Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

özv. Beck Domonkosné szikvízgyár­tó. A gyárat néhai Beck Domonkos alapította 1898-ban. 1 töltőállomása van, 1000 üvegkészlete, a padló cemen­tes, tiszta és higiénikus. A községnek szállít a saját kocsiján. Beck György épületfa- és termény­­kereskedő. * 1903 Tápiósüly. Cégét édesapja alapította 1896-ban. Később társascégként működött. 1928-ban egyéni cégként jegyezték be. 1937-től ásványolajlerakata is van. Beck József gazdálkodó. * 1880 Taksony. Iskolái elvégzése után a gaz­dálkodás alapvető ismereteit édesatyja mellett sajátította el. 1908-ban lett ön­álló gazdálkodó és azóta folytat saját birtokán intenzív belterjes gazdálko­dóst és szorgalmas munkájával gya­rapítja birtokát. 1915—18-ig háborús szolgálatot teljesített, küzdött az orosz harctéren és hadifogságban volt. A község közéletében 1912 óta játszik fontos szerepet. Azóta tagja a k. kép­testületnek és kétízben, összesen 13 évig a község bírája volt. Bírói mű­ködése alatt építették a Bugyi-i műútat, emeletes iskolát, hősök emlékművét felállították, gyógyszertárat létesítet­tek stb. A legeltetési bizottság elnöke és helyi társadalmi és egyházi egyesü­letek vezetőségi tagja. Atyja is, nagy­atyja is, mint a község bírái szolgál­ták a közügyet. Felesége: Ulmann Er­­zsét, 6 gyermekük van. Beck József szikvízgyártó. * 1893 Budapest. Iskolái elvégzése után ki­tanulta a kereskedői szakmát. 1918— 25-ig, mint vásári kereskedő is műkö­dött, 1925-től szikvízgyáros Pilisen. Üzeme saját házában van. Működése helyben és vásárokra terjed ki. A vi­lágháború alatt a 24-es vadász zlj.-nál az orosz fronton szolgált. Egyszer se­besült meg és mint hadirokkant sze­relt le. Magyar Vidéki Szikvízipa­­rosok Szöv. választmányi tagja és to­vábbá tagja a Pilisi Frontharcos Cso­­pornak, Dalkör és az Iparosok Köré­nek. Felesége: Schwartz Kóza, gyerm. Eszter és László. Beck Mihály fakereskedő. * 1901 Csepel. A középiskolát Szegeden vé­gezte. Iskolái elvégzése után atyja telepén működött. 1930-ban lett önálló és azóta tulajdonosa a telepnek. MOVE, Polgári kör, Kereskedők Egy. tag. Felesége: Petz Mária. Beck Mór bőrkereskedő. * 1905 Kis­­kunmajsa, ősrégi helyi családból. Aty­ja néhai B. Majer 1890-ben alapította az üzletet, mely a község legrégibb bőrüzlete. Atyja halála után, mint szakképzett kereskedő vette át az üz­let vezetését. A kereskedő kaszinó tagja. Becker Sándor gazdáik, törvénybiró. * 1878 Monor. Iskolái elvégzése után néhai atyja Becker János mellett kez­dett gazdálkodni. Jelenleg 2 holdas birtoka van. 1914-ben bev. az 1. h. tüzér e.-hez. Az orosz és az olasz fronton 42 hónapig volt. 15 éve tagja a k. képv. test.-nek, majd esküdt lett és 1932 óta pedig a köztiszteletben álló törvénybírája a községnek. Az ő kezelésében van a k. birtoka is. Ki­veszi a részét a község minden haza­fias és kultúrális megmozdulásában. A Gazdakör elnöke, r. k. kath. egyh. tan. 30 év óta, MOVE vm. tagja stb. Felesége: Horváth Margit. Dr. Beke Dénes orvos.. * 1910 Szenica. Középiskoláit Újpesten és Rákospalotán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1935-ben avat­ták orvossá. Pályáját Gyulán az áll. kórházban kezdte, majd mint katona­orvos a budapesti honvédkórháznál folytatott működést. 1938 elején tele­pedett le Tápióságon, ahol azóta foly­tatja orvosi pályáját. Katonai szolgá­latot 1932-ben és 1937-ben teljesített és mint segédorvos helyettes szerelt le. Beke Gábor k. elemi isk. igazgató. * 1889 Csikszentsámon. A tanítóképzőt a csiksomlyói rk. tanítóképzőben végez­te. hol 1908-ban nyert oklevelet. Pályá­ját Ráckevén a felekezeti iskolánál kezdte meg, mint tanító, 1919 óta pe­dig, mint községi igazgató-tanító foly­tatja pedagógiai munkásságát. Meg­szervezte az iparostanonc iskolát, résztvett az evezős club megalapítá­sában, és szerkesztője volt a Rác­kevei Hírlapnak. A világháborúban a 24. h. gy. e.