Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Szakmájában mint segéd Cegléden és Budapesten dolgozott. Az Iparoskörnek a tagja.A Baptista Egyházba 15 éve lépett be feleségével együtt, mely egyház 16 éve áll fenn Pilisen. Templomát 1925-ben építették fel. Az irsai körzethez tartozik. Lelkésze Cserhalmi Imre. Híveinek száma 230. Ezen egyházkörzethez tartozik: Cegléd, Abony, Hosszúberek, Péteri, Monor, Nagykőrös, Pilis, Szolnok és Vasad. Ifjúsági leányköre is van. Felesége: Kártyán Julianna. Gy. Ferenc. Antal István földbirtokos. * 1870 Cegléd. Előbb atyja birtokán gazdálkodott és 1912-ben lett önálló földbirtokos. Jelenlegi birtoka 140 k. hold. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. A városi képv. test., rk. egyháztanács, iskolaszék, rk. kör, gazdasági e. évtizedes tagja, valamint tagja a Turini százas küldöttségnek, a Ceglédi Takarékpénztár igazgatóságának stb. Atyja néhai A. Ferenc ceglédi városi tanácsnok volt. Felesége: Szunyogh Etel. Gy. Erzsébet és Etel. . Antal István gazdálkodó. * 1896 Cegléd. Kora ifjúsága óta foglalkozott a gazdálkodással. 1917-ben bevonult a 29. h. gy. e.-hez, mellyel az orosz és olasz harctereken küzdött. 1923-ban önálló gazdálkodó lett 53 holdas birtokán. A gazdasági e. tejszövetkezet tagja. Felesége: Öze Julianna. Gy. Julianna. Antal malom. Túl.: Walter és Tsai Kecel. Kezdetben daráló malom volt s 1923-ban épült újjá. Henger malom szívógázmótorral 50 HP 3 hengerszék, 2 pár kő, 1 korpás- és daráskő. 50 q őrlés, 50 q darálás. Vám- és kereskedelmi őrléssel foglalkozik. Üzemvezetője: Barna Rudolf molnár. Anka Imre gazdálkodó. * 1870 Cegléd. Régi ceglédi családból származik. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte, majd három évig tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1894-ben lett önálló gazda. 20 holdon kezdte a gazdálkodást, amelyet részben öröklés, részben kitartó szorgalmával 122 holdra növelt. Felesége: S. Pálinkás Anna. Gy. Ferenc, Imre, Károly és János. Andriska István az Első Dunavidéki Takarékpénztár Soltvadkerti fiókja cégvezetője. * 1902 Kiskőrös. Középiskoláit Szegeden és Budapesten végezte, pályáját a budapesti Trezor bank és váltóüzlet rt.-nál kezdte, majd a közig, pályán működött, Kiskőrösön mint jegyzőgyakornok. 1924-ben lépett a kiskőrösi népbank szövetkezethez, majd onnan a kiskőrösi takarékpénztár rt.-hez és annak fenti takarékpénztárhoz való beolvadásánál 1929 szeptember 26-tól 1932 november 1-ig Kiskőrösön a főintézetnél, azóta az intézet Soltvadkerti fiókjánál cégvezetői megbízatással működik. Dr. Antóni László, * 1895 Kecelen. Középiskoláit Baján és Kalocsán végezte, itt 1914-ben tanítói oklevelet is szerzett, majd Szegeden érettségizett. Egyetemi tanulmányait Bpesten végezte s 1922-ben nyert orvosi diplomát. Orvosi gyakorlatot Bpesten különböző kórházakban végzett, míg 1924-ben Kecelre költözik s előbb, mint magánorvos, majd 1930-tól, mint községi orvos fejt ki értékes szolgálatot. A világháború alatt a 30. h. gy. e.-hez vonult be 1916-ban, mint egészségügyi zászlós, különböző segélyhelyeken végzett orvosi gyakorlatot. Az O. K. H. felügy. biz. elnöke. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életében. Angol-Magyar Cérnagyár rt. Újpest, Váci-út 91. 1923-ban alapíttatott. Jelenleg többszáz alkalmazottat foglalkoztat. A gyár modernül van berendezve és több szociális intézményt tart fönn. Angeli és Walter téglagyár Kecel. Egy körkemencés kéziverésű téglagyár. Állandó raktáron cca 3.5 millió kéziverésű tégla. Alkalmazott munkások száma 30. A császártöltési téglagyár 1 millió drb. téglát tart állandó raktáron. Saját tőzegtelepe s a gyár 8 munkást foglalkoztat. Apagyi Andor k. polg. isk. igazg. * 1893 Budapest. Középiskoláit és a tanárképzőt is ugyanott végezte és diplomát 1918-ban szerzett. Ugyanakkor a rákosligeti közs. polg. leányisk. h. igazgatójává nevezték ki, majd egy év múlva az intézet igazgatója lett. A vezetése alatt álló intézet 1909-ben létesült és növendékei száma 326. Tagja a polgári körnek, MOVE-nak, az rk. egyház tanácsának stb. Felesége: Veres Berta. Két gyermekük van. Dr. Apáti Károly ny. községi orvos. * 1875 Biháca. Középiskolai tanulmányait Bonyhádon és Pozsonyban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten és oklevelet 1903-ban u.