Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Béress János oki. gyógyszerész, a „Segítő Mária gyógyszertár“ tulajdonosa. * 1899 Lovasberény. Középiskoláit Veszprémben és Máramarosszigeten, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályáját Pestszentlörineen kezdte. 1933-tól önálló Taksonyban. Résztvett a világháborúban az oláh és olasz harctéren küzdött, 1918-ban, mint zászlós szerelt le. Kit.: Kcsk., seb. é. Több egyesület tagja. Felesége: Tiszaujhelyi Újhelyi Julia.

Bicskei Vince hentes és mészáros. * 1888 Zenta. Iskolái elvégzése után a hentes iparban felszabadult és abban két évig segédeskedett. 1909-ben önállósította magát és azóta vezeti Jászszentandráson üzletét. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött, egyszer sebesült, a II. o. e. v. é. és br. v. é., Kcsk. kitüntetésekkel az öszszeomláskor szerelt le. K képv. test. és egyháztanács tagja. Felesége: Horváth Franciska. Gy. Vince és Rezső.

Biczó Kálmán ny. pénzügyminiszteri számtiszt. * 1884 Nagykőrös. Érettségi után Budapesten természetrajzi és földrajzi tanulmányokat folytatott, majd a kecskeméti jogakadémia joghallgatója volt. 1906-ban a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett, majd 1909-ben számtisztté nevezték ki. 9 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Utána 12 évig Bary Emilnél a Nemzeti Zenede tanáránál tanulmányokat folytatott és Budapesten, mint zenetanár is működött. 1923-ban kezdte el gazdasági előtanulmányait különös tekintettel a gyümölcstermelésre. Jelenleg törzs-gyümölcsös felállításával fog lalkozik 24 hold földön. Ezenkívül gyümölcstelepítési szakkönyvet irt. 103 hold családi birtokát haszonbérbe adta. Tagja a Kaszinónak és a Gazdasági E.-nek. Egy gyermeke van: Egon Olivér.

Biczók János ig. tanító. * 1903 Torontáltorda. Középiskoláit és a tanítóképzőt Szegeden 1921-ben végezte. Pályáját a mezehegyesi polg. fiúiskolánál, mint h. tanár kezdte, majd Úri községben választották meg tanítóvá és 1926-ban került Tápióságra, ahol

1937-től, mint ig. tanító működik. A Hitelszöv. ügyvezetője. Felesége: Bukovszy Julianna, gyerm. László, Ilona és Ferenc.

Bienenstock Lipót és Fia Bélyegzőgyár, Budapest, Károly körút 28. Cégtulajdonos Bárdi Henrik * 1886. Katona volt. A hadfelszerelés számára szemvédő találmányáért később felmentették a katonai szolgálat alól. Üzlete 1869 óta áll fenn. Bárdi Henrik 35 éve áll szolgálatában.

Bigner József ny. táblabíró. * Gyulafehérvár 1873. Középiskoláit ugyanott, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Utánna az 50. gy. e.-nél tisztivizsgát tett. Pályáját Gyulafehérvárott, mint joggyakornok kezdte meg, majd fokozatosan előlépve Déván lett ügyészségi elnök, onnan Csíkszeredára kerüt, mint törvényszéki elnök. A román betöréskor menekült és 1936 májusában nyugalomba vonult, mint táblabíró. Ezután ügyvédi irodát nyitott, melyet 1938 június elsején szüntetett be. Felesége: dabasi Halász Wanda.

Bimbó János darálómalom tulajdonos. * 1883 Üllő. Iskoláinak elvégzése után a malom- és gépészkovács szakmában képezte ki magát. 1906-ban alapította daráló üzemét, mely szecskavágásra is be van rendezve. Napi teljesítmény: 80—100 q. 1914-ben bevonult a 32. gy. e.-hez s az orosz harctéren 34 hónapot töltött, mely idő alatt háromszor sebesült. Tizedesi ranggal szerelt le. A Polg. olv. kör volt elnöke és ügyvezetője, s a képv. test.-nek 18 éven át volt tagja. Felesége: Simonovits Matild. Gyerm. János, István, Imre, Erzsébet, Julianna, Katalin, Margit, Etelka, Ilona.

Binszky István ny. cs. th. örsparancsnok. * 1879-ben Akasztón. 1900- ban vonult be a cs. k. 7. huszárezredhez, ahonnan közvetlenül a csendőrséghez minősíttette át magát. 1921- ben történt nyugalomba vonulásáig többhelyütt teljesített szolgálatot, mint őrsparancsnok. Kétízben dicsérő oklevelet, egyízben pénzbeli jutalmat kapott feletteseitől. Felesége: Schrupka Lidia, akinek fivére István hősi halált halt. Saját öccse, B. József ugyancsak életét áldozta a hazáért. Nyugalomba vonulása óta 32 holdas birtokán gazdálkodik.

