Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár
oklevelet. Pályáját Ujhartyánban kezdte, majd Alsódabason és Igaron működött. Utána ismét visszakerült Alsódabasra, ahol 1932— 1936- ig a község főjegyzője volt, azóta pedig Alsónémedi vez. jegyzője. Fivére néhai D. Ferenc az orosz fronton hősi halált halt. Felesége: Pákoszdy Erzsébet. Dolinái és draskóczi dr. Draskóczy Géza vm. aljegyző. * 1908 Eoerjes. Középiskoláit ott és Budapesten végezte. Jogtudori oklevelet a budapesti kir. tudomány egyetemen szerzett. Emi. huszárfőhadnagy. A vármegye szolgálatába 1932-ben lépett. 1937- ben választották meg szolgabíróvá és 1938 januárjában vm. aljegyzői minőségben a központi közigazgatáson osztották be, az elnöki ügyosztályhoz. A Turul Szövetség Verbőczy Bajtársi E. volt alvezére. Felesége: domanoveczi és lestini Zmeskál Sarolta. Dr. Dusa József k. orvos. * 1889 Debrecen. Középiskoláit Debrecenben végezte. Pályáját mint gyak. orvos Debrecenben kezdte meg és 1914-ben Pilisen megválasztották k. orvosnak. A világháborű alatt a debreceni 3. honv. gy. e.-ben mint honv. főorvos szolgált. Frontszolgálaton a Kárpátokban. Montenegróban és az olasz fronton volt. Kit.: kor. ar. é. kér. a vit. é. szalagján, Kcsk., Vöröskereszt egylet, Magy. tud. fajvédő egy. tagja, tűzoltó test. orvosa, MOVE elnöke és több alakulat tagja és vezető embere. E. vitéz dr. Egedy Kálmán főszolgabíró. * 1899 Abony. Középiskoláit Cegléden, egyetemi tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter Tud. Egyetemen végezte. 1922- ben lépett Pest vármegye szolgálatába, ahol 1V2 évig központi szolgálatot teljesített, majd pedig mint megválasztott szolgabíró a kiskunfélegyházai járásba került, ahol 4 évet töltött el. Innen a központi járásba helyeztetett át, honnan 8 évi szolgálat után 1934- ben a monori járásba került, mint tb. főszolgabíró, 1938 máj. 11-től helyettes főszolgabíró, majd mint megválasztott főszolgabíró működik. A világháború alatt a m. kir. 10 h. gy. e.-nél szolgált, hol több magas kitüntetésben részesült s mint ilyet vitézzé avatták. A Nemzeti Hadseregben a m. kir. 13. h. gy. e.-nél szolgált s mint eml. hadnagy szerelt le. Élénk és tevékeny részt vesz a járás hazafias, kultúrális és társadalmi életében. Pest vármegye törvényhatósága érdemeinek elismeréséül nagy lelkesedéssel egyhangúlag választotta meg a monori járás főszolgabírójának. Dr. Egger Gyula körállatorvos. * 1893 Budapest. Középiskoláit s az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte, a diploma elnyerése után Irsán működik s 1919-ben körállatorvossá választják. A Sport Egyesületnek 1927 óta elnöke. Elnöke s vezető tagja a község képv. testületének. Munkásságának elismeréseként a kormányzat részéről több kitüntetésben részesült. Dr. Elek Pál k. orvos. * 1902 Üllő. Az egyetemet Budapesten végezte. Üllőn, mint magánorvos kezdte pályáját. 