Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ciális gondolkozásának és vonalveze­tésének bizonyítéka. Alfer szerszám- és lakatosárúgyár, Újpest. A céget Almási Szabó László 1932-ben alapította. Munkáslétszám 50. Gyártmányai: asztalos és famegmun­káló fűrészek, kerti ollók, korcsolyák és csavarárúk. Dr. Albusz Frigyes k. orvos. * 1897 Torsa. Érettségit 1917-ben Nagykörö­sön tett, közben a világháború alatt katonai szolgálatot teljesített a 28. va­dász zlj.-nál. Résztvett az orosz és olasz harcokban és egyízben megsebe­sült. Az összeomláskor hj. alvadászi rangban szerelt le. Leszerelése után a Budapesti tudomány egyetemen 1923- ban orvosi diplomát szerzett. Pályáját o kórházi gyakorlat után Tatárszent­­györgyön, mint magánorvos kezdte meg. 1927-ben választották meg Bugyin közs. orvosává és azóta itt folytatja mű­ködését. K. elöljáró, a nemzeti munka­­védelmi helyi csoportja és a NÉP ve­­vetője. Felesége: Czanik Gizella. Alexy Rezső plébános. * 1893 Sze­­pestótfalu. Középiskolai tanulmányait és a theológiai főiskolát Besztercebá­nyán végezte. 1916-ban szentelték pap­pá Pályáját Újbányán kezdte meg, majd a cseh megszállás miatt mene­külnie kellett és utána Budapesten, Rákosszentmihály on és Cegléden volt káplán. 1931 május 1-én lett Kerepes község rk. plébánosa. Rákosszentmi­­hályon cserkész csapatot szervezett, melynek ő volt a vezetője, Czegléden a szegénygondozás terén fejtett ki te­vékeny munkásságot. A kerepesi kath. gazdakör, MOVE, Stefánia Szöv. el­nöke, képv. test. tag. Ali Péter uradalmi gazda. * 1882 Szenttamás. Az adai gazd. szakiskola elvégzése után Dungyerszky Lázár szenttamási uradalmában 3 évig mint gyakornok, míg a Rónai-féle urada­lomban már mint önálló gazda szintén 3 évig, s 1912-től Földváry monori uradalmában a mai napig működik, mint a birtok önálló vezetője. Felesé­ge: Jony Julianna. Almássy György városi vágóhídi gépész. * 1898 Kiskunfélegyháza. Kassán végezte a felsőipariskolát és 2 évig a technológia növendéke volt. 1916-ban hadbavonult a 38. h. gy. e.­­del és az olasz és román harctereken küzdött. A Kcsk. tulajdonosa. Az ösz­­szeomláskor leszerelve a gépészipar­ban képezte ki magát és a szakma minden ágában teljes jártassággal bír­va 1930-ban a város szolgálatába lé­pett, ahol azóta, mint vágóhíd vezető­­gépésze működik. Felesége: Beck Er­zsébet. Almást Márton gazdálkodó. * 1901 Lajosmizse. Az Almási-család az 1800- as években Jászberényből származott ide. 1929 óta önállóan vezeti 34 k. holdas birtokát, melyen belterjes gaz­dálkodást folytat. 1921—22-ben kát. szolgálatot teljesített. Felesége: Mizsér Erzsébet, fia Márton. nemes Almásy Sándor ny. főispán, földbirtokos. * 1874-ben Jászberény. Középiskoláit ugyanott, jogi tanulmá­nyait Budapesten végezte, ahol állam­­tudományi államvizsgát tett. Pályáját Pestvármegyénél kezdte el 1897-ben, mint közig, gyakornok. Előlépésének egyes állomásai: 1898 január tb. és h. szolgabíró Gödöllőn, ugyanaz év jú­niusában Kiskőrösön, majd Dunave­­csén szolgabíró. Szolgabíró korában részese volt a Nemzeti ellenállás moz­galmának. 1906-ban a pomázi járás fő­­szolgabírája. A világháború alatt Ba­ranya, Somogy, Vas, Sopron, Moson, Győr, Komárom és Nyitra vármegyék, valamint Pécs, Győr, Komárom váro­sok miniszteri biztosa volt. A kommün alatt 5 hétig a Margit körúti katonai fogházban és rákospalotai leányjavító intézetben, mint túszt fogva tartották, 1919-ben nevezték ki Heves, Hont és Nógrád vármegyék kerületi kormány­­biztosául és 1922-ben lett Jásznagy- Kun-Szolnok és Biharvármegyék főis­pánja. 1932-ben, mint Jásznagy-Kun- Szolnok vármegye főispánja vonult nyugalomba. Egyéves önkéntesi köte­lezettségét az 1-es huszár ezrednél tel­jesítette és a 4. huszár ezrednél volt tartalékos hadnagy. Kit.: Ferenc Jó­zsef rend lovagkeresztje, II. o. pol­gári hadi érdemkereszt, II. o. ma­gyar érdemkereszt a csillaggal, ka­tonai és polgári jubileumi érmek, há­borús emlékérem. 