Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
Annak a feltevésnek a jogosságát, hogy Yác mai helyén a történelem előtti korban nagyobb település lehetett, valószínűsíti az a tény, hogy hazánk területének legősibb lakosai mind a vizek mentén telepedtek meg. A rómaiak idejében szarmata jászok lakták e területet. Szomszédaik a germánfajú kvádok voltak, akikkel jó viszonyban éltek, ez a jó viszony azonban nem volt elég ok, hogy ellenük is erősen ne védjék határaikat. Kettőságú, hat méter széles és három méter mély árok futott a Dunától a Tiszáig: a Csörsz árka. Szemben, Pannónia felől, a római birodalom legkeletibb határaira kitóit őrszemek néztek farkasszemet a városnál két barbár szomszéd nép harcosaival. A magyarok a honfoglalás korában kétségtelenül szlávokat találtak itt. Maga a városnév is szláv eredetű, jelentése talán „telep“, „több ház“. Ez a szláv szó megtalálható több szláv összetételben, éppúgy, mint a magyar „szállás“ szó. (Janko-vác = János-szállás, stb.) A X. század közepén Vác már fejlett község volt, úgyhogy Szent István püspöki székhellyé tette. Nevezetességét bizonyítja az is, hogy uralkodóink is számtalanszor felkeresték, sőt országgyűlést, zsinatot és különféle nagyfontosságú tanácskozásokat is tartottak itt. Különösen kedvelt helye volt Vác Arpádházi királyainknak. E korbeli uralkodóink el is árasztották Vácot kiváltságokkal és egyéb kedvezésekkel. így már I. Géza is igyekezett e várost fejleszteni, felvirágoztatni. Díszes székesegyházat emelt benne, amely Salamon fölött aratott mogyoródi győzelmét örökítette meg. őmaga Vácon székelt. A lakosság számát azzal is igyekezett gyarapítani, hogy a szomszéd országokból idegeneket telepített ide, akik szívesen jöttek, mert a király bőven juttatott nekik szabadalmakat és kiváltságokat. Amikor meghalt I. Géza, életében kifejezett kívánsága szerint Vácon temették el, abba a templomba, amelyet ő építtetett. A krónikásaink feljegyezték, hogy magát a várost és a püspökséget is I. Géza alapította. A történettudomány azonban minden kétséget eloszlatóan bizonyította, hogy a krónikások eme állításának nincs semmi történeti alapja, és nem egyéb, mint egyszerű szájhagyomány, melyet semmi egyéb tény nem támogat. Annak a templomnak a teljes elkészülte, amelyet Géza király kezdett építeni, halálával megakadt. Szent László azonban befejezte építtetését és belsejét gyönyörű díszítésekkel látta el. Szent László is, mint I. Géza, Vácot az ország fővárosává akarta tenni. Nagy ■valószínűséggel megállapítható, hogy már ő emelte e várost a szabad királyi városok sorába. Vak Béláról is tudjuk, hogy elődeihez hasonlóan igen kedvelte e helységet és sokszor megfordult falai között. Arpádházi királyaink közül talán legtöbbet Imre király váci kapcsolatairól tudunk. Ő nagy nemzeti zsinatot tartott a városban. Boleszló, a város püspöke III. László és IV. Béla királyainknak keresztapja volt. Ez a tény csak erősebbre fűzte azt a kapcsot, amely Imrét Váchoz fűzte. Boleszló püspök ugyanis Imre legkedvesebb hívei közé tartozott addig, amíg közte és Endre között kitört viszályban Boleszló Endre mellé állott. Egy ízben Imre a templomban az oltár mellől Pestvármegye Adattára. II. rész. 97 7
