Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár
daors főjegyzője. Á Levente Egyesület és a járási jegyzőegylet elnöke. Felesége: Huber Anna. Földváry Aurél k. főjegyző. * 1888 Majs. Középiskoláit és a közigazgatási tanfolyamot Pécsett végezte. Kiskőrösön aljegyző, Hajóson adóügyi j. és 1927 óta Dunaharasztin mint főjegyző működik. Résztvett a világháborúban. A pécsi volt 19. h. gy. e. eml. főhadnagyként szerelt le. Kit.: Signum Laudis, II. o. e. és br. v. é., Kcsk. tulajdonosa. Önkéntes Tűzoltó testület, MOVE, Frontharcos Szöv., Vöröskereszt Egylet elnöke, a Dunaharaszti Nemzeti Caszinó v. tagja. Résztvett a község minden hazafias és társadalmi megmozdulásban. A község fejlesztésében nagy érdemei vannak, az ő nevéhez fűződik a k.-i háztartás rendbehozatala. Felesége: Soós Karolina. Dr. Főző József k. orvos. * 1898 Aszód. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályáját Túrán kezdte meg, mint magánorvos, hol most mint községi orvos működik. K. képv. test. t. O. K. H., P. L. E. A Pestről ott nyarló gyermekek körüli érdemeiért föpolgármesetri köszönetben részesült. Felesége: Révész Ilona. Franz Rezső k. főjegyző. 1885 Mokrin. Középiskoláit Nagybecskereken végezte és ugyanott szerezte 1909-ben a jegyzői oklevelet. Pályáját Beodra községben kezdte meg, majd működött Hegyszentmiklóson. már mint körjegyző Keglevicsházán és mint főjegyjegyző Tápiószecsőn. 1984 óta Nagykáta vezető jegyzője. 1914— 18-ig az összeomlásig a szerb, orosz, olasz, oláh rajvonalakban teljesített szolgálatot. Kit.: kor. arany é. k., Signum Laudis, Kcsk, háb. e. é. Felesége: Steiner Paula. Freytag Olga k. irodatiszt. * Budapest. Iskolái elvégzése és 3 évi gyakorlat után a k. képv. test. megválasztotta irodatisztnek és 1921 óta dolgozik Nyáregyházán. Családfenntartó. Két húga: Ilona és Margit. Fiilöp József k. aü. jegyző. * 1881 Pétermonostora. Középiskoláit Csongrádon és Szegeden végezte, ahol érettségit tett. Jegyzőgyakornoki évét Bényén töltötte. Közig, tanfolyamot Bpesten hallgatott, hol jegyzői oklevelet szerzett. 1910-től Pilis községben községi írnok, később mint s. jegyző működött. 1923-tól mint adóügyi jegyző teljesít szolgálatot. Tagja a vm.-i Jegyzői Egyesületnek, az Orsz. Jegyző Egyesületnek, a Magyar Vöröskereszt Egy.-nek, a Nemzeti Munkavédelemnek, a P. L. E.-nek. Felesége: Kottász Etelka. G. Dr. Gallé Miklós h. aljegyző. * 1907 Budapest. Középiskolai tanulmányai után az egyetemet Budapesten végezte és doktorátust 1934-ben nyert. Közigazgatási oklevelét 1936-ban Szombathelyen szerezte. Pályáját 1927-ben Hartán kezdte meg, ahol 10 évig, mint k. irodatiszt működött. 1937- ben Dunapatajon h. s. jegyző és még u. ebben az évben Szalkszentmártonban megválasztották k. aljegyzőnek. A község levente főoktatója és a MOVE vezetőtagja. Felesége: Langmár Mária. Gy. Miklós. Dr. Garay László k. főjegyző. * 1900 Alsónémedi. Érettségit Kunszentmiklóson 1919-ben tett, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán doktorátust szerzett. Katonai szolgálatot 1923-24- ben teljesített a Nemzeti Hadseregben. 1926-ban letette a jegyzői vizsgát. Pályáját Lajosmizsén kezdte meg mint h. s. jegyző. 1927- ben Bugyin lett aü. jegyző és két év múlva választották meg főjegyzőnek. Az önk. tűzoltó t., népművelési és testnevelési biz., valamint a Hitel Szöv. fel. biz. elnöke, ill. utóbbinak h. elnöke. Flnöke még a Hangya ig.