Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
1894-ben Pasche-Lebstück Mária 1848/49-es honvódiőhaüiiagy emiekenek megorokitesere díszsírhelyet és sírkövei ajani xel a varos a község lakossaganaK neveben. Újpestnek ezt. az országos hírű szuioujei aokai Mór is megorokíietie „.Női főhaunagy" c. eloeszeiésében. A község kiegyezéskori történetében számos jelét találjuk a lüggetiensógi eszmékhez való ragaszkouásának, bar eme érzelmeinek maga a hatóság hivatalosan nem adhatta külső kiíejezését, egyes intézkedéseiben mégis igyekezett a magyar, függetlenségi gondolatot ápolni. 1896 októberében a gödöllői kerület az újpesti Wolfner-család tagját, Wolíner Tivadart választotta meg országgyűlési képviselőül. Ezidőben állították fel Újpesten a közjegyzőséget és ekkor kísérelték meg az adóhivatal létesítését is. Az utóbbi intézményt azonban oly sok más fontos közintézményhez hasonlóan, csak sokkal később, 1921-ben állíthatták fel. 1898-ban az általános nyomor enyhítésére 4U0 munkanélkülit foglalkoztató közmunkát szerveztek. Ezzel a munkával építették ki a város néhány csatornáját és kijavították az elhanyagolt állapotban lévő utak burkolatát. 1898-ban, március ló-én lelkes jubileumon ünnepeitek meg 1848 március ló-ének íelevszazauos óvloruuiójat. A templomokban istentiszteleteket tartottak es a varos lakossága díszközgyűlésén juttatta újra kifejezésre nagy szabadságszeretetét. A századforduló körül több elemi iskola felállítását tette lehetővé a közoktatásügyi minisztérium leirata, mely felszólította a várost, hogy az iskolai célra szolgáló telek auományozásával járuljon hozzá e kultúrális intézmények halaszthatatlan felállításához. Ugyanekkor Újpest nagy örömére az alispán tudatta a községgel a járásbíróság felállításának elrendelését. f elépült az új községháza is és az iskolák további szaporodásával a község iskolaügye erős fejlődéshez jutott. Eközben a község iparvállalatai a nagy fellendülés következtében erősen kibővültek. A Budapest-Ujpest-Rákospalotai villamosvasút az újpesti gyártelepre iparvágányt vezetett, úgyhogy az új gyárak ezután még nagyobb fejlődési lehetőségekhez jutottak. 1903-ban az ország politikai harcai a község történetében is nyomot hagytak. A község képviselője jogos nemzeti követeléseink teljesítése céljából indítványozta, hogy a képviselőtestület mondja ki a meg nem szavazott adók beszedésének törvénytelenségét, utasítsa a községi elöljáróságot a meg nem szavazott adók el nem fogadására és tiltakozzék a katonáknak törvényes időn túli szolgálatban tartása ellen. A község képviselőtestülete el is fogadta ezt az indítványt és felkérte a vármegye törvényhatóságát, hogy ebben az értelemben szintén tiltakozó feliratot küldjön a képviselőházhoz. A politikai harcok elültével népmiivelődés előmozdítására népkönyvtár fentartását határozták el, amelyet azután minden évben bővítettek és a korszerű követelményekhez képest átalakítottak. A község már ekkor gondot fordított az ifjúság testkultúrájának ápolására és állandó segélyben részesíti az Újpesti Torna Egyesületet és az Újpesti-Rákospalotai Athletikai Club-ot. Ezekkel az intézkedésekkel a város az ország legtöbb helységének enemü határozatait megelőzte, bebizonyítván ezzel a haladás iránti fejlett érzékét. II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozatala alkalmából a község újabb bizonyságát adta előbb is sokszor tanúsított hazaszeretetének. Kivette részét az országos ünneplésből, templomaiban istentiszteletet tartatott, házait fellobogózta, a lakosságot pedig felszólította, hogy minél nagyobb tömegben vonuljon Budapestre a fejedelem hamvainak átvonulásához. 1906 szeptemberében az elöljáróság újra kérvényt nyújtott be a képviselőtestület pártoló határozatával alátámasztva a törvényhatósághoz, Újpestnek rendezett tanácsú várossá alakítása ügyében. Ennek a kérvénynek elintézése sokkal hamarabb ment végbe, mint amazoké, melyeket a gyors ütemben fejlődő város a kiegyezés utáni években oly sűrűn nyújtott be a felsőbb fórumokhoz, közigazgatásának megkönnyítése céljából. 1907-ben a nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása elől elhárult minden akadály: a belügyminisztérium 5381/1907. sz. rendeletével megengedi a község átszervezését. Az 1907 évi augusztus 7-i közgyűlés örökítette meg a várossá alakulást. Újpest r. t. város első polgármestere dr. Ugró Gyula lett. Újpest ezután a legnagyobb magyar rendezett tanácsú város maradt, aminthogy várossá alakulása előtt a legnagyobb magyar község volt. Az átszervezéssel kapcsolatban megváltozott és kibővült a képviselőtestület, ami azután sikeresen szolgálta a lakosság gazdasági jólétének és kultúrájának emelését. Újpest város fejlődésében az elkövetkező évek új korszakot nyitottak. Legelső feladataihoz tartozott a Magyar Nemzeti Bank megalakításához szükséges tőkének közadakozás által való előteremtése, illetve az ország összes városainak és községeinek érre a fontos feladatra való felhívása. 1908-ban az újpesti községi gimnáziumot állami kezelésbe vették át, ami azután nagy mértékben elősegítette az iskola fejlődését. Rövidesen felsőbb leányiskolát építettek és az újabb elemi iskolák szervezéséhez szükséges költségeket igyekeztek pótadó kivetése útján előteremteni. A népjólét, a közegészségügy, köztisztaság és a közélelmezés ügyének javítására is nagy gondot fordítottak. E fontos szociális céloknak helyes módon való megoldására bizottságot küldtek ki, amely külföldön tanulmányozta a kérdést. 1908-ban felépítették az országszerte páratlanul álló vágóhidat 600.000 korona költséggel. A városi közgyűlés 1,200.000 koronás kövezési kölcsön felvételét határozta el, amelyből azután a város régen esedékes utca javításait el is végezték. Intézkedések történtek a 94