Binder Mihály fakereskedő. * 1893 Jászladány. Középiskoláit Szegeden végezte. Itt érettségizett 1910-ben. Majd a detail üzletben gyakornokoskodott 2 évig s 2 évet a gőzfűrésznél dolgozott. 1914-ben bevonult a 86. gy. e.-hez. 18 hónapot töltött az orosz harctéren, s mint főhadnagy szerelt le. Kit.: kétszer n. e. v. é., k. e. v. é., Kcsk., háb. e. é., I. o. porosz becsületrend, osztrák, német II. oszt., porosz és bolgár háb. e. é. a kardokkal. 1917-ben Albániába került mint s. szolgálatos, s a gőzfűrész és erdőkitermelés vezetője lett. Majd a kőrösvidéki ipari- és árúforgalmi iroda vezetője lett Dévaványán.

1922- től önálló fakereskedő Tápiószelén, a már cca 50 éve fennálló cégben, mely apósa tulajdona volt. Képv. test. tag, a Tápiószelei Bank R. T. igazgatója, a Tápiógyörgyei téglagyár feles tulajdonosa. Felesége: Kutz Margit.

Binder Miklós vegyeskereskedő. * 1905 Budapest. Négy polgári iskola elvégzése után a kereskedői szakmában

1923- ban szabadult fel és 1927-ben Irsán önállósította magát mint vegyeskereskedő.

vitéz Biró Bernát földbirtokos. * 1881 Budakalász. Iskolái után atyja földbirtokán gazdálkodott. 1908-ban

tényleges katonai szolgálatra vonult be a 10. tábori tüzér e.-hez. Ezredével résztvett a világháborúban és a szerb, orosz és román harctereken küzdött és megsebesült Az összeomláskor tűzmesteri rangban szerelt le. Kétszer az I. o. és II. o. e. és br. v. é., Kcsk., seb. é. és háb. e. é. Jelenleg birtokán gazdálkodik és kőbányabérlő. Tagja a vm. th. biz.-nak és a k. képv. test.nek, dalkörnek, vitézek orsz. szöv.-nek és a Levente e. elnöke. 1929 májusában avatták vitézzé.

Bitai Gergely ny. p.-őri fővigyázó. * Lécfalván, 1870-ben. Isk. elvégzése után a dévai m. kir. pénzügyig.-nál, majd a szepsiszentgyörgyi- s végül a budapesti pénzügyigazgatóság szolgálatába lépett, mint pénzügyőr. 1921- ben, 35 évi szolgálat után pénzügyőri fővigyázói ranggal nyugalomba vonult. Katonai szolgálatot 1891-ben a volt cs. és k. 2. gy. e.-nél teljesített. 1927-ben Gyömrődön telepszik le s azóta áldásos munkásságot fejt ki a község társadalmi, kultúrális és hitélet terén. Felesége: Végh Teréz.

Bíró István gazdasági ispán. * 1901 Szigliget. Középiskoláit Sümegen végezte, majd utána 1919-ben Somogyszentimrén két éves földművelési iskolát végzett. Az oklevél megszerzése után gr. Deim János gazdaságában, mint gyakornok működött. 1923—24-ben a Nemzeti Hadseregnél teljesített szolgálatot és őrvezetői rangban szerelt le. Utána Lesence-Tomajra került özv. Hertelendy Ferencné birtokára, ahol, mint ispán működött, 1926-ban Dabasra került, majd onnan Alsóurbóra, ahol jelenleg, mint ispán vezeti az Apor-féle birtokot. Felügyelete alatt 14 konvenciós cseléd, 14 pár arató és évszakonként 20—140 napszámos dolgozik. Felesége: Németh Erzsébet.

ifj. Biró János kereskedő * 1911 Kiskunmajsán. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és abban felszabadulva Budapesten, mint segéd fejlesztette szakismereteit. 1932-ben önállósította magát és azóta vezeti Kiskunmajsán üzletét. A kereskedői kör t. Atyja B. János bognár m. a világháborút végig küzdötte. Felesége: Mészáros Julianna.

I G. Biró József góplakatosmester. *

11896 Cegléd. Ifjúkorában kitanulta a I géplakatos mesterséget. Budapesten I több éven át mint segéd működött.

1917-ben hadba vonult, orosz és olasz fronton a műszaki csapatnál teljesített szolgálatot. 1922-ben Cegléden önállósította magát, a lakatos munkán kívül a gép-, autó- és taktorjavításokkal foglalkozik.

Biró Mihály gazdálkodó. * 1881 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. Közben letöltötte tényleges katonai idejét. 1908-ban önálló gazda lett. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Lótenyésztés te-20