-nak is. Felesége: Turcsányi Lucia. Dr. Gáli Béla k. orvos. * 1903 Székelyszentmihály. Középiskoláit Székelyudvarhelyen, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mint az országos társadalom biztosító orvosa előbb Dunaharasztin, maid Gödöllőn fejt ki hasznos szolgálatot. Élénk és tevékeny részt vesz a község közegészségügy, kultúrális és társadalmi életében. Felesége: Becei Soó Katalin. Gáti István k. főjegyző. * 1881 Homokmégy. Kiskunhalason érettségizett, a jegyzőtanfolyamot Nagybecskereken végezte. 1907- ben szülőfalujában segédjegyzővé választották. Mai állomáshelyén 1920-ban választották vezetőjegyzővé. Hosszú frontszolgálata alatt számos kitüntetést szerzett. Több helyi egyesület elnöke. Neje: Molnár Borbála. Dr. Géczy András Pestvármegye aljegyzője. * 1907 Lőrinci. Középiskoláit Gödöllőn, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1930-ban avatták államtudományi doktorrá. Pestvármegye szolgálatába 1932 október óta áll és ez év májusában vármegyei aljegyzővé választották. Hosszú községi szolgálat után a varmegyei szolgálatát a gödöllői járásban kezdte, rövid ideig működött az aszódi járásban is. Ez év januárja óta a központi közigazgatásnál teljesít szolgálatot. Katonai szolgálatot teljesített és résztveít a felvidéki felkelésben. Dr. Géczy Isván k. főjegyző. * 1902 Bércéi. Középiskoláit Balassagyarmaton és Gödöllőn, egy. tanulmányait Bpesten s a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. Mint jegyző Gödöllőn és Cinkotán működött. 1986-tól Nagvtarcsa község vezető főjegyzőié. Elnöke és vezetője a község kultúrális és társadalmi egyesületeinek s lelkes harcosa a nemzeti összefogásnak. Gosztonyi Menyhért k. főjegyző* 1891 Miske. Középiskoláit Szegeden végezte, jegyzői oklevelét Marosvásárhelyen szerezte meg. Pályáját Dusnokon kezdte meg, majd a mozgósításkor bevonult és egy évig frontszolgálatot téliesített. Ekkor orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918 ápr. 1-én szökés útján került haza. Ugyanez év novemberében Fajszon lett h. segédjegyző, majd Szakmaron választották meg s. jegyzővé. 1921 február 16-án az újonnan alakult Dárgszél főjegyzője lett. Innen választották meg 1923 szept. 7-én Bátya község főjegyzőjévé. Működése alatt létesült a zárda, az óvoda, az ártézi kút, úi iskola és a község belterületét fásították. Ezért a ténykedésért a belügyminiszter elismerő oklevéllel tüntette ki. Gromon József k. főjegyző. * 1883 Solymár. Érettségit Budapesten tett és ugyanott végezte el a jegyzői tanfolyamot 1905-ben. Első állomáshelye Krassószörény megyében volt, majd utánna Üllőn, Budakalászon, Pilisszántón működött, mint s. és h. főjegyző. 1916 óta Dunabogdány vezető jegyzőié. A testn. bizottság népműv. biz. elnöke stb. Gulyás Lajos k. főjegyző. * 1895 Jászladányban. Középiskoláit Budapesten, a közig, tanfolyamot Egerben végezte 1921-ben. 1922-ig s. jegyző Nagykátán, 1922—35-ig Jászladányon önálló hatáskörű közig, jegyző, 1935-től Lajosmizsén vezető főjegyző. 1915-ben bevonult a volt cs. k. 68. gy. e.-hez, hol transzportvezető, majd a háború végéig az újpesti kát. rendőrségnél teljesített szolgálatot, a hol szervezője volt a nemzetőrség tiszti csapatának. A forradalom alatt menekülnie kellett. Elnöke és vezetője a Lajosmizsei kultúrális és társadalmi egyesületeinek. Felesége: Urbán Jolán. 146
