Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
káplán és több helyütt, mint káplár és hitoktató működött. Részt vett a világháborúban, mint tábori honvédlelkész teljesített szolgálatot. Kit. Ferenc József rend ék., II. o. lelkészi ék., Signum Laudis a kardokkal, vörösk. díszjelv., Kcsk. Leszerelése után Hódmezővásárhelyen, majd Szentesen folytatta papi pályáját, majd 1925-ben Tápiószelén lett plébános. I Aradi Sándor kisbirtokos. Ősrégi ceglédi család sarja. * 1872 Cegléden. J A 7. huszárezrednél szolgált. Neje: I Zilah Lidia. Tíz gyermekük van. 65 kát. holdon gazdálkodik. Argay Nándor áll. leányiskola igazgató. * 1889-ben Budapesten. Középiskoláit ugyanott, a tanítóképzőt Esztergomban végezte. 1906-ban szerezte oklevelét. Utána a cs. k. 5. gy. e.-nél tejesített szolgálatot, mint hdj. őrmester szerelt le. Pályáját a belügyminisztériumban kezdte meg, majd a Vallás- és közoktatásügyi minisztériumba osztották be és 1912-ben Pesterzsébetre nevezték ki állami tanítóvá. Innét ismét visszarendelték a minisztériumba, majd a mozgósításkor bevonult ezredéhez, mellyel az orosz, szerb, román harcokban vett részt. 33 hónapi tűzvonali szolgálat után 1918-ban a Nemzetőrséghez került, majd innen a csendőrség kötelékébe lépett és 1920 márciusában tart. főhadnagyi rangban szerelt le. Kit.: koronás arany é. k. v. é. szalagján a kardokkal, Kcsk. háb. eml. é. 1920-ban nevezték ki a pomázi állami iskola igazgatójává, ahonnan 1926-ban helyezték át hasonló beosztásban. Azóta is itt fejt ki értékes pedagógiai munkásságot. A Levente Egyesület főoktatója, a Casinó, keresztény ifjak egyesülete alelnöke, P. L. E. ügyvezető elnöke, Nemzeti munkavédelem csoport vezetője és az e téren elért eredményeiért kétízben részesült kitüntetésben. Gondnoka az iskolánkívüli népművelési bizottságnak, több hazafias előadást tart. Első felesége Márialaki Jolán, két fiú hátrahagyásával meghalt, második felesége Krause Mária, e házasságából egy fia született. Arczfalvy József ny. kir. főmérnök. * 1859 Magyarpadé. Érettségit Szegeden tett. Pályáját mint kát. tisztviselő kezdte meg. A gyakorlati vizsgák letétele után előbb mérnökké, majd kát. főmérnökké nevezték ki. E minőségben Kolozsvárott és Budapesten teljesített szolgálatot és 1904-ben vonult nyugalomban. Azóta 18 kát. holdas szőlejében gazdálkodik. Felesége: Luchs Etel. Aszódi ág. h. ev. egyház. Már a reformáció idejében alakult. Temploma is e korból való, góthikus, 1 tornyú, 3 haranggal. 300—400 lélek befogadására. Lelkipásztora: Chugyik Pál ev. főesperes, Esperességi segédlelkész: Tószegi Kornél s. lelkész. Az iskola 4 tanerös, 3 tantermes, 170 tanköteles növendékkel. Az iskola igazgatója: Róth Kálmán. Aszódi ág. h. ev. leánynevelő intézet, Aszód. Az intézetet az ág. h. ev. bányakerület alapította s 1891-ben nyitotta meg kapuját az ősi Podmaniczky kastélyban. A pompás nagy intézet 3 holdas park közepén fekszik. A régi leánypolgári iskola a folyó tanévtől leánygimnáziummá alakult át, melynek első osztálya 1938/39. tanévben nyílt meg s fokozatosan fejlődik tovább. Tanári testület: Kolofont Erzsébet igazgató-tanárnő, Késmárszky Hermin s. tanár, Szíj Ilona r. tanár, Stibrányi Gyuláné szül. Linder Vilma r. tanár, Zaláné sz. Droppa Irén r. tanár, Szepes Berta h. tanár és Ági Sári h. tanár. Aszódi Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1925-ben és működését az év március 1-én kezdte meg Ditrich Lajos elnöklete alatt. Az alapítás is az ő nevéhez fűződik. Alig 13 éves működése óta fontos szerepet tölt be a község közgazdasági életében azáltal, hogy tagjai részére pénzkölcsönöket folyósít és a falusi kislakásépítési szövetkezet aszódi fatelepét, mint bizományos kezeli. A szövetkezet üzletköre Aszódon kívül a környékező