Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ren kiváló eredményt ért el, ezüst oklevéllel tüntették ki. Számos intézmény tagja. Felesége: Ágai Judit.

Bittér József ny. városi tűzoltó.

* 1892 Kecskemét, régi helyi családból. Iskolái elvégzése után 1918-ban lépett a város szolgálatába, mint városi tűzoltó. 18 év működés után 1931 - ben betegsége következtében nyugalomba vonult. A világháborúban a 38. gy. e. kötelékében teljesített tűzvonali szolgálatot és egyízben megsebesült. Felesége: Patyi Erzsébet. Gy. Gizella.

bicskei Bitskey Illés főjegyző. * 1881 Tápiószele. Érettségit Budapesten tett, majd beiratkozott a budapesti I'ázmány Péter tud. egy. jogi karára. Pályáját a székesfővárosi pénzügyigazgatóságnál, mint számgyakornok kezdte meg, majd 1904-ben kinevezték az egri pénzügyigazgatósághoz pénzügyi számtisztnek és 1909-ben pénz. számellenőrnek. 1912-ben saját kérésére felmentették és azóta a mai napig mint Tápiószele község főjegyzője működik. Katonai szolgálatot a m. kir. 29. h gy. e.-nél, mint önkéntes teljesített. Rk. egyházközség világi elnöke, Tápiószele Hitelszöv. felügy. biz. elnöke, Tápiószele Társaskör választmányi tagja, a Honsz. helyi csoportjának díszelnöke és a díszérem tulajd., tápiószelei ipartest, díszelnöke, k. testnevelési és iskolánkívüli népmüv. biz. elnöke stb. 1922—29-ig tb. szolgabíró volt. Álltud. áll. vizsgát a kecskeméti jogakadémián tett, jegyzői és tűzoltótiszti vizsgát Budapesten tette le. Felesége: Geszner Irma, 1938-ban elhalálozott.

Blaskovich Ernő földbirtokos. * 1903. Középiskoláit Tatatóvároson és Budapesten végezte cs ugyanott folytatta egyetemi tanulmányait a közgazdasági egyetemen. Tápiószentmártcnon 1937 óta tartózkodik és azóta vezeti az 5490 holdas családi birtokot. A birtok a XVIII, század eleje óta van a család tulajdonában. Eredetileg nagyobb volt, de az 1922-es birtokreformmal kapcsolatban csökkent. A birtokon a XVIII, század elején a család kápolnát építtetett, melyben míg a községnek temploma nem volt, addig ott tartották az istentiszteleteket. A birtok állandó gazdasági alkalmazottainak száma 185. Az időszaki munkások száma évenkint 700—800. A jelenlegi tulajdonos tagja a k. képv. test.-nek, Csanád megye törv. hat. biz.-nak, a Magyar Lovar Egyletnek stb. Alelnöke a Magyar Dobermann Tenyésztők Egyesületének.

Blaskovics Ferenc földbirtokos. * 1865 Kalocsa. Kalocsán végezte a gimnáziumot, majd a magyaróvári Gazd. Akadémián nyert oklevelet 1886-ban teljesített katonai szolgálatot s mint hadnagy szerelt le. Atyja halála után átvette a családi bérlet vezetését és annak mészáros üzletét. Jelenleg 450

hold bérleten és 78 hold saját birtokán gazdálkodik. 1902-től sertés hizlaldája van. Felesége: Sumig Berta. Gy. Ferenc.

Blaskovits Oszkár ág. h. ev. igazgató tanító. * 1883 Szilád. Középiskoláit Pozsonyban, a tanitóképzőt Eperjesen végezte. Oklevelének elnyerése után 1904-ben Kesznyöre, majd

1910-ben Nagytarcsára választják meg ág. h. ev. kántortanítónak, később igazgatónak. Hosszú munkássága maradandó nyomokat hagy Nagytarcsa életében. Nevéhez fűződik az iskola és tanítói lakás újjáépítése, az ő kezdeményezése és érdeme a modern Hangya és Kultúrház, valamint az ev. templom újonnan való felépítése és az azt díszítő orgona beszerzése. Az O. K. H. fiókjának megalapítása óta ügyvezetője és elnöke. A Hangya megalapítása óta ügyvezetője és elnöke. Tagja a községi képv. test.-nek, a népművelés gondnoka s a Pesti felsőegyházmegye tanító-censora. Felesége: Hlanyik Mária.

özv. Blatniczky Pálné főesperes özvegye. * 1880 Cinkota. A polgári leányiskola 4 osztályának elvégzése után magánúton nyelveket és irodalmat tanult, majd 1899-ben férjhezment Blatniczky Pál zólyomi ev. lelkészhez. Cinkotára 1918-ban jöttek és itt férjével közösen nagy érdemeket szereztek a magyarosítás terén. Több nóta-estét és színműelőadást rendeztek. Négy gyermeke van, Pál főmérnök, László ipari minisztériumban titkár, János ev. lelkész Cinkotán, Lidia férjezett dr. Sommer Gyuláné. Ő tagja a MANSz-nak és a Stefánia Szövetségnek.

