Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Ábri Dávid ny. m. kir. főállatorvos, állategészségügyi felügyelő. * Brassó, 1863. Középiskoláit Brassón, állatorvo­si főiskolát Bpesten végezte, hol 1889- ben oklevelet szerzett. Utánna állami szolgálatba lép s mint gyakornok Me­zőhegyesen és Kisbéren szolgál. 1891- ben Dunavecsére kerül, ahol előbb, mint községi, később mint m. kir. állat­orvos fejt ki hasznos munkásságot. Később főállatorvosi, majd állategész­ségügyi felügyelői kinevezését nyerte. A Casino vm. t. 1928-ban 40 évi szóig, után nyugalomba vonul. Felesége: Bú­zás Irma. ifjú Ács Lajos gazdálkodó. * 1913 Dömsöd. Négy középiskolát Dunave­­csen végzett, majd a szülői háznál a gazdálkodást sajátította el. 1935-ben lett önálló 65 holdas birtokán, melyen azóta belterjes gazdálkodást űz. A család ős idők óta Dömsödön él. Ács Sándor ny. m. kir. főhadnagy. * 1886 Marosvásárhely. Brassóban érettségizett. 1911-ben avatták fel. A soproni 18. honv. gy. e., a pozsonyi 13. gy. e.-nél szolgált. 28 hónapos frontszolgálata és több hadikitüntetése van. A románok elleni mozgalomban az összeomlás után tevékeny részt vett. Ádám Andor építési anyagkeres­kedő. * 1891 Bácsmartonos. Atyja mel­lett tanulta ki mesterségét. Az össze­omlásig teljesített katonai szolgálatot, a szerb és keleti fronton küzdött, mint őrmester szerelt le. Apósa üzletét ve­zette, majd utána önállósította magát. Felesége: Herbacsek Julianna. Ádám János MÁV. üzemi segéd­tiszt, raktárnok. * 1900 Tura. Gimná­ziumi tanulmányait Aszódon és Gödöl­lőn végezte. 1920-ban került a MÁV. szolgálatába, hol előbb mint kisegítő, később mint raktárnok jelölt és 1937 óta, mint kinevezett raktárnok műkö­dik. Elnöke a MÁV. vasutas körnek, tagja a budapesti Ferencvárosi Temet­kezési Egyletnek, Vonatkísérők orsz. szöv.-nek. Felesége: Pásztor Mária. Ág. h. ev. elemi népisk. Kiskőrös. Az 1830-as években létesült. Jelenlegi helyén mindig iskolai célokat szolgáit. Eleinte 4 tanterme volt, mely fokoza­tosan fejlődött ki a jelenlegi 8 tante­remre, egy udvaron nyolc tanerővel. A tantermek higienikusok, tiszták, gondozottak, világosak. A felszerelés kielégítő. Beírt tankötelesek száma 400. Lassú csökkenést mutat. Az isk. könyvtár 400, tanítói és ifjúsági 350. Az ev. ifj. egyesület vezetője az igaz­gató. A tantestület tagjai: Solti János isk. igazgató, körzeti isk. felügyelő, Mendelényi János tanító, tanoncisk. igazgató, Kiss Béla tanító, gazd. isk. igazgató, Lenvári Zsigmond tanító, Meskó György tanító, Lányi Irén taní­tónő, Mikes János tanító,Varga János tanító, Ágó György városi vágóhídi gond­nok. * 1885 Kiskunfélegyháza. Kö­zépiskolái elvégzése után a gazd. aka­démián volt, majd a 38. gy. e.-nél tel­jesített k. szolgálatot. A világháború­ban szintén a 38. gy. e. kötelékében küzdött a szerb fronton, hol súlyosan meg is sebesült. 1926-ban lépett a vá­ros szolgálatába, ahol megválasztották a vágóhíd gondnokának és e minőség- 12 éve működik. Felesége: Csabai Er­zsébet. Ágota Tibor a tököli Hitelszövet­kezet ügyv. igazgatója. * 1910. Buda­pest. Ugyanott végezte középiskoláit. Pályáját Érsekvadkerten, mint hitel­szövetkezeti könyvelő kezdte. 1935-ben lett a tököli O. K. H. ügyv. könyve­lője és azóta is itt működik. Felesége: Pólyák Margit. 1 gyerm. van. Csa­ládja erdélyi származású. Áhra Lipót főgépész. * 1894 Wil­­fleinsdorf. Iskoláit Bruckban és Deutschhasbaulsban végezte. 1908-ban szüleivel Hatvanba költözik s elvégez­ve a gépész szakmát, a Hatvani báró uradalmában mint gépész 8 évig, majd a Magyar Magtenyésztö R. T.-nál, mint főgépész nyert elhelyezést s az­óta itt teljesít szolgálatot. A világhá­ború alatt előbb a csepeli tölténygyár­ban, utóbb a kát. térképészeti int.