-ott szerzett. Működését mint magánorvos Bihácson kezdte meg és azután még több helyen közkórházakban működött, majd 1915-ben Őcsa k. orvosának lett megválasztva. 1927-ben egészségi okok miatt nyugalomba vonult. A ref. egyház presbitere volt. Nős. Apostagi Ag. h. ev. Egyház. A XVIII, század elején, 1714—15 körül alakult egyháza. Első temploma, mely 1786-ban leégett, ismeretlen időben épült, melyet újból felépítettek. Első lelkipásztora 1722-ben Valentinyi Illés volt. A hívek száma 894. Az egyház jelenlegi lelkipásztora Bakay Péter ág. ev. főesperes, világi gondnoka dr. Szelényi Károly tb. főszolgabíró. Apostagi áll. óvoda 1914-ben épült. Egy emeletes két tantermes, óvónői lakással és egy pihenő szobával van ellátva. Gyermekek létszáma 50. Vezető: Tóth Margit. Apostagi Izr. Hitközség. Hitközsége évszázadok óta áll fenn. 1825-től kezdve vezetnek anyakönyvet. Temploma 1820-ban román stílben épült. Az egyházi funkciókat Handel Sámuel bpesti főrabbi látja el. Az egyházközség érdemei, hogy a háború kitörésekor a megalakult „Népjóléti Bizottság“ munkájába belekapcsolódott és tevékeny részt vett abban, hogy a hadbavonultak itthon maradt családtagjait segélyezte. Az Izr. Nőegylet a hitk. kebelén belül működik, mely 1870 óta áll fenn. Elnöke dr. Kertész Ármin k. orvos, Gondnok Lax Sámuel pékm. és Hirschl Vilmos kereskedő. Apostagi rk. egyházközség. Bednár József volt apostagi plébános feljegyzései szerint a plébánia eredete Szent István koráig nyúlik vissza, 1318-ban itt tanácskoztak az ország püspökei is, mely arra enged következtetni, hogy az időben Apostag nagyobb hely lehetett. Ezt bizonyítja az is, hogy a XIV. szd. első felében már megalakult a plébánia, mely azonban a reformáció alatt elpusztult. 1786-ban ismét önálló plébániává lett. Temploma igen régi, 1825-ben leégett és újból felépítették. Egykor Apostaghoz tartozott Dunavecse, Solt, Csabony és Máriaháza is. Jelenlegi plébánosa Nikiss Lajos, világi elnök író Bálint főjegyző, Apostagi Ref. Egyház. 1629-ben már volt e helyen ref. egyház. Lelkipásztora Szentmiklósi Albert volt. 1776 óta vezet anyakönyvet. Jelenlegi temploma 1805—6-ik években épült és 1806-ban lett felszentelve és rendeltetésének átadva. Ennek a templomnak fatornya volt és csak 1853-ban épült a jelenlegi kőtorony. 1874-ben papiak is épült. Híveinek száma: 674. Ehhez az egyházközséghez tartozik Dunaegyháza is. Lelkipásztora Nagy Lajos, gondnoka Bencze Lajos gazd. Appel Ilona áll. tanítónő. * Budafokon. Tanítónői oklevelét Bpesten (II. kér.) tanítónőképzőn szerezte meg. 1914-ig Nagykörűn, 1914-től Ceglédbercelen működik. 34 éven át folytatja pedagógiai munkásságát és különösen maradandó érdemei vannak a magyarosítás terén. Apolló Mozgószínház. 1912-ben létesült. Engedélyes: nemes Izsoó Jenő ny. csendőrőrnagy. 280 férőhelyes. A színháznak külön kerthelyisége van, 600 személy befogadására alkalmas. Nemes Izsoó Jenő ny. csendőrőrnagy 1920-ban lett engedélyese, azóta jelentős lépéseket tett a fejlődés terén. A modern hangos berendezést 1928-ban szerelték fel. Felelős üzemvezető: Reiber Antal. Aranyidői Artur plébános. * 1886 Aranyida. Érettségit Rozsnyón tett 1905-ben, majd theológiát Vácott végzett és 1909-ben pappá szentelték. Működését Galgamácsán kezdte meg, mint 6
