Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár

Nádas Béla h. s. íegyző. * 1904 Nagykörű. Középiskolái elvégzése után a közigazgatási pályára lépett. A jegyzői tanfolyamot Egerben 1929-ben végezte. 1924— 1929-ig Nagykörűn gyakornokoskodott és 1929-től Vecsésen. 1937-ben Nyáregyházára jött és és azóta itt dolgozik a jegyzőség kebelében és egyúttal a vezetőjegyző helyettese. Felesége: Alfandri Mária. Gy. Mária.

Neisz Ferenc k. főjegyző. * 1882 Vác. Jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken végezte, a jegyzői vizsga letétele után 1906-ban pomázi járási írnok lett, 1910-ben Csobánka jegyzője lett és 1917 óta Pilisvörösváron működik, mint főjegyző.

Neményi István k. irodatiszt. * 1913. Vecsés. Az érettségit Budapesten tette és a szegedi Tud. Egyetem jogi fakultásán hét alapvizsgát tett, 1930 óta van Vecsés községnél alkalmazásban. Önk. tűzoltó tiszt.

Dr. Neszmélyi László m. kir. járási állatorvos. * 1903 Magyaróvár. Középiskoláit s a gazd. akadémiát Magyaróváron s az állatorvosi főiskolát Bpesten végezte. Itt szerzett diplomát 1929- ben. Mint tanársegéd Bpesten az állatorvosi főiskolán, majd mint áll. oryos Adonyban, Esztergomba^ Hajdúböszörményben és Budapesten mint járási állatorvos működött. 1934-ben Bpesten elvégezte a tiszti orvosi tanfolyamot s azóta Monoron m. kir. járási állatorvos. Szaklapokban több értékes cikke jelent meg. Élénk és tevékeny részt vesz a járás állategészségügye, kultúrális és társadalmi életben. Felesége: Rácz Ilona.

nyáregyházi Nyáry Zoltán k.

főjegyző. * 1905 Dusnok. Felsőkereskedelmi érettségit Budapesten tett, a jegyzői tanfolyamot Egerben végezte. Pályáját Tószegen kezdte meg, mint s. jegyző, majd Úszódon volt h. jegyző és 1938 márc. 3-án választották meg a község vezető jegyzőjévé. Katonai szolgálatot 1935-ben az 1. határőr e.-nél teljesített, mint kp. őrvezető. A Levente e., testnevelési biz., P. L. E. elnöke. Felesége: Ézsi Julianna. Gy. Péter és Zoltán.

ü.

Oláh György vezetőjegyző. * 1891 Gyula. Székelyudvarhelyen érettségizett. 1914-ig Temesváron mint újságíró működött. A világháború után a jegyzői pályára lépett. Szigetmonostoron lett segédjegyző és ugyanott érdemei

elismeréséül csakhamar vezetőjegyzővé választották. A világháborúban számos hadikitüntetést szerzett.

ő.

Örhegyi Gyula m. kir. járási főállatorvos. * 1884 Léva. Középiskoláit Léván, állatorvosi főisk. Bpesten végezte. 1098-ban, hol diplomát is szerzett. Tanársegéd belgyógyász volt a főiskolán.

1909-ben Mende község körállatorvosa, 1913-ban új járás alakul és m. kir. állami alorvosnak Gyömrőre kerül. Katonai kötelezettségének a 14- vonat csapatnál tesz eleget s 1914-től 1918-ig teljesít szolgálatot s mint főhadnagy állatorvos szerelt le. Pénztárosa a járás úri kaszinójának s tagja a k. képv. testületének adóalapon. Felesége: Vieze Margit.

P.

Pagonyi László h. állatorvos. * 1905 Besztercebánya. Aszódon érettségizett^ az álatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Pályáját Nagykovácsin kezdte mint magánállatorvos, majd Vecsésen mint h. közs. állatorvos működik. Felesége: Sithey Erzsébet. Gy. Zoltán és Nóra.

Dr. Papp Ernő vm. Il-od főjegyző * 1883 Sólymos. Középisk. Zilahon, egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. 1907-ben lépett Szilágy vármegye szolgálatában és ott teljesített szolgálatot az összeomlásig. A kommunizmus bukása után előbb a belügyminisztériumban, majd az orsz. menekültügyi hivatalnál működött.