falvakra is kiterjed. Jelenleg a szövetkezet állománya: tagok száma 726, üzletrészeké 1441, befizetett üzletrész tőke 53.000 P, takarékbetét 42.000 P, kihelyezések összege 280.000 P. A FAKSz fatelep mint egy évi 35.000 P forgalmat bonyolít le és emellett működésével a fakereskedelem terén mint árszabályozó fontos jelentőséggel bir. A szövetkezet jelenlegi elnöke Künsztler János ny. gimn. tanár, aki az intézet adminisztrációs ügyeit 3 tisztviselővel látja el. Főkönyvelő Májunké János ny. KSOD felügyelő, aki 10 éve látja el könyvelői tisztségét, de ezt megelőzően már 18 éve az OKH kötelékében tartozott két más hitelszövetkezetnél is működve. Az intézetnek Aszódon saját székháza, fatelepe és gabonaraktára van. Aszódi izr. hitközség. Több évszázad óta áll fenn, anyakönyvet 1800 eleje óta vezetnek. Jelenleg 120 tagja van. Több környékbeli község tartozik hozzá. Elnöke Lőwy Manó. Aszódi Járási Ipartestület. 1888-ban alakult és saját székházában működik, mely Járossy József elnöklete alatt lett felépítve. Kultúrális tevékenységet fejt ki, amennyiben évente több ismeretterjesztő előadást rendez. Elnöke előterjesztésére a Szent István évben 50 éves kiállítást rendez. 600 tagja van és saját könyvtára. Jelenlegi alelnök Zsiga Imre és Búzás József, jegyző Hanlits Ödön, pénztáros Tiborcz György. Aszódi Róm. Kath. Egyház. Az egyház régi keletkezésű. A XIV—XV. században már szép góthikus temploma és plébániája is volt. A török hódoltság idejében az itt élő katholikusság az ág. h. ev. vallásra tért át s így temploma és parochiája is a protestánsok birtokába került. 1746-ban gróf Atthann M. Károly püspök és Graschalkovich Antal herceg segítségével új templomot építettek s benépesítése után Aszódot a bagi plébániához csatolták. Iriger bagi plébános már 1772-ben vissza akarta állítani az aszódi plébániát, pecsétet is készíttetett, de ez csak 1874-ben valósulhatott meg. Ma az Actio Catholika, a kath. Nőegylet, a Crédó, a Karitász, a Földműves ifjak egyesülete, a Leányklub stb. stb. áll az egyház szolgálatában. Asztalos Károly itimármester. * 1896 Bács. Iskoláit Kolozsvárott végezte, a timáripart Budapesten tanulta ki. Majd átvette apósa üzemét, amely 1903-ban létesült. Az üzemet a kor szellemének megfelelően átszervezte és modern üzemmé fejlesztette, 25—30 munkásnak ad kenyeret. 1915-ben bevonult, az olasz fronton küzdött. Tagja a Rákóczy Szöv.-nek. Felesége: Fábinger Anna. Asztalos Mihály oki. mérnök, téglagyár tulajdonos. * 1887 Darvas. Középiskoláit Nagyváradon, egyetemi tanulmányait Budapesten a kir. József műegyetemen végezte s itt nyert oklevelet 1915-ben. Mint gyakorló mérnök Bpesten a Lánchíd építésénél ténykedett, majd 1919-ben a marosvásárhelyi államépítészeti hivatalnál mint kisegítő mérnök működött. 1919-ben a román megszállás következtében menekülnie kellett s így Szentendrén, Bpesten és Pécsen mint magánmérnök működött, míg 1934-ben Monoron megvásárolta táglagyárát, melyet azóta is nagy szakértelemmel vezet. A téglagyár term, képessége 3—3 V2 millió darab. Üzletköre Monor és vidéke. Alkalmazottainak száma: 50. Monor község képv. test. tag, kinevezett iparügyi munkabérmegállapító biz. tag. stb. Felesége: Bodnár Irén. Dr. Aubermann Miklós, a budaörsi róm. kath. templom plébánosa. * 1897 Öscsanád. (Torontál m.) 1921-ben szentelték pappá. Először Budapesten működött mint hitoktató. 1925-től a község plébánosa. Több helyi és megyei egyesület tagja, ill. elnöke. A vm. mezőgazdasági bizottság tagja. Vezetése alatt álló egyházközség tagjainak száma kb. 9500. Á. Özv. Abrahám Árpádné, áll. tanítónő. * 1890 Kolozsvár. Iskoláit a kolozsvári tanítónő képzőben végezte. A bukaresti missióban is dolgozott. 1934 óta Vecsésen működik. Gy. Mária és Imre. 7
