Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár

na. Gy. Aliz, Róza, Szeréna, János és András.

Péri Endre főjegyző. * 1883 Duka. Középiskoláit Pápán végezte, mely után 2 évig theológiai tanulmányokat folytatott, majd jegyzői tanfolyamra Szombathelyre ment s ott nyert oklevelet. 1911-ben. Ez évtől mint aljegyző Monoron teljesít szolgálatot, majd 1923-tól főjegyzővé választatott meg. Elnöke és vezető tagja a község kultúrális és társadalmi egyesületének. Felesége: Búrja Ida. Gy. Endre.

Dr. Pilissy Emil Pestvármegye tb. Il-od főjegyzője. * 1905 Máramarosszigét. Közgazdasági egyetem elvégzése után Pestvármegye szolgálatába lépett. A magyar zöldmező mozgalom tevékeny szerepet játszik, a mezőgazdasági közigazgatás és a legelő gazdálkodás tárgyköréből számos szakcikke jelent meg. Felesége: Vasváry Róza.

Pintér József h. főjegyző. * 1901 Váchartyán. Középiskoláit Vácott 1921-ben végezte. Pályáját Váchartyánon kezdte meg, mint gyak., majd aljegyző lett és 1936 óta Csornádon h. k. főjegyző működik. Felesége: Lisztinger Erzsébet.

Pintér Péter k. főjegyző. * 1877 Dunapataj. Kalocsán érettségizett, a jegyzői oklevelet 1901- ben szerezte meg. 1903 óta Harta községben működik, ahol 1919 okt. 15-ig adóügyi jegyző volt, azóta pedig mint a község főjegyzője vezeti Harta közigazgatását. Felesége: néhai Róka Hona volt. 8 gyermekük volt.

Piros György k. főjegyző. * 1900 Mármarossziget. A jegyzői oklevelet 1923-ban Egerben szerezte meg. A világháború alatt a 65. gy. e. kötelékében teljesített katonai szolgálatot az összeomlásig. 1937 novemberében választották meg Sződ község főjegyzőjévé, ezt megelőzően a községben 14 évig adóügyi jegyző volt. Felesége: Bataly Ilona. Gy. György.

Dr. Polgár Ernő k. aljegyző. * 1904 Szabadka. A pécsi Erzsébet Tud. Egy. jogi fakultásán államtudományi doktorátust szerzett. Működését Kecelen, mint közig, gyakornok kezdte meg. Szombathelyen végezte el a jegyzői tanfolyamot és először Bócsára került, mint helyettes írnok, majd mint helyettes adójegyző működött.

1934-ben Páhiban mgválasztották k. aljegyzőnek. Felesége: Csalay Ilona. Gy. Edith.

Póka Tmre k. jegyző. * 1884 Ordas. Középiskoláit Kiskunhalason, a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte. Itt nyert diplomát 1906-ban. Hartán k. írnok, Dunapatajon segédjegyző, 1911—

1917-ig Ordason adóügyi jegyző, 917-től vezető jegyző. 1914-ben bevonult a 29. h. gy. e.-hez s 32 hónapi harctéri szóig, után 1917- ben, mint őrmester szerelt le. Kit.: Kesk. stb. Az OKH, Levente és ref. iskolaszék v. elnöke. Elnöke és vezetője továbbá a község kultúrális és társadalmi egyesületeinek. Felesége: Rádosi Ilona.

Preszly István k. főjegyző. * 1888 Kerém. Középiskoláit Zomborban, a jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken végezte. Pályáját Bácsszentivánon kezdte, majd a forradalom kitörésekor mint h. jegyző Pócsgyulafalvára került. A szerb megszállás alatt otthagyta hivatalát és Öregcsertőn lett h. a. ü. jegyző, majd Szakmáron a. ü. jegyző és 1933 szept. 15-én Pálmonostora község főjegyzőjévé választotta. 1914-ben bevonult a 70. h. gy. e.-hez, mellyel az orosz fronton küzdött, ahol kétszer megsebesült és az összeomláskor szerelt le. Kit.: Sign. Lau dis. Felesége: Ulrich Flóra.

Prikkel Kálmán k. főjegyző. * 1891 Nagykőrös. Középiskoláit a nagykőrösi ref. főgimn.-ban végezte s ott is érettségizett 1910- ben. A közig, tanfolyamot Kolozsváron végezte kitüntetéssel. A világháború kitörésekor vonult be a cs. és k. 38. gy. .-hez s a szerb harctéren súlyosan sebesült s mint 100 °/o-os hadirokkant a katonai szolgálat alól e. é. önk. tizedesi rangfokozattal felmentették.

