Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

szabadult fel és abban Bpesten dolgozott. 1922-ben saját erejéből önállósította magát. Üzemét azóta fokozatosan fejlesztve vezeti, 3 alkalmazottat tart. 1916-ban önként jelentkezett és az összeomlásig harctéri szolgálatot teljesített. Kit.: br. v. é., II. o. eml. é., Kcsk. Mint tizedes szerelt le. Felesége: Szikora Erzsébet, gyerm. Erzsébet és Benjámin.

özv. Balog Edéné sz. Heiszier Julia sutőmester.. 1936-tól, férje halála óta vezeti az üzletet, mely 2 kemencés, villanyerőre működő kiflisodró géppel van felszerelve. Üzletkörébe tartozik: Gomba Üllő, Tápiósüly és Monor. Kiváló süteményeivel 2 ízben is nyert elismerő oklevelet. Néhai férje * 1876 Érsekújvár. A sütőiparban 1893-ban szabadult fel és 1911-ben lett önálló. Házasságukból három gyermek született: Rózsi, Margit és Anna.

Balogh Ferenc ref. lelkész. * 1884 Cegléd. Középiskoláit Nagykőrösön, theológiai tanulmányait Budapesten

1907-ben végezte. Pályáját Kecskeméten, mint segédlelkész kezdte, 1910-ben Felsőmocsolád község lelkészévé választották és 1913 óta Foton a ref. egyház lelkésze. A Hangya h. elnöke, a Hitelszövetkezet, szeszfőzde ig. tagja.

1915-ben bevonult és egy évig katonai szolgálatot teljesített. Felesége: Balogh Margit. Gy. Péter és Piroska.

Balog Gyula vegyeskereskedő és szikvízgyáros. * 1901 Maglód. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lép, melyet atyja üzletében sajátított el. 1929 óta önállóan vezeti mindkét üzemét. Katonai kötelezettségének 1922—24-ben tesz eleget az 1. kerékpár zászlóaljnál. — Felesége: Szvetics Eszter.

Balogh Gyurián Géza földbirtokos, bornagykereskedő és mustsűrítő üzem tulajdonos. * 1881 Kiskőrös. Iskoláinak elvégzése után a fűszer- és csemege szakmában képezte ki magát.

1902—1914-ig mint ilyen tartotta fenn virágzó üzletet Kiskőrösön. 1914—17- ig Hódmezővásárhelyen gazdálkodott, majd 1917-hen borkereskedést nyitott s azóta mint 'bejegyzett nagykereskedő működik. 1930-ban mustsűrítő üzemet alapít, mely az első alapítás az országban. A mustsűrítő modern gépekkel van felszerelve. Napi teljesítmény 200—280 hl. must. Borpincéje a gyárnál 3000 hit, az üzletnél 1500 hit befogadó képességű. Községi képv. test. t. Tak. pénztári tanácselnök, MOVE, Kaszinó, Spprt és Gazdaköri tag stb. Üzeme mellett 200 k. hold birtokán belterjes gazdálkodást folytat. Felesége: Köti Lidia. Gy. Lidia.

Dr. Balogh Imre ügyvéd * 1898 Kiskunmajsa. Szegeden tett érettségit és az ottani egyetemen végezte a jogi fakultást is. Doktorrá 1923-ban avatták, ügyvédi vizsgája után pedig Kiskunmajsán nyitott irodát. A rk. egyház ügyésze, 0. K. H. igazgatója, községi elöljáró, a helyi frontharcos csoport elnöke. 1916-ban vonult a 30. h. gy. e.-hez, amellyel az orosz és a román hanszíntéren küzdött. Az összeomláskor t. hadnagyi rangban szerelt le, kit.: II. o. e., br. v. é., Kcsk., h. é, Felesége: Gyöngyösy Margit.

Balogh János jockey. * Budapesten 1910. 1923-ban, mint lovászfiú kezdte pályáját s egy év alatt 61 versenyt nyert. 1929-ben lett lóidomár. Számos verseny győztese. Cseh, olasz és ausztriai pályákon is több nagy díjat nyert. Legszebb eredménye az

1936-os nagy Derbi volt, melyen az első díjat nyerte meg. Felesége: Dóra Ilona.

Balogh József szkv. főhadnagy, mozgóképszínház tulajdonosa. * 1896 Kiskunhalas. Középiskoláit ugyanott végezte, majd érettségi után a 30. gy. e.-hez vonult be. A tiszti iskola elvégzése, után az orosz frontra került, ahol megsebesült, majd felgyógyulása után az összeomlásig küzdött. Főhadnagyi rangban szerelt le, majd a nemzeti hadseregben is tovább szolgált. Kit.: br. Sig. Laud., II. o. e. v. é., Kcsk., sebesülési háb. e, é. Jelenleg a kiskunhalasi Nemzeti Mozgó tulajdonosa. A filmszínház 1920 óta áll fenn, Sipos Sz. Béla alapította és 1932 óta van az ő tulajdonában. Befogadó képessége 252 személy. Felesége: Márk Ida, gyerm. Ervin, Éva.