­­nél, mint gépész szolgált. Felesége: Timhof Magda. Gy. Róbert. űr. Ákos Sándor ügyvéd, vm. tli. t. főügyész. * 1875 Tarnaszentmiklós. Ügyvédi irodáját 1902-ben nyitotta meg Monoron és azóta a monori hitelszö­vetkezet ügyésze. A helyi frontharcos csoport th. elnöke. A világháborút, mint npf. százados végigküzdötte és 44 hónapot frontszolgálatot teljesített. Kit.: legfelsőbb dicsérő elismerés há­romszor a kardokkal és hadiékitmény­­nyel, Kcsk. Felesége: Fuchs Ilona. Gyerm. dr. Á. Péter ügyvéd, dr. A. Pál közkórházi s. orvos. Árpádházi Szent Erzsébet Gyermek otthon. 1907-ben Izabella főhercegnő kezdeményezésére Pozsonyban létesült. 1909-ben néhai Ferenc József nyitotta meg. Izabella főhercegnő és a főrangú hölgyek támogatásával az intézet to­vább fejlődött a Pozsony városa által adományozott épületben. Előbb, mint napközi otthon működött, később, mint szociális intézmény a gyermekek kézi­munka tanítását és gazdasági pályán való elhelyezését segítette elő. 1922- ben cseh megszállók elől elmenekült az intézet 50 gyermekkel és 9 nővérrel. Először Cinkotán kapott ideiglenes me­nedéket, majd 1922-ben Pécelen folytat­ta működését és akkor óvodát, elemi iskolát és ezzel kapcsolatos továbbkép­zőt nyitott. 1927-ben női ipariskolával bővült az intézet. Ez főként Tabody Ida és munkatársai érdeme, az anyagi alap megteremtése körül Izabella fő­hercegnő és Tabody Ida szereztek múl­hatatlan érdemeket. Fővédnök: Gabri­ella kir. herceegnő, elnöknő: Tabody Ida, főnöknő: Mázy Engelberta. Árpádligeti Strandfürdő. Bérlője: Sperling József, 1937 óta bérli a stran­dot. Bérbevétele óta a vendéglőt átala­kította és fejlesztette a kor ízlésének megfelelően. A vendéglő több helyi­ségből áll. Áts Antal gazdálkodó. * 1883. Dömsöd. Kora ifjúsága óta folytatja a gazdálkodást, melyet édesatyja gazda­ságában sajátított el. Katonai szolgá­latra az 1. h. huszár e.-hez vonult be, majd 2 év után leszerelt és megnősült. Azóta 50 holdon saját birtokán önálló gazdálkodást folytat. Házasságából há­rom gyermek származik, akik mind iskolai képzettséggel bírnak. 1919 óta községi képv., O. K. H. pénztárosa, Hangya szöv. felügy. biz. tag. stb. Részt vett a világháborúban, az orosz és a román frontokon harcol. Kit.: br. Kcsk. Családja ősrégi dömsödi fami­lia. Felesége: Nagy Julianna. B. Babies György rk. plébános. * 1884 Szűcs. Középiskoláit Veszprém­ben végezte és ugyanott fejezte be theo­­lógiai tanulmányait is. 1910-ben ordi­­nált. 1912. februárjáig Érden és Egye­­den, mint káplán működött. A világhá­ború Dunabogdányban érte. Mozgósí­táskor tábori lelkészként vonult be a cs. k. 23. gy. e.-hez. 1915 szeptemberig volt az ezred kötelékében, majd a lem­­bergi helyőrségi kórházban tett eleget lelkészi kötelezettségének. 1918. máju­sában mint hadosztály plébános szá­zados lelkész szerelt le. Kit. Ferenc József lovagrend a kardokkal, a II. o. lelkészi k. a kardokkal, Vöröske­reszt hadiékítményes érem, Kcsk. tu­lajdonosa. További működési helyei 1918 Budakalász, 1921 Bia, 1930-tól mind a mai napig törökbálinti plé­bános. Babucsik Ferenc k. bíró. * 1890-ben Apostagon. A gazdálkodást édesatyja néhai B. Pál volt községi elöljáró és képv. test. t. mellett kezdte el, 1919 óta önálló 35 holdas birtokán. Világ­háborúban a 7. cs. és kir. huszár e.-el 32 hónapig teljesített frontszolgálatot, kitüntetései br. v. é. és Kcsk. és 1912— 13. mozg. k. 1936 óta a község bírája, elnöke a községi mezőgazdasági bizott­ságnak, NÉP alelnöke, rk. egyházta­nács, Hangya felügyelő biz.-nak és a Move, válsztmányi t. Felesége: Deák Rozália. Badics József ny. MÁV. altiszt. * 1884. Iskolái után a katonaság köte­lékébe lépett. Tényleges katonai szol­gálat után az Államvasútakhoz került. Itt a budapesti Keleti p. u.-on teljesí­tett szolgálatot. 1928-ban vonult nyu­galomba. Neje: Sári Erzsébet.

Next

/
Thumbnails
Contents