Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Bagán István villanytelep tulajdo­nos. * 1905 Kistelek. Középiskoláit Bpesten végezte, utánna szakismeretei­nek bővítésére több szakiskolát és tan­folyamot végzett. Mint elektrotechnikus Cegléden 6 éven át, majd 9 évig Ti­­szaföldváron a mozgószínháznak gé­pésze. Utóbb a Balatonkörnyéki vil­lanytelepek felszerelését eszközölte s végül jászkarajenői villanytelepen hasz­nosítja szakismereteit. Felesége: Lovas Ilona. Bagán István ny. MÁV. kalauz. * 1888 Kistelek. Iskolái elvégzése után a MÁV szolgálatába lépett. Szolnokon mint napidíjas működött. 1914-ben ne­vezték ki segédtisztnek. A háború alatt az orosz hadtápterületen teljesített szol­gálatot. 1922-ben vonult nyugalomba. Felesége: Sulik Erzsébet. Gy. István, Vilmos és Anna. Bagó Péter földbirtokos. * 1879 Ókécske. A gazdasági szakiskolát Kecskeméten végezte, mely után atyja mellett gazdálkodott. 1903-ban önálló lett s az örökölt 70 holdas családi bir­tokot 400 magyar holdra gyarapította. Birtoka egy részét gyermekei között osztotta szét, a megmaradt részen bel­terjes gazdálkodást folytat. A 28 hol­das szőlőgazdaságából 14 hold cseme­geszőlővel van betelepítve. 1914-ben, bev. a 30. nf. gy. e.-hez. Egyszer seb. 1917-ben mint gazdvez. felmentésben ré­szesült. Kit: II. o. e. v. é. Virilis k. képviselő, községi elöljáró és II. bíró. Tak. pénztári ig. tag. és alelnök. A gazd. egyes, alapító tagja. Felesége: Szabó Teréz. Bagyinka Endre oki. gyógyszerész. * 1881 Békéscsaba. Egyetemi tanul­mányait Budapesten a Pázmány Péter tud. egyetemen végezte és oki. u. ott 1906-ban nyert. Pályáját Békéscsa­bán Réthy Béla-féle gyógyszertárban kezdte meg, mint gyakornok és a dip­loma elnyerése után u. ott a laborató­rium vezetője lett, ahol 1910 végéig működött. A világháború kitöréséig még több helyen működödött, majd 1914-ben bev. a 17. helyö. kórházba, onnan került a szerb, majd az orosz frontra. 52 hónapi frontszolgálat után, mint eml. főhadnagy, k. a. é. k., jub. emlék k., Vöröskereszt érd. é. tulaj­donosa szerelt le. A háború után 1920 közepéig Budapesten, mint gyógysze­részsegéd gyarapította ismereteit, majd Fehérgyarmaton volt saját gyógyszer­­tára, 1938 óta Űjszászon gyógyszer­tárbérlő működik. Tagja volt Szat­­már vármegye törvényhatóságának, a k. képv. test.-nek, az iskolaszék el­nöke. Tagja a Természettudományi Társulatnak, Orsz. Gyógyszerész E.­­nek. Bajáki Károly ifj. villanytelepe Al­­pár. A telep 1929-ben létesült, mely Alpár község köz- és magánvilágítását látja el. A hálózat hossza 8400 méter, melyről jelenleg 60 köz- és 193 ma­gánház világítása van bevezetve. A telep 3 fázisú váltakozó 50 periódusú 380/220 váltóáramú, szívógázmótorú 25 HP gépekkel van felszerelve. Üzlet­vezető: ifj. Bajáki Károly. özv. Bajcsi Vincéné, rőfös- és sza­tócs. * Foktőn 1900-ban. Férje a há­ború alatt, mint hajós teljesített szol­gálatot. Atyja: Tóth Károly tűzharcos volt és a harctéren szerzett betegségé­ben halt meg. Férje halála óta önálló­an vezeti rőfös, 1937 óta szatócs üz­letét. Bajkai Mihály gazdálkodó, törvény­bíró. * 1902 Pécel. Az iskolái elvég­zése után egyideig atyja birtokán gazdálkodott. Önálló gazda 1926-ban lett. 1922-ben kapcsolódott a község közéletébe, mint a MOVE tagja, majd segédoktatója. 1933-ban törvénybiróvá választották. Tagja a k. képv. test.­­nek, Hangya Szöv. felügyelő biz. tag, Tűzoltó Test. választmányi tag,, Le­vente e., NÉP választmányi tag. Társ­elnöke volt a Gazdakörnek. Felesége: Kis Julianna. Bajkó Vilmos ny. városgazda. * 1871 Réty. Középiskoláit Sepsiszent­­györgyön és Nagyenyeden, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Mint mérnöksegéd Pozsonyban a Duna sza­bályozási vállalatnál, majd Sátoraljaúj­helyen a városi mérnöki hivatalban teljesített szolgálatot. 