1933 óta községi orvos Üllőn. Felesége: Mellis Mária. Dr. Erdélyi István k. orvos. * 1894. Sződ. Régi nemesi családból. Középiskoláit Vácott végezte és először papi pályára készült, a világháború kitörése tanulmányait félbeszakította és önként jelentkezett katonai szolgálatra. A szerb és orosz harcokban vett részt, majd hadifogságba esett, ahonnan 1918 novemberében szökés útján került haza. Ezután beiratkozott a tudományegyetem orvosi fakultására és 1925-ben nyerte diplomáját. Közben tagja volt az egyetemi csendőrzászlóaljnak. Pályáját különböző kórházakban kezdte meg, majd 1926- ban Akasztón és 1929-ben Sződ község orvosa lett. F. Dr. Farkas Géza Kalocsa m. város polgármestere. * 1888 Újvidék. Középiskoláit Szegeden, egyetemi tanulmányait részben a budapesti, részben pedig a kolozsvári egyetemeken végezte. Utána a bekövetkezett világháború alatt a kalocsai vöröskereszt kórházban teljesített szolgálatot mint ügyv. titkár. A kommun bukása után Pest vármegye szolgálatába lépett, mint közig, gyakornok. Innen 1921 júl. 1-én a m. kir. államrendőrséghez nevezték ki s. fogalmazóvá, majd 1924-ben r. fogalmazó lett. 1928 május 23-án a kalocsai rendőrkapitányság vezetésével bízták meg, 1929 október 22-én nyerte a rendőrkapitányi címet. Mint a kapitányság vezetője választották meg 1934 március 20-án Kalocsa m. város polgármesterévé. Felsőőri Fábián János k. állatorvos. * 1892 Siómaros. Érettségit a debreceni ref. kollégiumban tett és az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte, oklevelet 1921-ben nyert. Működését Fülöpszálláson kezdte meg, mint k. állatorvos, majd pedig 1930-ban Szabadszállás választotta meg állatorvossá és azóta itt működik. A világháború kitörésekor a 16. huszár e. kötelékében 20 hónapon át a román fronton harcolt, mint eml. s. állatorvos szerelt le. Az Űri Caszinó tagja, a Hangya felügy. biz., Tejszöv. felügy. biz. k. képv. test., Turul szöv. és a „Lehel“ szöv. tagja, valamint utolsónak az alapító tagja. Igen régi nemesi családból származik. Felesége: Arany Flóra. Gy. Flóra és Ilona. Fehér István k. főjegyző. * 1902 Szarvas. Középisk. Szarvason, a közgazdasági egyetemet Budapesten, a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte. Itt nyert oklevelet. 1936 évtől Hévízgyörk közs. főjegyzője. Elnöke és vezetője a község kultúrális, hazafias és társadalmi egyesületeinek. Fejér László k. irodatiszt. * 1904 Alberti. Középiskolai tanulmányait Cegléden végezte, majd hat évig az albertirsai Hangya fiók üzletvezetője volt. Innen került a községházára, ahol 1928 nonovemberében választották meg k. irodatisztté. A vöröskereszt egyl. pénztárnoka, valamint a Levente E.-nek is, melynek jegyzője, a P. L. E. és MOVE főtitkára, a dalos kör számvizsgálója. — Arany- és ezüst oklevéllel kitüntetett zeneszerző és költő. Fekete Gerson főjegyző. * 1889 Gyoma. Jegyzői tanfolyamot Debrecenben végezte. Rákoskeresztúron, mint aljegyző kezdte meg működését. 1931-től helyben mint főjegyző működik. 1915-ben bevonult a 101-es ezredhez. Olasz és orosz harctéren küzdött, kétszer sebesült, 1918-ban mint hadnagy szerelt le. Kit.: I. 0. e. v. é. Felesége: Almássy Ilona. Ferenczy István k. főjegyző. * 1901 Medcsér. Középiskolai tanulmányait Székelykeresztúron, a jegyzői tanfolyamot Egerben végezte 1923-ban. Szakmáron mint s. jegyző 2 évig, Öregszántó községben 8 évig mint aü. jegyző, majd 1933-tól mint k. főjegyző Homokméren működik. Elnöke és vezető tagja a község kultúrális és társadalmi egyesületeinek. Forgó Henrik k. főjegyző. * 1875 Törökbálint. Középiskolái elvégzése után a feketekőrösi Ármentesítő Társulatnál működött. 1900-ban letette a jegyzői vizsgát, 1901—16-ig abonyi jegyző volt, majd Budaörsön is működött, azután Albertfalván. 1931 óta Bu-Pestvármegye Adattára II—III. rész. 145 10
