Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár

kereszt község közötti utat átépítették, a hősök emlékművét 1926- ban felavatták, különösen nagy szerepe van a magyarosítás terén. A világháború alatt mint npf. hadnagy vonult be, azonban mint nélkülözhetetlen közigazgatási vezetőt katonai szolgálat alól távirati úton felmentették. Tfrsadalmi állásánál fogva élénk és tevékeny részt vesz községei hitéletében, valamint minden hazafias és kultúrális mozgalomban. Felesége: Rajczy Sarolta, négy gyermekük van, Vilma áll. tanítónő, László doktorátust szerzett, kir. pénzügyi fogalmazó gyakornok, Tibor jogszigorló és Sarolta a cinkotai áll. tanítóképzőintézet növendéke.

Dr. Hévizy Tivadar kör, OTI, posta orvos. * 1893 Szabadka. Középiskoláit Baján, egyetemi tanulmányait Insbruckban és Budapesten végezte. 1916-ban nyerte diplomáját. Pályáját Baján kezdte, Sükösdön lett körorvos. 1924—25. évben a Rockefeller alapítvány ösztön díjasaként Ansrliában és Franciaországban, valamint az Egyesült álamokban tudományos kutatásokat végzett. Innen viszszatérve, a mai napig folytatja körorvosi, ténykedését. A világháborúban mint orvos katonai szolgálatot teljesített. Kit.: arany é. k., II. o. vöröskerszt, Kcsk, háb. e. é. A szerb megszállás alatt a szerbek hat hónpig fogságban tartották Baján és Szabadkán, majd mint magyar állampolgárt felmentették a hazaárulás vádja alól. A frontharcos szöv., a közs. képv. test. tagja. Felesége: Riedl Zsófia. Gy. Blanka és Tilda.

Holczer József főjegyző. * 1883 Ujszász. A jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte és 1903-ban szerzett oklevelet. Pályáját 1899- ban Ujszászon kezdte meg. Több helyen mint s. jegyző működött és 1920 óta Törtei k. főjegyzője. Községe fejlesztésében és vagyona gyarapításában nagy érdemei vannak.. Az ő működése alatt vették meg az új községházát, 1927- ben a telefon bevezetésében vett részt, iskolát, járdát épített, továbbá a templom részére is ő szerzett toronyórát. Részt vesz a k. minden hazafias és társadalmi megmozdulásában. Elnöke a testnev. biz.-nak, isk. kívüli népmüv. biz.-nak, Tűzoltó Test.-nek, Törteli Iparos és Olvasó Egyletnek a díszelnöke. 8 gyermek édesapja. Felesége: Szűcs Eszter.

Holovitz József k. főjegyző. * 1893 Tápiószentgyörgye. Középiskolái elvégzése után jegyzői pályára lépett. Közigazgatási tanfolyamot Nagybecskereken végezte és oklevelet 1914-ben nyerte el.

Pályáját, mint gyakornok Tápiószentgyörgyén kezdte meg, majd segédjegyzövé még azévben megválasztották és egész 1917-ig működött. Több helyen fejtett ki munkásságot, míg 1927-ben Farmos község főjegyzőjévé választották és azóta az ő vezetése alatt áll a k. közigazgatása. Több alakulatnak az elnöke. Felesége: Halassy Katalin.

poloukai Hreblay Tibor körállatorvos. * 1902 Budapest, ősi nemesi családból, édesatyja, p. H. Emil m. kir. gazdasági felügyelő volt. Középiskoláit Marosvásárhelyen, a katonai főreáliskolát vPozsonyban és Kismartonban végezte. Utána a budapesti állatorvosi főiskolán, mint honvéd állatorvos akadémista 1925-ben megszerezte diplomáját. Pályáját mint honvéd

s. állatorvos kezdte, majd leszerelése után Heves megyében volt magán állatorvos. Utána a budapesti vágódídon nyert beosztást és 1927. febr. 16-án Aszódra ke rült mint h. kör állatorvos, majd ugyanaz év májusában megválasztották körállatorvossá. Emi. honvéd segéd állatorvos. Tagja a MOVE-nak és PRE-nek. Felesége: Baróthy Beke Dorottya erdélyi nemesi családból származik. Gy. Iván, Ferenc.