Balogh Mihály -gazdálkodó. * 1877 Szakmár. 5 gimnázium elvégzése után a gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1914-ben bevonult és az összeomlásig katonáskodott. A k. képv. test.-nek 23 éve tagja. Felesége Tóth Ágnes. Gy. László és Boris.

Balogh Sándor gépész-kovács. * 1891 Budapest. Iskolái elvégzése után a kovácsiparban képezte ki magát Ócsán, majd gépészeti szaktanfolyamot Budapesten végezte. 1918-ban önállósította magát és kovácsműhelyt nyitott. 1921 óta bércsépléssel foglalkozik. A világháborúban is részt vett, mint hadimunkás teljesített szolgálatot. Jelenleg k. elöljáró, ref. egyház presbitere, az ipartest, vál. t., az OKH.-nál felügy. biz. tag. Felesége: Füstös Rozália.

Banai Ferenc k. bíró. * Cegléden

1896-ban. A gazdálkodást szülei birtokán kezdte. 1915-ben bevonult az 51. cs. k. k. gy. e-hez Prágába. Az olasz harctéren küzdött és mint sebesült a prágai, budapesti, ceglédi, majd a kecskeméti kórházba került. Itt érte az összeomlás. 1918 óta önállóan gazdálkodik. A községnek évek óta bírója. Tagja a „Move“-nak s a Gazdakörnek. Felesége: Füle Mária.

Banai Pál Cegléd város szeretetház felügyelője. * 1914 Cegléd. Középisko— 11 -Iáit Cegléden végezte. Majd Cegléd város szolgálatába lépett, 1938-ban lett a szeretetház felügyelője. A ref. ifj. e. tagja, a NÉP és Gazdakör tagja.

Banai Péter gazdálkodó. * 1879

Cegléd. Régi ceglédi nemesi családból származik. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött.

1928-ban lett önálló gazda, jelenleg 52 hold földes birtokán gazdálkodik. Felesége: Farkas Eszter. Gy. Eszter.

Dr. Banyek József magánorvos.

* 1896 .Alsókubin. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1920-ban nyerte diplomáját. A szekszárdi kórházban alorvos volt, majd a budapesti Tudomány Egyetem fogászati klinikáján fogszakorvosi képesítést nyert 1923 óta Fülöpszálláson folytatja pályáját. A világháborúban a román, szerb, olasz és francia harctereken két évig tűzvonali szolgálatot teljesített és mint eü. hadnagy szerelt le. A hr. v. é. tulajdonosa. Az O. T.

I. körzeti és az OTBA ellenőrző orvosa, a rk. kör és egyház világi elnöke. Felesége: Horváth Erzsébet. Gy. Aliz, Gizella.

Barabás Stefánia vezető áll. óvónő.

* Ócsa. Az óvónői okl.-et 1900-ban a Frőbel intézetben szerezte meg. Pályáját Kiskunfélegyházán, mint rk. iskolai tanítónő kezdte, majd Őcsán hasanló minőségben működött. 1926 óta pedig Tökölön, mint vezető óvónő folytatja pályáját. Nagy érdemeket szerzett a magyarosítás terén.

Barancseh János ny. máv. altiszt.

* 1874 Starnóca. Iskoláinak elvégzése után a MÁV. szolgálatába állott s 23 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A háború alatt is a MÁV-nál teljesített szolgálatot Szolnokon. Felesége: Kopcsán Katalin.

Baranyi Ferenc aljegyző. * 1907 Monor. Iskoláit Monoron és Budapesten végezte. A jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Pályáját mint jegyzőgyakornok 1926-ban Monoron kezdte meg és 1931-ig ott gyakornokoskodott. 1932-ben Pilisen megválasztották aljegyzőnek. Levente főoktató (Tanfolyamot Kiskunfélegyházán, Tápiósülyben végezte), Pilisi önképző és Testgyakorló Egyesület, a Polg. Lövész Egylet főlövésze és elnöke, MOVE titkára és ezenkívül számos, a község életében működő egyesületnek tagja. Felesége: Kuzsma Katalin.

Baranyai Károly vendéglős. * 1901 Jászszentlászló. 1917-ben a MÁV. szolgálatába lépett és a szakvizsga letétele után 1921-ig működött. Utána 3 és fél évig a debreceni határőr kerületnél katonai szolgálatot teljesített és szakaszvezetői rangban szerelt le. 1925-ben levente oktató lett és 1930-ban a helyi posta szolgálatába állott és 1936-ban

a