1899-ben Vácon, mint gyakornok és magánvállalkozó, 1907-től mint városgazda működött s 30 évi szolgálat után, 1936-ban nyuga­lomba vonult. A világháború alatt köz­­szolg. érdekből felmentésben részesült. Nevéhez fűződik a város útépítése, a házhelyek parcellázása és csatornázá­sa. Felesége: Stiss Clementina. Id. Bak András gazdálkodó. * 1866 Kiskunlacháza. Kora ifjúsága óta fog­lalkozik a gazdálkodással, amelyben jelenleg 40 holdas birtokán önálló. Tényleges katonai szolgálatot a 32. gy. e.-nél teljesített, ősi ref. családból szár­mazik és úgy ő, mint elődei minden­kor kivették részüket községük köz­életéből. Felesége: Józan Eszter. Bak Sz. Antal gazdálkodó. * 1888 Kiskunlacháza. Tényleges katonai szol­gálatot az 1. h. huszárezrednél tel­jesített. Leszerelése után, mint önálló gazdálkodó működött. Jelenlegi birto­ka 30 holdas. A világháborút elejé­től végig az összeomlásig végigküz­­dötte az orosz és oláh harctereken. Kit.: br. v. ó. és Kcsk. Felesége: Tóth Mária. Tagja a k. képviselő test.-nek. néhai Bak A. István gazdálkodó. * Kiskunlacháza. Gazdálkodással fog­lalkozott és birtokának terjedelme 50 k. hold volt. Tagja volt a k. képv. test.-nek és a ref. presbitériumnak. 1893-ban vette nőül Nagy Máriát, aki férje halála után a gazdálkodás ügyeit intézi. Bak Sz. Gábor gazdálkodó. * 1881 Kiskunlacháza ősrégi helyi családból. Kora ifjúsága óta gazdálkodik, jelen­legi birtoka 80 k. hold. A világhábo­rút elejétől végig küzdötte a 32. gy. e.-el az orosz és olasz harctereken. K. képv. testület és ref. egyház pres­bitériumának t. Felesége: Kontha Jo­lán. Fia Bak Gábor, mint levente ok­tató működik és 21 éves korában a le­vente oktatás terén szerzett érdemeiért elismerő oklevélben részesült. Bak István gazdálkodó. * 1885 Kis­kunlacháza. Tényleges katonai szolgá­latot Bécsben a 32. gy. e.-nél teljesí­tett, majd a mozgósításkor ezredé­hez ismét bevonult és háborús szolgá­latot teljesített. Gazdálkodással foglal­kozik és emellett résztvesz a község közéletében, mint közgyám és 17 éven át mint gazdasági pénztárnok. Hangya és Tejszövetkezet alapítója és igazga­tója, ill. elnöke, a Hitelszövetkezet al­­elnöke. Felesége: Tóth Eszter. néhai ifjú Bak Sz. Benő gazdálkodó. * 1878 Kiskunlacháza. Katonai szol­gálatot úgy békében, mint a világ­háborúban teljesített, amikor több fron­ton harcolt. Szakaszvezetői rangban szerelt le. Önálló gazdálkodó 48 holdas birtokán lett, amelyet feleségével közö­sen szorgalmas munkával 60 holddal növelt. Tagja volt a képv. test.-nek és a ref. presbitériumnak. Halála óta öz­vegye, szül. Sáska Johanna vezeti a gazdálkodást. Bakonyi Aladár könyvnyomda tu­lajdonos, a Kalocsai Újság kiadója. * 1884 Kalocsa. A nyomdaiparban 1901- ben szabadult fel és 1910 óta önálló Kalocsán. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1921-től kiadója a Kalocsai Újságnak. A MOVE alel­­nöke, stb. Dr. Bakacsy István belgyógyász szakorvos. * 1908 Lajosmizse. Közép­iskoláit Kecskeméten, a Tud. Egy. or­vosi fák. Szegeden végezte s itt nyert diplomát 1932-ben. Orvosi pályáját az OTI. bpesti kórházában kezdte, hol belgyógyásszá képezte magát s 5 éven át a főváros különböző kórházaiban teljesített orvosi szolgálatot. 1937-től Lajosmizsén folytat magánorvosi gya­korlatot. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális közegészség­­ügyi és társadalmi életében. Bakay Péter ág. h. ev. főesperes, vm. th. biz. tag. * 1884 Pusztaszent­­tornya. Selmecbányán érettségizett, theoógiai tanulmányait Eperjesen vé­gezte és 1906-ban avatták pappá. Pá­lyáját Zólyomon kezdte meg és 1910 óta az apostagi ág. h. ev. egyház ve­zető lelkésze. Esperessé 1924-ben, fő­esperessé 1930-ban nevezték ki. A vm. tb. biz. t. k. képv. test, t., Move, O. K. H., Levente E., állami iskola gondnok­ság elnöke. Atyja Bakay Péter zó­­lyommegyei főesperes volt. Felesége: Hoznék Erzsébet, 9

Next

/
Thumbnails
Contents