Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története

mily mértékben idézte elő idegenek bevándorlása. A fővárosiak és környékbeliek ideköltözését gyáriparának nagyszabású kiépülésén kívül kitűnő földrajzi fekvése és egészséges éghajlata segítette elő. A háború után fellendült az építkezési kedv, de a népesség arányához képest még mindig szükséges új lakóházak építése. 1842-ben 448 volt Újpest népességének száma,

1910-ben pedig több, mint 55.000. Közben, különösen az 1890 és 1900 közötti évtized mutat nagy emelkedést,

1920-tól 1930-ig újra jelentős mértékű népszaporodás figyelhető meg. A legutóbbi népszámláláskor 67.283 volt Újpest lakosságának száma.

A város, ha az eddigi fejlődés üteme nem hagy alább, további nagy emelkedést sejtet. Újpest törvényhatósági jogú várossá való alakítása is mihamarabb be fog következni, mert az ország egyik legnagyobb városa méltán támaszthat igényt az önálló törvényhatóság rangjára. Gyáriparunk jelentőségének további emelkedése és a fővárosi gyáripar szükséges és előrelátható decentralizálása Újpest gazdasági és kultúrális fejlődésének is újabb lendületet fog kölcsönözni és ezáltal a nemzeti szempontból is nagyfontosságri gyárváros hazánk gazdasági életében még előkelőbb helyet tölt majd be.

A Tungsram vízisporttelep. Újpest.

96