Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Bakay Zoltán ág. h. ev. esperes. * 1896 Nagyrócsa. Theológiai tanulmányait 1918-ban Eperjesen végezte. Ugyanez évben tábori s. lelkész lett, utána pedig szülőfalujában folytatta lelkészi pályáját 1922 óta Dunaegyházán, mint megválasztott lelkész működik. A tűzoltó t. elnöke, vm. th. biz. t., k. képv. test. t. stb . Felesége: Osztrovszky Edit. néhai Bakró Dániel sütöm. * 1882 Kiskunmajsa. Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta ki és abban felszabadulva, mint segéd gyarapította ismereteit. 1906-ban lett önálló Kişkunmajsán és akkor alapította péküzemét, amelyet 1937-ben történt elhalálozásáig vezetett. A világháborút elejétől végig végigküzdötte és másfél évig olasz fronton teljesített szolgálatot. Volt k. képv. test. t. Özvegye Nigrinyi Ilona. Fia Dániel pályáját mint bankhivatalnok kezdte meg, majd áttért az ipari pályára és 1932 óta a péküzemben működik, amelynek jelenleg vezetője. szentisvánbaksai és szőlledi Baksay Béla oki. gyógyszerész. * 1879 Nagykáta. A gyógyszerészi diplomát 1901-ben a budapesti Tudomány Egyetemen szerezte meg. Pályáját Debrecenben kezdte meg, majd édesatyjának nagykátai gyógyszertárát vezette és később azt teljesen átvette. A világháborúban a 2. garnizon kórháznál teljesített katonai szolgálatot. Felesége: Werner Leona. Baksai Gyula iigyv. ig. * 1878 Kiskunfélegyháza. Középiskoláit Kolozsváron és Léván végezte, majd érettségi után mint banktisztviselő kezdte pályáját. Kolozsvárott 15 évig, majd Hajdúszoboszlón mint vezető működött és 1925 óta a Kiskunfélegyházái Hitelszövetkezet ügyv. ig. Több helyi vallási és társadalmi e. vezetője. Családja ősrégi felvidéki nemes eredetű és egyik őse püspök volt. Felesége: Sümeg Anna. Gy. Jenő, Georgina. Baksay József ny. gimn. tanár. * 1860 Kiskunfélegyháza. A tanári diplomát 1889-ben Budapesten szerezte meg. Utána 30 éven át mint tanár működött és több társadalmi és kulturális egyesület vezetésében vett részt. Felesége: Horváth Fanny. Gyerm. vitéz dr. B. József, tisztiorvos és Gizella, Zoltán és Ernő fiai meghaltak. szentisvánbaksai és szőlledi Baksay íjászló ny. jb. elnök. * 1864-ben Sámodon. Középiskoláit Sopronban végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályáját 1892-ben a budapesti kir. ítélőtáblán kezdte meg, majd a dunavecsei kir. járásbíróságon működött. Utána Kalocsán törvényszéki aljegyző, Dunaföldváron aljárásbíró lett. 1912-ben nevezték ki a dunavecsei járásbíróság vezetőjévé, 1920-ban lett járásbírósági elnök. 1929-ben vonult nyugalomba. Családja az ősrégi Boxa nemzetségből származik, egyik ősapja Szt. István fővadászmestere volt. Béla király névtelen jegyzője műve 57. fejezet végén emlékszik meg a családról. A Nép. járási tb. és helyi Nép. elnöke. A solti ref. egyházmegye világi tanácsbírája. Balázs János Hangya üzletvezető. * 1905 Dunapataj. Ugyanott végezte iskoláit, majd a fűszeres szakmában szabadult fel 1923-ban. Mint segéd ott és Balatonfüreden dolgozott. 1926-ban vette át az uszódi Hangya fiók vezetését. Katonai szolgálatot 1935-ben Kiskunfélegyházán teljesített. A NÉP helyi titkára, Pl. e., ref. olvasókör, ref. egyházközség képv. testületének és a községi olvasókör tagja. Balázs Jenő m. kir. postamester. * 1899 Olasztelek. Középiskolái után beiratkozott a székelykeresztúri áll. tanítóképzőbe, a román betörés következtében abbahagyta tanulmányait és az olaszteleki postahivatalnál nyert alkalmazást. Utána katonai szolgálatot teljesített és az összeomláskor a székely hadosztállyal egészen az utolsó percig védte Erdélyt. Leszerelése után az oláhok internálták, majd besorozták a román hadsregbe, ahonnan hatszori szökés és elfogatás után hetedszer sikerült átjutnia Csonkamagyarország területére. Postai szolgálatát Kőröstárcsán kezdte, majd a szakvizsga letétele után többhelyütt, mint kiadó működött és 1935-ben Kétegyházán lelt postamester. Innen 1936-ban nevezték ki a soltvadkerti postahivatal vezetőjévé. Felesége: Varga Borbála. Gy. Boriska. Balázs Vendel gazdálkodó. * 1881 Tápiógyörgye. Iskolája elvégzése után a'gazdasági ismereteket a szülői birtokon sajátította el. 1902-ben teljesített katonai szolgálatot a 68. gy. e.