I.

Dr. Illési Aladár k. orvos. Középiskolai tanulmányait Szolnokon, egyetemet Budapesten végzett, ahol 1903-ban nyerte orvosi diplomáját. Pályáját Budapesten különböző kórházakban kezdte, mint alorvos. 1918 óta Irsán működik, ahol 1921-ben választották meg k. orvossá. OTI orvos is. A világháborút mint népfölkelő orvos végig küzdötte.

író Bálint k. főjegyző. * 1885 Budapest. Ugyanott tett érettségit és nyert jegyzői oklevelet 1904- ben. Közigazgatási pályán több helyütt működött, majd Tasson lett főjegyző és 1920-tól Apostag főjegyzője. Működése alatt épült meg a község vízvezetéke, erdőt vásárolt a község, hősi emlékművet emeltetett, főjegyzői lakot épített, iskolákat államosították, megszervezték a zöldkeresztet és levente otthont létesítettek, az egészségügy házának építése pedig most van folyamatban. A jegyzők országos árvaházi egyesületének járási megbízottja, Pestvármegyei jegyzők választmányának t., tejszövetkezet és rk. egyházközség elnöke, Dunavecsei járási mezőgazdasági bizottság jegyzője stb. Felesége: Lénárt Erzsébet.

Izsó Sándor k. s. jegyző. * 1904 Budapest. Kereskedelmi érettségit Budapesten, a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Érden kezdte. 1926-tól 1935-ig Yecsésen van állandóan, 1935 óta pedig a Yecsés—Ganz-telepi kirendeltség vezetője.

J.

Jaczó Sándor k. aljgyző. * 1907 Mátramindszent. Középisk. Aszódon végezte, a jegyzői vizsgát Egerben tette le. Pályáját Vanyarcon kezdte meg, majd 1933-ban választották meg Versegen aljegyzővé. Atyja J. Géza Vanyarc jelenlegi főjegyzője. Felesége: Martos Margit. Gy. Sándor.

.Takes Zoltán k. főlgvző. * 1894 Endrőd. Az érettségi után a világháború kitörésekor a 101. gy. e. kötelékében, mint rohamszázad parancsnok teljesített szolgálatot. Leszerelt mint tartalékos főhad_nagy. Kit.: Signum Laudis, II. o. e. é. és Kcsk. A jegyzői tanfolyamot 1920-ban Szombathelyen végezte. Működését Szabadszálláson

1920-ban mint s. jegyző kezdte meg, 1921-től gazd. jegyző, 1931- től főjegyző. Felesége: Paal Karolin.

Dr. Tankó .égőst ny. főispán.

* 1856 Baka. Középiskoláit és jogi tanulmányait Pozsonyban végezte. Pályáját Torontál vármegyében kezdte meg, mint aljegyző, majd Pancsován lett szolgabíró, onnan mint helyhatósági biztost küldték ki Hertelenfalva és Sándoregyházára, valamint Sándorgyörgyfalvára, ahol a csángó telepítést irányította. Utána a nagyszentmiklósi járás főszolgabírója lett. Később, mint ármentesítő rt. ig. működött 10 évig, majd a szerb megszálláskor Kiszomborban letartóztatták és Becskerekre vitték. 1921 augusztus 21-én a felszabadult Tisza-Maros háromszög és csonka Torontál vm. alispánja lett. majd később Tolna vm. főispániává nevezték ki. Több magas polgári kit. tulajdonosa. 1931-ben vonult nyugalomba, azóta Mátyásföldön él. Felesége: Hollósi Ilona.

Dr. Járay János k. orvos. * 1898 Vecseháza. Középiskoláit Lúgoson és Szegeden, az egyetemet Budapesten végezte. 1916-ban bevonult, az orosz fronton küzdött. 1918-ban mint zászlós szerelt le. Kit.: Kcsk. 1922-ben Miskolcon kórházi segédorvos, 1827-től magánorvos Kiskunlacházán, majd községi orvos lett. Felesége: Borzovai Nagy Sára.

Józsa Lőrinc k. vezetőjegyző.

* 1877 Karcag. Iskoláit ugyan-148