Blau Imre rőföskereskedő. * 1900 Körmend. Kereskedelmi érettségit Szombathelyen 1917-ben tett, majd a 19. később a 26. gy. e. kötelékében hdj. őrmester szerelt le. 1924-ben szövőmesterré képesítették. 1926-ban alapította rőfös üzletét Irsán, ahol az izr. hitközség elnöke. Felesége: Ulmer Ilona.

Blau Mór kereskedő. * 1886 Újpest. Iskolái után kitanulta a kereskedői szakmát, melyben külföldön 3 évig fejlesztette szaktudását. 1920 óta önálló. A világháborúban az orosz fronton két ízben megsebesült és az összeomláskor szerelt le. Felesége: Marmerstein Gizella. Gy. Gyula és László.

Blau Vilmos szabómester. * 1876 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után a szabóiparban képezteti magát, a szakismeretei bővítésére Angliában és Németországban volt tanulmányúton 1901-ben Kiskunfélegyházán önállósította magát és azóta vezeti műhelyét. Több ipari kiállításon részt vett, számos kitüntetés tulajdonosa. Az IPOSz ezüst díszéremmel tüntette ki. Felesége: Léderer Ilonka. Gyerm. László és Gábor. Résztvett a világhá- 21 -*

borúban és négy évig katonai szolgálatot teljesített. Ipartestület elöljárója, mestervizsgáló- és szabadító biz. elnöke. Üzletét fiával, aki érettségizett és tanult szabóiparos, közösen vezetik.

özv. Blaufeld Józsefné szül. Spitzer Mária vegyeskerskedő. * 1856 Géderlak. A vegyeskereskedést férje alapította, aki 1929-ben halt meg, azóta ő és fia Sámuel vezeti a céget. Fia 1923-ban Kiskunfélegyházán a 10. h. gy. e.-nél teljesített katonai szolgálatot. Másik fia Zsigmond végigküzdötte a világháborút és a Kcsk tulajdonosa.

Bacsó Erzsébet m. kir. postamesternő. * Bogyiszló. A négy polgárit Cinkotán végezte, majd utána Budapesten szaktanfolyamot végzett. Pályáját a Hév-nél kezdte meg, mint tisztviselő, majd a Magyar-hollandi Biztosítónál működött. A postánál 1926 óta teljesít szolgálatot, első állomáshelye Úszód volt és postamesteri vizsga letétele után 1932 óta Géderlalcon a postahivatal vezetője. Édesatyja Bogyiszló község főjegyzője volt.

Blaufeld Zsigmond kereskedő. * 1885 Géderlak. Iskoláit Pakson végezte, mely után a kereskedői pályára lépett. 1903-ban szabadult fel s Baján, Óbudán, Székesfehérváron és Budapesten mint segéd dolgozott. 1918-tól Kecelen előbb mint segéd, majd 1926- tól mint rőfös- és vegyeskereskedő működik. A világháború alatt a 38. h. gy. e.-hez vonult be s 10 hónapot szerb, orosz és olasz harctéren töltött. l9l5- ben orosz fogságba esett, onnan 1918- ban tért haza s mint tizedes szerelt le. A Frontharcos szöv.-nek, fotball, sport és az iparoskor párt. tagja. Felesége: Haás Hermin.

Blázy Lajos ág. ev. lelkész * 1906 Murányhosszúrét. Középiskoláit a szarvasi gimnáziumban végezte, lelkészi oklevelét 1928-ban Budapesten szerezte. 1930-tól helyben lelkész. Nevéhez fűződik a helyi templom építése. A község összes kultúrális és szociális életében irányító szerepet játszik.

Bleier Lipót szikvízgyáros. * Kunszentmiklós, 1863. Iskoláit és az ipart Kiskunszentmiklóson tanulta. 1906 óta önálló és 10 éven át mint vasúti vendégős, majd mint szikvízgyáros működik. Az Izr. Szt. e. elnöke. Felesége Tauszig Mária. Az egyletnek 30 tagja van, a helybeli és átutazó szegények támogatására alakult. Pénztárosa: Ladányi Ignác kereskedő. Gondnoka: Fridrich Lipót.

Bobis Sándor földbirtokos. * 1887 Cegléd. Tényleges katonai szolgálatot a 38. gy. e.-nél teljesített és 1914-ben lett önálló gazdálkodó. Jelenlegi birtoka 124 hold. A világháborúban résztvett, a szerb fronton megsebesült, mint