Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár
Gulyás László k. főjegyző. * 1906 Jászkarajenő. Középiskoláit Szolnokon, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működött Alpáron, Dunavecsén, Szalkszentmártonon és 1937 óta Érsekcsanád vezetőjegyzője. Felesége: Szepesi Lenke. Gy. Judit. Gy. Gr. ffvvlai Gyulay Tibor. tb. főszolgabíró. 1904 Budapest. Tanulmányait a szegedi egyetemen, az államtudományi fakultáson végezte és 1927-ben avatták doktorrá. Ugvanez évben lépett a vármegye szolgálatába, mint tb. szolgabíró és azóta a nagykátai főszolgabírói hivatalban működik. A TESz járási társelnöke, a MOVE és Turul Sport e. elnöke, a Stefánia E. alelnöke. Felesége: Záhorszky Zsuzsanna. H. Hagenturn Ede k. főjegyző. * 1898-ban Kisbudméron. Érettségi után a világháború frontjaira került. A háború után jegyzői oklevelet szerzett. 1924-ben szederkényi adóügyi jegyzővé, 1937-ben pedig más szolgálati helyek után veresegyházi vezető jegyzővé választották. Neje: Gerényi Mária. Dr. Halmos Gusztáv k. állatorvos. *1896 Nagymajtény. Gimnáziumi tanulmányait Beregszászászon végezte. Oklevelet 1921- ben az állatorvosi főiskolán nyert. Pályáját 1924-ben Ráckevén kezdte meg, hol azóta is működik. Atyja ny. állatorvos, ki kb. 40 évig működött Beregszászon. Felesége: Mészáros Hedvig. Egy fia van. Dr. Hammang Kristóf orvos, h. közs. orvos. * 1895 Szenthubert. Középiskoláinak elvégése után, Budapesten a Pázmány Péter Tudomány Egyetem orvosi fakultására iratkozott be, hol 1932-ben nyert orvosi diplomát. A világháború alatt a szegedi 5. h. gy. e. kötelékében teljesített szolgálatot egész az összeomlásig és mint egészségügyi zászlós szerelt le. Leszerelése után folytatta tanulmányait, melyet a világháború kezdetén megszakított. A diploma megszerzése után 2 évig Pestszentlőrincen, mint gyakorló orvos működött, ezt megelőzőleg kórházi gyakorlatot is folytatott Budapesten, a fehérkeresztes kórház sebészeti osztályán. 1935-ben Sződliget községben kezdte meg gyakorló orvosi működését, amelyet azóta is folytat. Mint gyakorló orvos 1936-ban megbízatást nyert a Sződ község orvosi tisztség helyettesítésére, mely tisztségben 1938 tavaszáig működött és azóta mint k. orvos működik. Élénk részt vesz a község hazafias, társadalmi és kultúrális életében. Tagja a Sződ k. elöljáróságának és annak képv. test.-nek és vezető orvosa a Zöldkeresztes intézménynek. Handl Mihály k. főjegyző. * 1879 Soroksár. Középiskoláit Vácott és Esztergomban, a közig, tanfolyamot Budapesten végezte. Pályáját, mint gyakornok Szigetszentmiklóson kezdte meg, majd Pesterzsébeten és 1900 óta Soroksáron működik. 1902-ben lett aü. jegyző és 1914-ben választották meg a község vezető jegyzőiévé. A tűzoltó t., népművelési és estnevelési biz., valamint Hí ipariskola fel. biz. elnöke és az egyházközség világi elnöke. A vm. jegyzője, pénztárosa. Felesége: Streiter Amália. Hankó Gyula aügyi jegyző. * 1900 Budapest. Középiskoláinak elvégzése után a közig, pályára lépest. A közig, tanfolyamot 1924- ben Miskolcon végezte. Bugyin kezdte működését, onnan Pándra került, hol s. jegyző volt, maid 1926-ban Laiosmizsére jött és 1930- ban választották meg aügyi jegyzővé. Katonai kötelezettségének 1918—19-ben tett eleget. Élénk és tevékenv részt vesz a község kultú.rális és társadalmi életében. Hantó József k. állatorvos. * 1892 Dénesfa. A középiskoláit Sopronban és az állatorvosi főiskolát 1920-ban Budapesten végezte. Pályáját Szentteleken, mint körállatorvos kezdte meg és 1923 óta Kerekegyháza község állatorvosa. A helyi Sport E. volt elnöke,, a Gazdasági E. és Levente E. vm. tagja. A világháborút végigküzdötte a 76. gy. e.