Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
rajzolója volt. 1916-ban bevonult a 82. gy. e.-hez. Az orosz és a román frontokon harcolt és, mint őrvezető szerelt le. Kit.: Kcsk. és szóig. k. Háború után 1 évig atyja üzletében segédkezett, utána 1 évig Lajosmizsén gyakornokoskodott és 1921-ben Örkényben önálló vas- és fűszerkereskedést létesített. Felesége: Becze Jolán. Bencsik István kereskedő. * 1891 Iváncsa. Iskoláit Budapesten végezte és a kereskedői pályát is ott tanulta ki. 3 évig, mint segéd működött majd, mint üzletvezető Kisorosziban 12 éven át dolgozott. 1916-ban bevonult a 17. nfk. e.-hez, mellyel a román fronton 28 hónapig harcolt. Kit.: br. v. é., Kcsk., háb. e. é. 1919-ben önállósította magát és 1928-ban helyezte át üzletét a mai helyére és ugyanakkor a korcsmái jogot is kiváltotta. Tagja a képv. test.-nek, levente e. pénztárnoka, frontharcos szöv. tag és pénztárnoka volt a községnek is. Felesége: Gaál Mária. Gyerm. István és Piroska. Bencsik István ny. s. jző, pénztári ellenőr. * 1881 Békésszentandrás. Középiskolát Szarvason, a jegyzői tanfolyamot Kassán végezte. Itt nyert oklevelet 1904-ben. Baranyajenőn és Jászkarajenőn, majd 1911-től Alpáron működött, mint s. jegyző és pénztári ellenőr. 18 évi szolgálat után 1921-ben vonult nyugalomba. Gazd. Egy. tagja. Felesége: néhai Menczel Karolina. Gyerm. Karolina. Bencze Gábor födbirtokos. * 1971 Solt. Iskoláit Solton és Kunszentmiklóson végezte. A gazdálkodást a szülői háznál kezdte. Önálló 1994-ben lett, előbb Szabadszálláson, majd 1917 óta Dunapatajon 165 k. hold birtokán, ahol belterjes állattenyésztéssel foglalkozik. Több ízben vett részt tenyészállat kiállításon, hol több aranyérmet nyert tenyészmén- és kocsilovaival. Tagja volt a vm-i törv. hat. bizottságának s a dunavecsei kerületnek. 1920-ban nemzetgyűlési képviselővé választották. — Tagja a közs. képv. test.-nek s a ref. egyház presbitere. Vezető tagja a kalocsai gazd. egyesületnek. Szabadszálláson, Fülöpszálláson, Solton és Duntapatajon 125 hold szőlőt telepített. Az ellenforradalomban tevékeny részt vett s nagy része van a nemzeti hadsereg toborzásában is, melynek 160—- 170 emberét saját költségén élelmezte 2 héten át. A dunapataji gazdák szerbek által elkobzott lovait az ő közbejárására kapták vissza. Bencze József nyug. csendőrtörzsőrmester. * 1887 Kolon. Katonai szolgálattételre 1909-ben vonult be a 6. h. e.-hez, ahol 2 évi szolgálat után a csendőrség kötelékébe lépett. Pályáját a pozsonyi V. kér. csendőrségnél, mint próbacsendőr kezdte meg, majd 1912- ben a szegedi II. kér. Mindszenti örsr, majd Horgosra vezényelték. A mozgósításkor mint tábori csendőr Orsován teljesített szolgálatot, majd ismét Horgoson, később Homonnán működött. Itt megbetegedett és felgyógyulása után a nagybecskereki szárnyhoz az alsóeleméri Örsre került, majd a temesremetei őrsön és Versecon szolgált. A forradalomkor Szentesre került. A kommunizmus után a bpesti csendőr kerületnél, majd Alsódabason, Lajosmizsén, Pusztavacson és Dömsödön teljesített szolgálatot. 1931 okt. 1-én vonult nyugalomba. 1932-ben a bpesti csendőrkerületi parancsnokságtól szolgálati elismeréséül dicséretben részesült. Nyugalomba vonulása óta feleségével Dömsödön él. Bene Béla k. irodatiszt. * 1912 Tószeg. Középiskoláit Szolnokon elvégezve, közigazgatási pályára lépve, működését Tószegen kezdte meg, hol 1931—1938-ig teljesített szolgálatot. Még ez évben megválasztották Zagyvarékásra k. irodatisztnek, s azóta is itt működik. Az MOVE. Róm. Kath. Népkor tagja. néhai Bene István baromfikeresk. * 1865 Kiskunfélegyháza Iskoláinak elvégzése után atyja gazdaságában segédkezett. 1893-tól önálló lett s baromfikereskedéssel foglalkozott 1907-ben bekövetkezett haláláig. Azóta özvegye: Poór Rozália vezeti az üzletet s a 18 holdas mezőgazdaságot. 