-del az orosz fronton har­colt, egyszer sebesült és, mint tizedes szerelt le. Tagja az egyetemes tanító szövetségnek és választott tagja a k. képv. testületnek stb. Az oktatás te­rén szerzett érdemeiért alispáni és tanfelügyelői köszönetben részesült. Felesége: Eisele Ilona. Beke Lajos úri és divatkereskedő. * 1889. Komárom. Szakmáját Pápán ta­nulta ki és ott is szabadult 1908-ban. Két évig mint segéd Budapesten foly­tatta működését, majd 1924-ben Csepe­len önálló lett. 7 embernek nyújt meg­élhetést. A világháborúban az orosz, olasz, oláh és francia fronton küzdött. Főtüzéri rangban szerelt le. Kit.: br. v. é. Kcsk. Felesége: Kurczweil Blanka. Gy. Éva. Bekő Dániel földbirtokos, a ref. egyház gondnoka. * 1869. Nagykőrös. A gazdálkodást a szülői háznál az ősi birtokon kezdi meg. 1934-ig maga vezette 130 hold földbirtokát, majd bérbe adta, melyre ma is felügyel. A ref. egyház gondnoka és presbitere. Felesége: Pécsi Julianna. Gy. Gyula, Dezső, Jenő, Ilona, néhai Rozália. Bekker István gazdálkodó. * 1873 Jászkerekegyháza. Iskolái elvégzése után a kovácsmesterséget tanulta ki és abban mint segéd Budapesten dolgo­zott. 1895-ben Ujhartyánban önálló­sította magát és iparát 1915-ig foly­tatta. Ekkor bevonult és az olasz fronton megsebesült. A Kcsk és báb. e. é. tulajdonosa. Gazdálkodással 1906 óta foglalkozik és 1910-ben fűszerüz­letet nyitott, melyet az összeomláskor szüntetett meg és azóta 70 holdas bir­tokát vezeti. Felesége: Hermann Mag­dolna. Gy. Magdolna, Mária, Miklós Erzsébet és Teréz. Beliczay István szikvízgyártó. * 1897 Ráckeve. Iskolái elvégzése után a kovácsipart tanulta ki, melyben 1919- ben katonai leszerelése után szabadult fel. Hat évig működött, mint kovács. 1920-ban a nemzeti hadseregbe lépett, utána 1935-ig, mint halászmester foly­tatta pályáját. 1935 óta foglalkozik szikvizgyártással Az ifjúsági kör vá­lasztmányi t. Tagja a Szikvízgyáro­­sok Orsz. Egy.-nek és a rk. egyház­­községnek. Felesége: Varga Mária. Beliczai Károly gazdálkodó. * 1864 Ráckeve. Iskolái elvégzése után a sza­bóiparban szabadult fel. Mint segéd több helyen fejlesztette szaktudását és mint önálló szabómester 20 évig mű­ködött. 1918-ban lett önálló gazda 4 holdon, melyen azóta szorgalmas mun­kája által 15 hold termőfölddel és 4 hold szőlővel gyarapítóit. Két fia a világháborúban hazája védelmében hősi halált halt. Két fogadott gyer­meke van. Tagja 3 év óta a k. képv. test.-nek, rk. Körnek. Volt tagja a rk. egyháztanácsnak. Felesége: Szöl­­lősi Mária. Belloni Rudolf ny. tanító. * 1866 Igló. A család ősei Olaszországból Elba szigetéről származnak s valószí­nű, hogy a keresztes hadakkal jöttek be hazánkba. Iskoláit és a tanítókép­zőt Iglón végezte. Okleveleinek elnye­rése után 3 évig mint nevelő műkö­dött, majd Kápolnásnyéken, Prakfal­­ván és Pamlénben s 1889-től Kiskun­félegyházán működött, mint tanító. 43 évi szolgálat után 1931-ben vonult nyugalomba. Hosszú és eredményes munkásságáért miniszteri elismerés­ben részesült. A Dalárda alapítója a Gazdakör, a Móra Ferenc tsg. tagja, volt városi képviselő, iskszéki tag és a Pedag. Társ. tagja. Felesége: néhai Bányai Etelka oki. tanítónő, 1922- ben hunyt el. néhai boicai Beliczay Tibor föld­­birtokos. * 1864-ben Gerendáson. Régi nemesi család sarja. Isk. tanulmányait Grácban, Bécsben és Körmöcbányán végezte. Sarkadon gazdálkodott. 1200 holdas családi birtokon, melyből 700 holdat a megszállott területen elvettek. Volt közs. képviselő. 1938-ban hunyt el Abonyban. Első felesége: Antos Mária erdélyi nemesi család sarja. Bencsik Ferenc keresk. * 1897 Lajosmizse. A 4 középiskola elvég­zése után elektrotechnikai pályára lé­pett. Oki. 1912-ben Pozsonyban nyert. Utána az újpesti Egyesült Izzó r. t. 16

Next

/
Thumbnails
Contents