Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ciális gondolkozásának és vonalvezetésének bizonyítéka.

Alfer szerszám- és lakatosárúgyár, Újpest. A céget Almási Szabó László 1932-ben alapította. Munkáslétszám 50. Gyártmányai: asztalos és famegmunkáló fűrészek, kerti ollók, korcsolyák és csavarárúk.

Dr. Albusz Frigyes k. orvos. * 1897 Torsa. Érettségit 1917-ben Nagykörösön tett, közben a világháború alatt katonai szolgálatot teljesített a 28. vadász zlj.-nál. Résztvett az orosz és olasz harcokban és egyízben megsebesült. Az összeomláskor hj. alvadászi rangban szerelt le. Leszerelése után a Budapesti tudomány egyetemen 1923- ban orvosi diplomát szerzett. Pályáját o kórházi gyakorlat után Tatárszentgyörgyön, mint magánorvos kezdte meg. 1927-ben választották meg Bugyin közs. orvosává és azóta itt folytatja működését. K. elöljáró, a nemzeti munkavédelmi helyi csoportja és a NÉP vevetője. Felesége: Czanik Gizella.

Alexy Rezső plébános. * 1893 Szepestótfalu. Középiskolai tanulmányait és a theológiai főiskolát Besztercebányán végezte. 1916-ban szentelték pappá Pályáját Újbányán kezdte meg, majd a cseh megszállás miatt menekülnie kellett és utána Budapesten, Rákosszentmihály on és Cegléden volt káplán. 1931 május 1-én lett Kerepes község rk. plébánosa. Rákosszentmihályon cserkész csapatot szervezett, melynek ő volt a vezetője, Czegléden a szegénygondozás terén fejtett ki tevékeny munkásságot. A kerepesi kath. gazdakör, MOVE, Stefánia Szöv. elnöke, képv. test. tag.

Ali Péter uradalmi gazda. * 1882 Szenttamás. Az adai gazd. szakiskola elvégzése után Dungyerszky Lázár szenttamási uradalmában 3 évig mint gyakornok, míg a Rónai-féle uradalomban már mint önálló gazda szintén 3 évig, s 1912-től Földváry monori uradalmában a mai napig működik, mint a birtok önálló vezetője. Felesége: Jony Julianna.

Almássy György városi vágóhídi gépész. * 1898 Kiskunfélegyháza.

Kassán végezte a felsőipariskolát és 2 évig a technológia növendéke volt. 1916-ban hadbavonult a 38. h. gy. e.del és az olasz és román harctereken küzdött. A Kcsk. tulajdonosa. Az öszszeomláskor leszerelve a gépésziparban képezte ki magát és a szakma minden ágában teljes jártassággal bírva 1930-ban a város szolgálatába lépett, ahol azóta, mint vágóhíd vezetőgépésze működik. Felesége: Beck Erzsébet.

Almást Márton gazdálkodó. * 1901 Lajosmizse. Az Almási-család az 1800- as években Jászberényből származott ide. 1929 óta önállóan vezeti 34 k. holdas birtokát, melyen belterjes gazdálkodást folytat. 1921—22-ben kát. szolgálatot teljesített. Felesége: Mizsér Erzsébet, fia Márton.

nemes Almásy Sándor ny. főispán, földbirtokos. * 1874-ben Jászberény. Középiskoláit ugyanott, jogi tanulmányait Budapesten végezte, ahol államtudományi államvizsgát tett. Pályáját Pestvármegyénél kezdte el 1897-ben, mint közig, gyakornok. Előlépésének egyes állomásai: 1898 január tb. és h. szolgabíró Gödöllőn, ugyanaz év júniusában Kiskőrösön, majd Dunavecsén szolgabíró. Szolgabíró korában részese volt a Nemzeti ellenállás mozgalmának. 1906-ban a pomázi járás főszolgabírája. A világháború alatt Baranya, Somogy, Vas, Sopron, Moson, Győr, Komárom és Nyitra vármegyék, valamint Pécs, Győr, Komárom városok miniszteri biztosa volt. A kommün alatt 5 hétig a Margit körúti katonai fogházban és rákospalotai leányjavító intézetben, mint túszt fogva tartották,