1923-ban lépett Pest vármegye szolgálatában, ahol 1933-ban Il-od főjegyzővé választották.

Paper János k. főjgyző. * 1887 Perbál. A jegyzői oklevelet Budapesten 1912-ben nyerte. Pályáját Visegrádon, mint segédjegyző kezdte, majd Pilisszántón körjegyző helyettes volt, onnét Pilisszentlászlóra került hasonló minőségben és 1918 jún. 1-én egyhangúlag k. főjegyzővé választották. Ugyanez év okt. 15-én Pilisborosjenőn választották meg vezető jegyzővé és azóta is ott működik. A Dalkör, Levente, Testnevelési. Népművelési biz. valamint a P. L. E. és állami iskolaszék elnöke. A Nemzeti Munkavédelem terén kifejtett működéséért 1933-ban dicsérő oklevelet nyert. A község fejlesztése érdekében rengeteget tett, utat épített, neki köszönhető a posta létesítése és a hősök szobra emelése. Felesége: kiskéri Kiss Ibolya, akinek nagyatyja a 48-as szabadságharcban mint honv. százados vett részt. Gy. Blanka, László és Miklós.

Dr. Pálházy Endre vármegyei tb. főjegyző. * 1904 Budapest. Gimnáziumi érettségit a Ciszterci rend Szent Imre főgimnáziumában 1922-ben tett. Az államtudományok doktorává 1926-ban avatták a Budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemen. 1927 május 16-án lépett Pest vármegye szolgálatában mint tb. aljegyző. 1931- ben egy országgyűlési képviselő választás alatt az alsódabasi járásban, mint szolgabíró működött.

1933-ban vármegyei aljegyzővé választották, 1936-ban lett tb. II. főjegyző és 1938-ban tb. főjegyző. A Haraszti, Ráckevei HÉV rt. igazgatósági, a Budapest—Gödöllői és Váci és Budapest—Váci, továbbá a Halas—Bácsalmás—Rigicai és Budapest—Tinyei HÉV fel. biz. tagja. A Vármegyei Sport

E. társelnöke. A Nemzeti Munkavédelem működéséért kitüntetve.

Dr. Páli Sándor k. segédjegyző. * 1911 Szabadszállás. Érettségi után a közigazgatási pályára lépett. 1935-ben Budapesten a Pázmány Péter Tud. Egyetem jogi fakultásán doktorátust szerzet!. 1937-ben Szombathelyen jegyzői oklevelét szerezte meg. Pályáját mint jegyző Szabadszálláson kezdte meg. 1938-ban Izsákon megválasztoták k-i jegyzőnek. Bdesatvia a világháborúban hősi halált* halt.

Perva József k. főjegyző. * 1901 Nagyvázsony. Középiskoláielvégzése után joghallgató volt Budapesten, majd ezután 3 évig Budapesten a „Fővárosi Tejüzem1 expediciós vezető volt. 1926—27-ig Rákoskeresztúron j. gyakornok, majd később u. ott mint irodatiszt működött. 1933-ban megválasztották Zsombékon aljegyzőnek és a mai napig is ott teljesít szolgálatot, miközben rövid ideig Rákoskeresztúron és Isaszegen is működött aljegyzői minőségben. A Hangya Szöv., Levente E., MOVE elnök stb.

vitéz dr. Pesthy János kir. közjegyző. * 1878. Űzd. Érettségit Selmecbányán tett, utána Budapesten a Tudomány Egyetemen jogi tanulmányait végezte el és

1904-ben tett ügyvédi vizsgát. Utána Nagykőrösön, mint közjegyző helyettes működött és 1925 óta a város közjegyzője. A világháborút végigküzdötte a szerb és olasz frontokon és olasz hadifogságban 3 és fél évig volt. Emi. százados. A városi képv. test. t., a TESz és Revíziós Liga elnöke.

1926-ban avatták vitézzé, mint a Sig. Laud és katonai é. k. tulajdonosát. Felesége: Magyar Szeré-154