-nél, mellyel a háború alatt szerb és olasz harctereken küzdött. Volt olasz hadifogságban is, ahonnan 1919-ben szabadult meg. Egy ízben megsebesült. 1922-ben lett önálló gazdálkodó és azóta vezeti 20 holdas birtokát. Községében az egyháztanács tagja s községi elöljáró. Balbaró János gazdálkodó, O. K. H. elnök. * 1876 Szigetújfalu. Iskolái elvégzése után az apai birtokon gazdálkodott. Önálló gazdálkodást több, mint 30 éve folytat. Gazdálkodása kezdetén a birtoka 8 hold volt, amelyet feleségével kitartó szorgalmas munkával 16 holdra gyarapítóit fel. A világháború alatt a szerb harctéren teljesített szolgálatot. 1937 óta elnöke az O. K. H.-nak, képv. test.-nek 20 év óta vir. tagja, volt k. pénztáros. Felesége: Heim Julianna. Házasságából 6 gyermek született. Balló Gusztáv oki. gyógyszerész. * 1879 Tállyán. Középiskolai tanulmányait Debrecenben és Nyíregyházán végezte. Diplomát Budapesten szerzett. Később Miskolcon és Rozsnyón működött. 1910-ben Pozsonyban volt először önálló. 1915-ben lett az újpesti „Oroszlán“ gyógyszertár tulajdonosa. Városi képv. test. tag. Neje: Fernheim Emma. Két gyermekük van. vitéz felsőszilvási és macesdi Balia Zsombor ny. honv. alezredes. * 1862 Hunyadmegyében. Középiskoláit s a katonai főreáliskolát Déván végezte. Előbb a 23. nagyszebeni h. gy. e.-nél, majd a 15. trencséni e.-nél teljesített szolgálatot. Innen Bpestre a honv. minisztériumba került, s 1913-ban, mint alezredes vonult nyugalomba. A világháború alatt a dévai állomáskiegészítő parancsnokságnál teljesített szolgálatot. Katonai érdemeinek elismeréséül vitézzé avatták. Hunyadmegye nemzetőrségének megszervezője és parancsnoka volt. Felesége: Oberschall Rózsa. Balkó István Hangya szövetkezeti üzletvezető. * 1889 Újkígyós. (Békés m.) Iskoláit ugyanott végezte. Kora ifjúságában a kereskedői pályára lépett. Mint segéd Budapesten és Balatonbogláron dolgozott. 1924-ben lépett a „Hangya“ kötelékébe. Munkáját dicsérő oklevéllel jutalmazták. A világháborúban kezdettől résztvett. 1916-ban orosz fogságba esett. Neje: Bajusz Viktória. Dr. Balkányi Jenő v. ügyvéd, szőlőbirtokos. * 1869 Tiszaújlak. Szatmáron érettségizett. Budapesten szerezte jogi és ügyvédi diplomáját; 36 évig volt gyakorló ügyvéd. 1936-tól Gyónón 34 kát. holdas szőlején főleg borszőlőt termel. Községi képv. test. tag. Neje: Moskovits Julia. Balogh András gazdálkodó. * 1893 Valkó. Ugyanott végezte az iskolát. Kora ifjúságától gazdaságában dolgozott. A világháborúban kezdettől fogva résztvett. A Kcsk. és szóig, érdemkereszt tulajdonosa. Képv. test. tag, a Gazdakör elnöke és több más egyesület tagja. A mezőgazdasági biz. elnöke. Balogh Antal bőrgyáros. * 1889 Karafalva. Szülőfalujában végezte iskoláit. A bőrszakmát Brassóban és Kolozsvárott tanulta ki. Újpesti bőrgyárát 1912-ben alapította. A világháborúban megrokkant. Az újpesti r. k. egyháztanács tagja. A városi képv. testület tagja. Balogh Bálint irodai szolgálatra beosztott erdőőr. * 1907 Paty. Iskolái elvégzése után 1926—27-ben Királyhalmán erdőőri szakiskolát végzett. Előbb Csolnokon, Nagykovácsiban és Pátyon működött, majd Pilisszentkeresztre helyezték át, ahol jelenleg is szolgálatot teljesít. 1933-ban nősült. Felesége: Mikulás Julianna. Községe minden katholikus egyesületében aktív tényező. Balogh Benjámin órás és műszerész. * Kiskunmajsa. Iskolái elvégzése után az órás és műszerész iparban 10