Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

a 30. h. gy. e.-hez és két évig teljesített szolgálatot. Az ellenforradalomban is részt vett. A román megszálláskor, mint tolmács a község érdekeit szolgálta és annak javait megvédte. 1903 óta önálló és azóta Bátyán saját házában vezeti szikvízgyártó és paprikafeldolgozó üzemét. A Falu Szövetség tagja. Felesége: Merkler Hermin.

Ácsai Miklós gazdálkodó. * 1878 Alsónémedi. Kora ifjúsága óta folytat gazdálkodást és 1904-ben önállósította magát. Szorgalmas munkájával birtokát 45 m. holdra növelte fel. A világháborút végigküzdötte, harcolt a szerb fronton és egyízben megsebesült. A község közéletében 1910 óta vesz részt. Volt. képv. test. t., elöljáró, közgyám és jelenleg a község pénztárnoka. A Hangya ig. t., mezőgazdasági kamara ig t. stb. Felesége: Marosi Julianna.

Ácsai Mátyás gazdálkodó. * 1897 Alsónémedi. A gazdálkodást szülei mellett sajátította el és 1922-ben önállósította magát. Jelenleg 29 holdas birtokán folytat belterjes gazdálkodást. 1916-ban bevonult a 32. h. gy. e.-hez, majd a 69-esekkel a román fronton harcolt. A Kcsk. tulajdonosa. A képv. test. t., a ref. egyház presbitere, az alsóványi legeltetési társulat pusztabírája, stb. Felesége: Szarka Rozália.

Acsay Vilmos ny. k. főjegyző. * 1865 Kecskemét. Középiskoláit ott végezte, a jegyzői vizsgát 1891-ben tette le. Azóta Versegen működött és 1932 augusztus 30-án vonult nyugalomba. A világháborúban 3 fiával együtt vett részt és hadnagyi rangban szerelt le. Felesége: Miksó Irén. Gy. Vilmos, Viktor, Antal, Ilona és Anna.

Acsády István uradalmi intéző. * 1902 Gyón. Középiskolai t anulmányának elvégzése után a gazdasági pályára lépett. A gazdasági akadémiát Debrecenben végezte és 1923-ban nyert oklevelet. Működését 1924-ben a Coburg hercegi uradalmában, mint gyakornok kezdte meg, később mint s. tiszt és 1933 óta mint intéző teljesít szolgálatot. A k. képv. test. és a Nemzeti Munkavédelem tagja. Régi nemesi család leszármazottja. Felesége: Vinter Ilona, gyerm. Árpád és István.

Aczél Károly uradalmi főintéző. * 1888 Budapest. Középiskoláit Bpesten, a gazd. akadémiát Kassán végezte s itt szerzett oklevelet 1910- ben. Önkéntesi évét 1910—11-ben a 12. cs. kir. gy. e.-nél töltötte, hol tiszti vizsgát tett. Choburg hercegi uradalomban mint segédtiszt, — majd Pásztora — s 1934-től Mendére került mint uradalmi intéző. 1914-ben ismét bevonult s ezredével az orosz harctéren küzd, itt fogságba esik s 1920- ban tér haza. Kit.: II. o. e. v. é. stb. Mint hadnagy szerelt le. NÉP elnöke, a róm. kath. egyház, és isk. szék világi elnöke. Felesége: Bradorka Irma.

Áczét Levente könyv- és papírkereskedő. * 1907. Középiskoláit Pestújhelyen és Budapesten végezte, majd utána mint magántisztviselő Bpesten működött, később pedig újságíró lett. Ezután átvette Pestújhelyen a legrégibb papírkereskedést és résztvesz a község minden hazafias és kultúrális megmozdulásában.

Adamecz János hentes- és mészáros.

* 1888 Selmecbánya. Az 1920-as években Sződ községhez tartozó Sződliget nyaralótelep fejlődésének kezdetén alapította meg jelenleg is vezetése alatt álló és tulajdonát képező hentes- és mészáros üzletét. Hatósági ellenőrzés alatt álló vágóhellyel bir. A község hazafias, társadalmi és kultúrális életében élénk részt vesz. Tagja a k. képv. testnek. egyben vál. tagja az egyháztanácsnak is, valamint a kath. Legényegyletnek és a Sződligeti Telepesek E.nek.

Adametz József gazdálkodó. * 1991 Vácbottyán. Édesatyja mellett egészen a háború kitöréséig gazdálkodott. 1915- ben vonult he a 32. h. gy. e.-hez és az összeomlásig teljesített háborús szolgálatot. Közben hadifogságban is szenvedett. 1920 óta műveli 18 kát. holdas saját és 10 holdas bérelt birtokát. A községi képv. test. vál. tagjai, a Hangya elnöke.