1932-ben nyugalom­ba vonulása alkalmával a kormányzó a nagy Sig. Laudissal és legmaga­sabb elismerő kézirattal tüntette ki azokért a szolgálatokért, amelyekkel hozzájárult közéleti pályáján a nemzet újjáépítő munkásságához. Amikor a pomázi járás főbírói székéből távozott, a járásnak 21 községe választotta meg díszpolgárává. Ezenkívül díszpolgára Szolnok városának, Álmosd (Bihar vármegye) és Nagykörű (Szolnok vm.) községeknek. Bátyjával Almásy Lász­lóval megépíttette Tahi-Tóthfalu között a kisdunai hidat, melyet nevükről Almásy hídnak neveztek el. A pomá­zi járás területén több felekezeti isko­lát államosíttatott és több új iskolát építtetett. Nevéhez fűződik a Pest­­hidegkút, Solymár, Pilisszentván-i út felépítése, a járás villamosítása stb. Nagy érdemei vannak Szolnok és Bihar vármegyék községeinek és Szolnok városának újjáépítése és fejlődése te­rén. Közigazgatási működésén kívül irodalmi munkásságot is fejtett ki, több közigazgatási és politikai cikke jelent meg. Tagja a Tisza István társaskör­nek, a magyar tisztviselők takarék­­pénztárának, Bélaapátfalvi és Egerese­in kőszénbánya és cementgyár r.-t., Budavidéki villamossági társaság igaz­gatóságának, utóbbinak elnöke, vala­mint elnöke a pomázi hitelszövetkezet­nek, örökös tagja a Jásznagy-Kun-Szolnok vármegye th. bizottságának és virilis tagja Pestvármegye törvény­­hatóságának stb. Almássy Zoltán ny. telekkönyvve­zető. * 1879 Halmi. Középiskoláit Szi­­lágysomlyón végezte. Az igazságügy szolgálatába lépett. Főbb állomáshelyei: Kőröserdőd, Erdőd, Szatmárnémeti, Halmi, Nagybánya, Felsővisó, Élesd, Szinérváralja. Innen hűségeskü megta­gadása miatt menekülnie kellett s be­osztást nyert a molcsvai kir. törvény székhez, majd 1924-ben Kiskunfélegy­házára telekkönyvvezetőnek nevezik ki. Onnan 34 éves szolgálat után 1929- ben nyugalomba vonult. Tagja volt több kulturális és társadalmi egyesü­letnek. Felesége: Baranya Vilma. Gy. Zoltán, Lajos, Árpád Vilmos, Katalin cs Terézia. Alpár Henrik ny. cégvezető. * 1872. Nyitrán. Isk. tanulmányait Bpesten végezte. Pályáját Temesváron az Er­zsébet gőzmalomban majd a budapesti Gizella malomban, ahol 40 évig szol­gált, 1924-től, mint cégvezető. 1934- ben nyugalomba vonult és ekkor vette át az abonyi műmalmot bérletbe. A háború alatt felmentést nyert. Alpári gőzmalom. A malom 1904- ben épült, néhai Almosi Gábor kezde­ményezésére. 1919-ben Bujáki György és Dóra Ferenc tulajdonába került, akik az egyszerű régi szárazmalmot modernül szerelték fel. 1936-ban a Lovas testvérek tulajdonába került, kik azt a mai napig is vezetik. A mo­dernül felszerelt malom, mely búza­­cs rozs őrlésére van berendezve, na­ponta átlag 120 q búzát, 120 q rozsot és 200 q darálást képes felőrölni. Üz­leti összeköttetése Alpár, Tiszaújfalu, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Cson­­grádra terjed ki. Alsógödi „Elite“ mozgószínház. Hor­váth Gyula vendéglős kezdeményezé­sére 1925-ben létesült. Befogadó képes­sége 200 személy. 1932-ben hangos filmszínházzá rendezték be. A telefon­gyár legmodernebb hangos gépével van felszerelve. Nyáron hetenkint 2-szer két-két előadást, télen minden ünnep­éi vacsárnap tart előadást. Előadott fil­mek javarésze magyar. Alsódabasi nyilv. jogú m. polg. is­kola. 1932-ben létesült. Igazgatónője Vértes Margit * Gödöllőn. Budapes­ten és Szegeden végezte tanulmányait. Működését az alsódabasi polg. isk.-nál kezdte. Alagi ref. egyház. Az alagi imaház 1923-ban, a dunakeszi-i 1932-ben épült. Két fiókegyháza van: a dunakeszi-i (Műhelytelep) és a Kundházai. Isten­­tisztelet mindhárom helyen van vasár­naponként felváltva. Lelkésze: Tóth János. Lélekszám: 961. Antal Ferenc cipészmester. * 1884 Űjkécske. (Baptista egyház megbízott­ja.) Pályáján 30 év óta működik,

Next

/
Thumbnails
Contents