1915-től 1919-ig a magyarkapusi h. körjegyző volt. 1919-ben mint magyar állampolgárt az oláh kormány kiutasította. 1920-tól Szentgál, majd Alberti községben teljesített adóügyi jegyzői szolgálatot,

1924-től u. ott, mint vezetőjegyző működik. Régi nemesi család sarja. Az oláh megszállás alatt magyarsága izzóvá forrott s mint főjegyző lelkes harcosa a magyar gondolatnak. Járási tüzrendészeti if elügyelő, tűzoltó parancsnok, testnev. és isk. kív. népműv. elnök. Elnöke továbbá a polg. lövészegyletnek. a helyi Frontharcos csoportnak. a Vöröskeresztnek, a Gazd. olv. körnek, a Baross Szövetségnek, a Levente E.-nek, s. gondnoka az állami iskolának. Tagja a MOVE és a Mfte egyesületnek. Szervező munkájának eredménye a község vásárjoga, csendőrlaktanyája, orvosi lakása, a hősi emlékmű s az egy emeletes 6 tantermes iskolaépület. A levente lőtér s a szervezés alatt álló óvoda szintén az ő kezdeményezése.

Puszter Győző k. főjegyző. *

1896 Tarcsa. Iskolái elvégzése után a közig, pályára lépett és a tanfolyamot Szombathelyen végezte, ahol 1921-ben oklevelet is nyert. Működését 1921-ben Szalkszentmártonban kezdte meg, mint adóügyi jegyző és 1933 óta, mint főjegyző vezeti a község ügyeit. A világháború alatt a 13 h. gy. e.-hez vonult be és az orosz, szerb, olasz frontokon harcolt, mint t. hadnagy kitüntetésekkel szerelt le. MOVE, Testnevelési biz. tagja, a Tűzoltó T. elnöke. Az ő működése alatt alapíttatott a k. szegényház. Felesége: Fazekas Aranka. Gy. Magdolna és Piroska.

Dr. Püspöki Béla k. orvos. * 1889 Pozsony. A gimnáziumot és az orvosi fakultást Bpesten végezte. Kórházi gyakorlatot a budapesti Szent László, Zita, valamint a háború alatt katonai kórházakban folytatott. 1923 óta Visegrád község megválasztott orvosa, egyben az OTI, Hajózási és a többi betegpénztár orvosa. Emi. segédorvos. A r. k. egyház tanácsának tagja, a Társaskör elnöke, vezető tisztje a Frontharcos csoportnak.

Pvibelszky György k. jegyző. * 1897 Szarvas. Középiskolái elvégzése után 1917-ben Szarvas község szolgálatába lépett és mint gyakornok működött. A közigazgatási tanfolyamot 1921-ben végezte és nyert oklevelet. Az oklevél elnyerése után 1922-ben Rákoshegyre került és egész 1937-ig mint s. jegyző és akkortól kezdve, mint vezetőjegyző jár el a k. ügyeiben. A világháborúban részt vett, e. é. ö. a volt cs. és kir. 101. gy. e. kötelékében, mint t. hadnagy szerelt le. Felesége: Wurdák Gizella ny. áll. tanítónő.

R.

Rajháthy Gyula k. főjegyző. * 1887 Dunaszentbenedek. Gimnáziumi érettségit Kalocsán tett 1906-ban, azután az önkéntesi évét a pécsi 19. h. gy. e.-nél szol-, gálta le, majd a jegyzői oklevelet Kolozsvárott szerezte meg. U. itt az egyetemen jogi tanulmányt is folytatott a mozgósításig, amikor bevonult a kolozsvári 21. h. gy. e.-hez és annak kötelékében az orosz harctérre ment, hol mint századparancsnok kizárólag rajvonalbeli szolgálatot teljesített 1914 dec. 31-ig, amikor is az egész századdal együtt orosz fogságba esett, honnan mint túsz csereakció folytán került visza 1922-ben.

1914-ben a harctéren mint zászlós az I. o. e. v. é. lett kitüntetve. Hadifogságból való hazatérése után 1922-ben Szeremlén választatott meg adóügyi jegyzővé, majd

155