgozó helyiség és 1 vágóhídból. Az üzem modernül és higiénikusan van berendezve, tíz családnak ad kenyeret. A szállítást saját autójával végzi. Résztvett a világháborúban. 15 év óta virilis tagja a k. képv. test.-nek, a dalárdának és az

iparos körnek. Minden hazafias és kultúrális mozgalomnak lelkes támogatója. Felesége: Lakatos Margit. Gy. Mária és Ilona.

alsóborsai Csorba Dezső k. el. isk. tanító. * 1894 Győr. Tanítói oklevelet

1919-ben a dévai áll. tanítóképzőben nyert. Ezenkívül még végzett leventeoktatói és iskolánkívüli népművelődési tanfolyamot. Működését a pestszenterzsébeti áll. e. iskolában kezdte meg és még több helyen működött, míg 1922-ben megválasztoták helyben k. tanítónak. A világháború alatt a 22. huszárezreddel az orosz harctéren harcolt, ahol fogságba esett és onnét 1918-ban szabadult és mint emlékl. hadnagy szerelt le. Szerkesztője volt a „Dunakisvarsány és Környéke“ és a „Dunavidék“ c. lapoknak. Társadalmi és szépirodalmi irányú cikkei jelentek meg. Hazafias ünnepélyeket rendezett és az iskolánkívüli népművelődésben tevékeny részt vett. A Dunakisvarsányi T. E. Sportegylet megalapításában is szerepe van. A Járási Tanítókörnek, Alt. Tan. Egyesületnek, Tűzoltó Egyletnek tagja. Levente főoktató. A Hangya felügy. biz elnöke. Felesége: Galambos Eszter. Egy gyermeke van.

Csorba Mária szöllőtulajdonos, bormérő. * Túrán tősgyökeres helyi családból. Családja a község életében igen jelentős szerepet játszott, aminek minden egyes társadalmi, hazafias és kultúrális mozgalmából kivette részét. Ennek az áldozatos munkásságnak képviselője a család egyetlen élő nőtagja, ki kisebb szöllőbirtokát valóságos minta szöllészetté fejlesztette. Gyümölcsészete megyeszerte híres.

Csorna Lajos k. főjegyző. * 1882 Csorna. A közig, tanfolyamot Pozsonyban végezte. Pályáját mint s. főjegyző Somfalván és Selegden kezdte meg. Később Fraknón h. vezető jegyző lett. 1913-ban Nagymartonban választották meg főjegyzőnek, innen az osztrák megszállás miatt menekült. 1922 május 2-án Gödöllőn lett gazd. jegyző, 1933 márciusában Isaszegen vezetőjegyző, végül 1938 júl. 1. óta Rákoscsabán, mint vezetőjegyző működött. A háboríts polgári é. k. II. o. tulajdonosa és a világháborúban p. ü. miniszteri elismerésben részesült.

Csöngős Ferenc Első Dunavidéki Takarékpénztár vezérigazgatója. * 1886 Kiskunhalas. Középiskolái elvégzése után a Budapesti Pázmány Péter tud. egy. jogi fakultására iratkozott be.

1906-ban Kiskunhalas város m. kir. adóhivatalánál rövid ideig, majd ezt követően a város kataszteri nyilvántartónál volt alkalmazásban. 1908-ban lépett az Első Dunavidéki Takarékpénztár ügyészének a hivatalába, ahol egy évig működött. 1908-ban lépett a bank igazgatóságának a meghívására a takarékpénztár kötelékébe,

Pestvármegye Adattára. IV. rész.

33

3