-del az orosz és olasz fronton és kétízben megsebesült. Főhadnagyi rangban szerelt le. Kit. III. o. kát. é. k. a kardokkal, Sig. Laud, a kardokkal, II. o. e. v. é., Kcsk, seb. é. két sávos és háb. e. é. 1935-ben eml. századossá nevezték ki és 1938- ban a honvédelmi minisztérium által átminősítették, mint katonai állatorvost. Hámory István k. főjegyző. * Huszt. Érettségi után közigazgatási pályára lépett. A jegyzői tanfolyamot Egerben végezte és oklevelet 1922-ben nyert. Pályáját Izsákon kezdte meg. 1923-ban választották meg s. jegyzőnek és 1938 óta a k. főjegyzőjeként működik. 1914-ben bev. a 85. k. gy. e.-hez és annak kötelékében az olasz és szerb fronton küzdött az összeomlásig, miközben egyszer sebesült. Kit.: Sig. Laud, a kardokkal, II. o. e. v. é., br. v. é., Kcsk., sebesülési érem tulajdonosa. Tartalékos hadnagyként szerelt le. Tűzoltó egy. elnöke, MOVE ügyvezető allnök,, Kaszinó Egyesület jegyzője. Felesége: Csuha Erzsébet. Hárfalvi Vilmos k. állatorvos. * 1899 Lók. Középiskoláit Sopronban, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. 1924-ben nyerte diplomáját. Pályáját Székesfehérvárott kezdte meg, majd Battonyán és Laiosmizsén működött. 1927 óta Budakeszin községi állatorvosként tevékenykedik. Több helyi egyesületnél, mint titkár és vezetőségi tag munkálkodik. Felesége: Kluch Mária. Hegedűs Sándor k. főjegyző. * 1890. Tiszaföldvár. Középiskoláit Nagykőrösön, Pápán és Magyaróváron, a jegyzői tanfolyamot Pécsen, jogi tanulmányait Miskolcon végezte. A jegyzői pályára 1912- ben lépett. Állomáshelyei: Pereg, Szalonta, Harkány, Dömsöd és Dunaegyháza, majd 1936-tól Dunavecse k. vez. főjegyzője. 1914- ben bevonult a 68. k. gy. e.-hez. A szerb harctéren tífusz betegséggel kórházba került s 1918- ban mint önk. szakaszvezető szerelt le. Elnöke és vezetője a községi kultúrális és társadalmi egyesületnek. A Polg. Löv. Egyl, a Tűzoltó Egyl., a Sport Egyl., a MOVE stb. elnöke. Felesége: Tóth Jolán. Gy. Flóra Jolán, Sándor László, Lóránt. Heller Ferenc k. főjegyző. * 1886 Szenthubert. Köziggazg. tanfolyamot Nagybecskereken végzett. Működött: Szenthuberten, Hartán, Dunavecsén, Dunapatajon, Dunaegyházán és 1918 óta Solton. A levente, tűzoltó, E., és Hangya elnöke. Vezetése alatt a község 3 tanyai iskolát építtetett, villanyvilágítást, strandfürdőt létesített. Felesége: Soós Erzsébet. Hetényi Vilmos körjegyző. * 1875 Nyitra. Középiskoláit Nagyszombaton végezte. Katonai szolgálatot a cs. k. 12. gy. e.-nél teljesített mint eö. Pályáját Kistapolcsányban, mint jegyzőgyakornok kezdte meg, majd Budapesten 1902-ben elvégezte a közigazgatási tanfolyamot. Oklevelének megszerzése után Zsitvaújfalun lett segédjegyző, majd működött a Béládi körjegyzőségen és 1907- ben Aranyosmarót nagyközség főjegyzőjévé választották meg. Innen a cseh megszálláskor Pilisszántóra került, mint h. vezetőjegyző, majd 1920 szeptember 21- én egyhangúlag körjegyzővé választották és azóta is itt működik. Vezetése alatt az ő kezdeményezésére a Pilisszántó és Pilisszent-147 10*
