Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
tek eí és házát felgyújtották. Á szabadságharc idején „lefolyt eseményeket az újpestiek egy utca elnevezésével örökítették meg, amennyiben a mai Verbőczy-utcának, melyet 1888-ban nyitottak, a képviselőtestület egyhangú hozzájárulásával Szabadság-utca nevet adtak. Az 1848 után következő abszolutisztikus korszakban a község elvesztette autonómiáját és az elöljáróságot ezidőben a szolgabíró jelölte ki. Ez év novemberében Kajtár Ágoston szolgabiró Martinovics Lukácsot jelölte ki bíróvá. Esküdtek voltak Krisztovics János, Steighoffer Jakab, Morigia Vince, Hermann Vencel, Rózsa György, Krisztovics János és Löwy Bernát, tiszteletbeli esküdtek pedig Blum Ignác és Neumann Izsák. A község elöljáróságának a kiegyezés évében a vármegyéhez intézett beadványa megemlíti, hogy Újpest a Bach-korban is szépen fejlődött, pedig ekkor hazánk szellemi és anyagi életében jelentékeny pangás állott be. Ha Újpest ebben a nyomasztó korban is előrehaladt, mennyivel inkább fejlődnie kell a politikai akadályok elhárítása után. A község már ekkor fejlett ipari település volt, lakói főleg külföldi, magyarul alig, vagy egyáltalán nem beszélő gyári munkásokból kerültek ki. 1868 januárjában egy vármegyei jegyzőkönyv Újpestet 4000 lakosú jelentékeny gyártelepülésként említi és megengedi a Í3 esküdtnek 24-re való felemelését, ezenkívül még néhány olyan jogosítványt is biztosít a vagyonosodó község számára, amelyet eddig csak kis városoknak állapított meg a törvény. Ezekután Újpest mint nagyközség olyan fejlődési vonalat futott be, amelynek az egész országban alig találjuk párját. Az elöljáróság megválasztása után hozzákezdtek újabb intézmények megszervezéséhez. Már 1870-ben kérték az országgyűlést, hogy a községben bíróság felállítását engedélyezze. Ez a kérés azonban csak 20 év múlva teljesült. Ugyanebben az évben felemelték a tisztviselők számát is, mert a gyors fejlődés következtében megszaporodott közigazgatási intézkedéseket az eddigi szervezettel nem lehetett végrehajtani. 1871-ben betöltik a községi orvosi állást. Következő évben már kéri a nagyközség mezővárossá való nyilvánítását. Az ezidőből fennmaradt jegyzőkönyvek jellemző képet nyújtanak Újpest lázasan fejlődő életéről. A község szervezetének hiányossága mind több bajt okozott, az elöljáróság tehát többízben próbálkozott új hivatalok szervezésével a zavarokat megszüntetni. Elhatározták a bejelentési hivatal megalkotását, határozatukra azonban felsőbb jóváhagyás csak 48 év múlva, 1922-ben, érkezett. Új községházát építettek, mert a régi a megnövekedett ügyforgalom miatt kicsinynek bizonyult. A lakáshiányt házadómentesség adásával igyekeztek csökkenteni, ez az intézkedés azonban mégsem eredményezte Újpest házainak szaporodását, mert a bejelentési hivatal létesítésének sorsához hasonlóan ez sem nyert jóváhagyást. Budapest közvetlen közelsége és a környező népes községek így Újpest fejlődését is erősen elősegítették. Ezért mindjobban jelentkezett a községi közigazgatás elégtelensége miatt az új szervezés szüksége. 1886-ban az elöljáróság kérvényt nyújtott be a belügyminisztériumhoz, hogy Újpestet a fővároshoz csatolják, de a község képviselőtestülete ellenezte a fővároshoz csatolás tervét, mert ez szerinte sok földbirtokos megkárosodását fogja maga után vonni. Ez a terv elesvén, a községnek rendezett tanácsú várossá való átszervezését vették fontolóra. Ezt az indítványt a képviselőtestület is egyhangúlag elfogadta, de Újpest mégis csak 21 év múlva lett város. A-község azonban így is óriási ütemben fejlődött tovább. Az állandó panaszok, az adminisztráció zavarai mind nem bizonyultak elegendőnek, hogy a helység várossá alakításának kérését teljesítsék, mindössze annyi történt, hogy az előterjesztett panaszok megvizsgálására a vármegye részéről maga az alispán és a főszolgabíró is többízben megjelent. Dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyár. A község lakosságának hazafiasságát bizonyítja egy képviselőtestületi indítvány, melynek elfogadása után Kossuth Lajoshoz Turin-ba lelkes üdvözlő táviratot intéztek: „... Neked, Nagy Férfiú, a magyarok jóságos Istenétől boldogságot, áldásteljes hosszú életet kérve és imádva küldi születésed kilencvenedik évfordulóján rajongó tiszteletét és leikéből fakadó forró üdvözletét Újpest község képviselőtestülete.“ A Jókai-jubileumon Újpest a jubiláns kiadás előfizetésével igyekezett a kultúra iránti szeretetét kifejezésre juttatni, ugyanebben az évben megszerezték Kossuth Lajosnak, a község díszpolgárának iratait 5 példányban. Halálakor a képviselőtestület Kossuth Lajos érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, temetésére küldöttséget menesztett és ravatalára koszorút helyezett el. Az összes újpesti felekezetek ez alkalommal gyászistentiszteletet tartottak. 1894-ben Újpest a IVolfner-bőrgyárban kiütött nagy tűzvész következtében tetemes anyagi veszteséget szenvedett. Az elöljáróság a kenyerüket vesztett munkások megsegítésére különféle szociális intézkedéseket tett és közbenjárt a vármegyénél és a kormánynál, hogy támogassa a községet ebben a munkájában. 98