9 gyermekük közül 2 él. János baromfikereskedő Szentesen, Mária férjezett Csákó Andrásné gazdálkodó. Bene József gazdálkodó, darálómalom tulajdonos. * 1898-ban. Ifjú korában szülei gazdaságában dolgozott. Hosszú frontszolgálata után újra apja birtokán segédkezett. Szülei halála óta önállóan gazdálkodik. A Kcsk és br. vit. érem tulajdonosa. Községi pénztáros. Neje: Pintér Julianna. Benedek Dezső vegyeskereskedő, korcsmáros. * 1882 Gyón. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lép, melyet Budapesten tanult ki. 1908- tól önálló fűszer, vas- és textil kereskedő Gyónón. 1914-ben bevonult a 32. gy. e.-hez. Résztvett az orosz és szerb harcokban, hol egyszer megsebesült. 1918-ban mint rokkant szerelt le. Kit.: Kcsk. és seb. é. A szeszfőzdéjének is ő az üzemi vezetője. Felesége: Langfelder Róza. Dr. Benedek Endre ügyvéd. * 1907 Gomba. Középiskolai tanulmányait Nagykőrösön és Kecskeméten, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Mint jelölt Budapesten és Kiskőrösön dr. Mózes Sándor országgyűlési képviselő irodájában működött. 1938. jan. elsején Monoron ügyvédi irodát nyitott,, melyet azóta vezet. Az Országos Stefánia Szöv. helyi ügyésze az Úri Oasinó t. Atyja ny. ref. lelkész. Benedek György kereskedő. * 1892 Nagykőrös. Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmában képezte ki magát. Pályáját Benedek József és fia cégnél, mint beltag kezdte meg és azóta a cég kebelében működik. A nagykőrösi izr. hitközség és a Kecskeméti Kér. Casinó elnöke, a Nagykőrösi Népbank ig. tagja. Nős. Két gyermeke van. Benedek István fűszer- és vegyeskereskedő. * 1900. Kiskunmajsán. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lép s felszabadulása után, mint segéd fejleszti szakismereteit. 1914—18-ig hadvabonult fivére üzletét vezeti, majd 1924-ben önálló lesz s azóta vezeti fűszer- és vegyeskereskedői üzletét, melyet maga alapított. Felesége: Terhe Jolán. Benedek József és fia zöldség-, gyümölcs-, baromfi-, vad- és tojás exportcég. A céget Benedek József alapította 1870-ben Nagykőrösön. Az alapító haláláig 1929-ig vezette a céget és valósággal megteremtette Magyarország exportját baromfi- és gyümölcsben. Kis keretekben kezdte, majd fokozatosan fejlesztette a céget, mely ma már az ország legnagyobb gyümölcs exportvállalata. A modern technika minden vívmányával van felszerelve. Fióktelepei valósággal behálózzák az országot és ezek segítségével mindenütt új piacot teremtenek a gazdaközönség számára. Saját ládagyára 1932-ben létesült és évi átlagos 1V* millió ládát gyárt, melyhez 250—300 vagon fenyőanyagot használ fel. Hűtőháza és gépgyára a vidék legmodernebb és legnagyobb ilyen berendezése. 150 vagon befogadóképességgel bir. Főtelep: Kecskemét és Nagykőrös. Cikkeit Anglia, Svédország, Belgium, Cseh, Olasz, Holland, Francia és az összes olyan európai országokba exportálja, melyeknek importra van szüksége ezen árúcikkekből. Ezenkívül Amerikában is szerzett már piacot a magyar gyümölcsre. Évi átlagban a cég 500—1200 munkásnak ad kenyeret, tisztviselők létszáma 40—50, ezenkívül 200—300 bevásárlót foglalkoztat. A cég számos elismerő oklevelet nyert külföldi és belföldi kiállításokon. Meg kell még említenünk, hogy a Benedek József és Fia exportcég a magyar exportkereskedelem megteremtésénél maradandó érdemeket szerzett. Benedek László, a Benedek József és Fia cég beltagja. * 1890 Nagykőrös. Érettségit az ottani ref. főgimnáziumban tett, majd a keresk. akadémiát Kolozsvárott végezte el és 1910-ben nyert oklevelet. Utána belépett atyjának, Benedek Józsefnek cégébe, melynek azóta egyik beltagja. 1914-ben bevonult a 29. h. gy. e.-hez, mellyel a szerb és orosz tűzvonalbaD 11 hónapig küzdött. 1916 júniusában a bruszilovi oőenzivánál orosz fogságba esett, ahonnan 1918 elején mint hadapród szerelt le. Kit.: II. 0. és br. v. é., Kcsk., háb. e. é. Tagja a vm.-i Pestvármegye Adattára. IV. rész. 17 2