Adamek István kereskedő. * 1885 Iskolái elvégzése után Budapesten a fűszerszakmában helyezkedett el, mint gyakornok. Felszabadulása után önállósította magát Soltszentimrén. A világháború alatt az olasz és a román fronton harcolt. Kit. Kcsk. 1-szer megsebesült. Leszerelése után a kereskedést kénytelen volt abbanhagyni sebesüléséből kifolyólag és így gazdálkodással kezdett akkoriban foglalkozni. Most 1938 óta ismét kereskedéssel foglalkozik.

Adler Béla elektró-mechanikai üzemtulajdonos. * 1892 Budapest. Technológiai főiskolát Párisban végezte, ahol 4 és fél évig mint egy gépgyár üzemvezetője működött. 1909 óta Újpesten önálló. Több magyar és külföldi szabadalom tulajdonosa. A világháborút végigharcolta és mint 50°/o-os hadirokkant őrmester szerelt le. Felesége: Schuszter Mária. Gy. Kornélia, Magdolna.

Adler Imre épület-fakereskedő, Dunakeszi Budapestifőút 126. 1937-ben létesült épületfa és tűzifa, valamint széneladással foglalkozik. Vevőköre Dunakeszi és Alagból rekrutálódik. A cégt. Budapesten *, középiskoláit is ugyanott végezte. Pályáját édesatyjánál az Adler és Gungl alagi fatelepen kezdte és tanulta ki.

Adler Tihamér oki. gyógyszerész.

* 1890 Derecske. Oklevelét 1914-ben Budapesten szerezte. Pályáját Szinérváralján kezdte, onnan Budapestre

került. 1938 óta Csepelen gyógyszertár tulajdonos. 1914-ben hadbavonult, a szerb és orosz harctéren küzdött. Kit.: Kcsk, arany é. k., tiszti vörös kereszt érem a vitézségi érem szalagján. A kommunisták üldözték hazafias magatartásáért.

Adler Vilmos kereskedő. * 1894 Bés. A kereskedő pályát Kiskután szülei mellett tanulta ki. 1920 óta Isaszegen önálló kereskedő. Állandóan hat alkalmazottat foglalkoztat és a község lakosainak évente ezer napszámot biztosít. A technológián gépészi képesítést nyert. A sport egyesületnek éveken át vezetője volt. A világháborúban az 1. h. gy. e.-vel az olasz fronton küzdött és az összeomláskor szerelt le. Felesége: Glück Helén.

Adorján Lajos vízvezeték-szerelő mester. * 1897 Lajosmizse. Iskolái elvégzése után a szakmát tanulta. 1932- ben önállósította magát. A világháborúban résztvett. A Kcsk. és több más hadi kit. tulajdonosa. Ipartestületi tag. Neje: Wallner Julianna.

Alberti és vidéke Ipartestület. 1908- ban alakult Alberti-Irsa-Ceglédbercel- Dánszentmiklós-Pilis községi hatáskörrel. A világháborúban a tagjai közül 11 hősi halált halt, akiknek emlékét emléktábla hirdeti a székház falain. Az Albertirsai ifjúsági e. hősi halottainak száma 17. Emléktábla 1926-ban emeltetett. A székháza 1910- ben épült. Jelenlegi taglétszáma 450. Elnök: Holló Imre, alelnök: Vestos István, pénztáros: vitéz Molnár Kálmán, ügyész: dr. Miklós Imre. Ipartestületi székelnök: Frenyák Géza.

Albert Pál k. bíró. * Solton, 1865- ben. Iskoláit Solton végezte s atyja gazdaságában segédkezett. 1887-től önálló és a 15 hold örökölt birtokát saját szorgalmából 40 holdra gyarapította, melyen ma is példás belterjes gazdálkodást folytat. 1905 óta a község elöljárója s 1922-től megszakítás nélkül bírója. A Hangya ig. tagja. Iskolaszéki tag stb. Felesége: Értékes Julianna.

Albertfalvai Textilipar R. T. 1928- ban alapította dr. Márkus Andor, aki a részvénytársaságnak ma is főrészvényese és igazgatója. A részvénytársaság alaptőkéje 240.000, tartaléktőkéje 150.000 pengő. A gyár megalapítása óta 2 üzemszakkal dolgozik és évente

1.5 millió méter pamutszövetet állít elő. Ezen másfélmillió méter 80%>-a pouplin, mert a gyár pouplin szövetek gyártására specializálta magát. A gyár saját ingatlanán Albertfalván, Kondorosiút 1. alatt épült fel. Városi lerakata Budapesten, Anker-köz 1. alatt van, ahol a készárú adatik el. A gyár berendezése technikailag és egészségügyileg a képzelhető legmodernebb. Munkásainak nagy része a gyár megalapításától kezdve állandóan ezen gyárban dolgozik, ami a vezetőség szo-4