1919-ben nevezték ki Heves, Hont és Nógrád vármegyék kerületi kormánybiztosául és 1922-ben lett Jásznagy- Kun-Szolnok és Biharvármegyék főispánja. 1932-ben, mint Jásznagy-Kun- Szolnok vármegye főispánja vonult nyugalomba. Egyéves önkéntesi kötelezettségét az 1-es huszár ezrednél teljesítette és a 4. huszár ezrednél volt tartalékos hadnagy. Kit.: Ferenc József rend lovagkeresztje, II. o. polgári hadi érdemkereszt, II. o. magyar érdemkereszt a csillaggal, katonai és polgári jubileumi érmek, háborús emlékérem. 1932-ben nyugalomba vonulása alkalmával a kormányzó a nagy Sig. Laudissal és legmagasabb elismerő kézirattal tüntette ki azokért a szolgálatokért, amelyekkel hozzájárult közéleti pályáján a nemzet újjáépítő munkásságához. Amikor a pomázi járás főbírói székéből távozott, a járásnak 21 községe választotta meg díszpolgárává. Ezenkívül díszpolgára Szolnok városának, Álmosd (Bihar vármegye) és Nagykörű (Szolnok vm.) községeknek. Bátyjával Almásy Lászlóval megépíttette Tahi-Tóthfalu között a kisdunai hidat, melyet nevükről Almásy hídnak neveztek el. A pomázi járás területén több felekezeti iskolát államosíttatott és több új iskolát építtetett. Nevéhez fűződik a Pesthidegkút, Solymár, Pilisszentván-i út felépítése, a járás villamosítása stb. Nagy érdemei vannak Szolnok és Bihar vármegyék községeinek és Szolnok városának újjáépítése és fejlődése terén. Közigazgatási működésén kívül irodalmi munkásságot is fejtett ki, több közigazgatási és politikai cikke jelent meg. Tagja a Tisza István társaskörnek, a magyar tisztviselők takarékpénztárának, Bélaapátfalvi és Egeresein kőszénbánya és cementgyár r.-t., Budavidéki villamossági társaság igazgatóságának, utóbbinak elnöke, valamint elnöke a pomázi hitelszövetkezetnek, örökös tagja a Jásznagy-Kun-Szolnok vármegye th. bizottságának és virilis tagja Pestvármegye törvényhatóságának stb.

Almássy Zoltán ny. telekkönyvvezető. * 1879 Halmi. Középiskoláit Szilágysomlyón végezte. Az igazságügy szolgálatába lépett. Főbb állomáshelyei: Kőröserdőd, Erdőd, Szatmárnémeti, Halmi, Nagybánya, Felsővisó, Élesd, Szinérváralja. Innen hűségeskü megtagadása miatt menekülnie kellett s beosztást nyert a molcsvai kir. törvény székhez, majd 1924-ben Kiskunfélegyházára telekkönyvvezetőnek nevezik ki. Onnan 34 éves szolgálat után 1929- ben nyugalomba vonult. Tagja volt több kulturális és társadalmi egyesületnek. Felesége: Baranya Vilma. Gy. Zoltán, Lajos, Árpád Vilmos, Katalin cs Terézia.

Alpár Henrik ny. cégvezető. * 1872. Nyitrán. Isk. tanulmányait Bpesten végezte. Pályáját Temesváron az Erzsébet gőzmalomban majd a budapesti Gizella malomban, ahol 40 évig szolgált, 1924-től, mint cégvezető. 1934- ben nyugalomba vonult és ekkor vette át az abonyi műmalmot bérletbe. A háború alatt felmentést nyert.

Alpári gőzmalom. A malom 1904- ben épült, néhai Almosi Gábor kezdeményezésére. 1919-ben Bujáki György és Dóra Ferenc tulajdonába került, akik az egyszerű régi szárazmalmot modernül szerelték fel. 1936-ban a Lovas testvérek tulajdonába került, kik azt a mai napig is vezetik. A modernül felszerelt malom, mely búzacs rozs őrlésére van berendezve, naponta átlag 120 q búzát, 120 q rozsot és 200 q darálást képes felőrölni. Üzleti összeköttetése Alpár, Tiszaújfalu, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Csongrádra terjed ki.

Alsógödi „Elite“ mozgószínház. Horváth Gyula vendéglős kezdeményezésére 1925-ben létesült. Befogadó képessége 200 személy. 1932-ben hangos filmszínházzá rendezték be. A telefongyár legmodernebb hangos gépével van felszerelve. Nyáron hetenkint 2-szer két-két előadást, télen minden ünnepéi vacsárnap tart előadást. Előadott filmek javarésze magyar.

Alsódabasi nyilv. jogú m. polg. iskola. 1932-ben létesült. Igazgatónője Vértes Margit * Gödöllőn. Budapesten és Szegeden végezte tanulmányait. Működését az alsódabasi polg. isk.-nál kezdte.

Alagi ref. egyház. Az alagi imaház 1923-ban, a dunakeszi-i 1932-ben épült. Két fiókegyháza van: a dunakeszi-i (Műhelytelep) és a Kundházai. Istentisztelet mindhárom helyen van vasárnaponként felváltva. Lelkésze: Tóth János. Lélekszám: 961.

Antal Ferenc cipészmester. * 1884 Űjkécske. (Baptista egyház megbízottja.) Pályáján 30 év óta működik,